Az Ab előtt a közalkalmazotti bértábla

Publikálás dátuma
2018.03.17. 06:06

Egy könyvtári dolgozó tavaly novemberben a munkaügyi bírósághoz fordult és azt kérte: semmisítsék meg a közalkalmazotti bértáblát.

Felsőfokú szaktanfolyami képesítéssel, 58 évesen, 35 évnyi szakmai tapasztalattal a háta mögött egy középfokú végzettségű pályakezdő bérét kapja az a könyvtári dolgozó, aki a méltatlan helyzetet megelégelve tavaly novemberben a munkaügyi bírósághoz fordult. Azt kérte: semmisítsék meg a közalkalmazotti bértáblát. Az ítélet nem sokat váratott magára: az ügyet felkaroló Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tájékoztatása szerint a bíróság nemrégiben alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett az ügyben. Az indoklás szerint ugyanis az illetménytábla eredeti célja – a differenciálás, a közalkalmazotti pályán való előmeneteli lehetőség biztosítása – nem valósul meg, ez a funkcióvesztés pedig alaptörvény-ellenes helyzetet eredményez.

Az ügy hátterében az áll, hogy a közalkalmazotti illetménytáblát 2008-ban befagyasztották, holott azt éppen azért alkották meg 1992-ben, hogy - a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint - jól átlátható, kiszámítható megélhetést biztosítson a közszférában dolgozóknak. A bértábla alapilletményei tehát 10 éve változatlanok, a minimálbért és a garantált bérminimumot viszont az utóbbi két évben jelentősen megemelték, emiatt pedig egymásra csúsztak a fizetések. Jelenleg a közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak 71 százalékában alacsonyabbak az alapilletmények, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum.

Mivel azonban a garantált bérminimumot a legalább középfokú végzettséget előíró állásoknál kötelező megfizetni, a bírósághoz forduló dolgozó alapbérét januártól 55 232 forinttal ki kellett egészíteni, az így lett 180 500 forint. Csakhogy az intézetben dolgozó munkatársainak 77 százaléka is ugyanennyit kap – még azok is, akik néhány éve doktori fokozatot szereztek. Vagyis esetükben a bértábla egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy milyen végzettséggel, és hány éve dolgoznak a pályán. A bérminimumon felüli kategóriákba eső kollégák alapbérét viszont továbbra is differenciálja a bértábla a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint.

Ez a megkülönböztetés nemcsak méltatlan, hanem diszkriminatív is – véli Földiák András, a SZEF elnöke, aki ezért bízik az Alkotmánybíróság pozitív döntésében. A tét nem kicsi. A SZEF számításai szerint a próbaper megnyerése esetén 200 ezer szociális munkás, egészségügyi, illetve iskolai műszaki és adminisztratív dolgozó, könyvtáros léphet fel az állammal szemben több milliárd forintnyi elmaradt bért követelve.

Szerző

Ha nem a szerelemtől szédül

Publikálás dátuma
2018.03.16. 18:17
Illusztráció: AFP
A szédülés nagyon gyakori, mégis ijesztő tünet, sokszor nehéz megkülönböztetni a pánik tüneteitől. Idősebb korban gyakran kiszáradás okozza – mondta Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.

A jellegzetesen forgó irányú szédülést, amikor a beteg úgy érzi, forog vagy a környezete forog körülötte, vertigónak hívják. Ennek egyik típusa, a jóindulatú helyzeti szédülés akkor jelentkezik, ha a belső fülben egy apró mészkristály leválik a helyéről és a fej bizonyos irányú mozgatásakor egy rövid ideig tartó, ám annál hevesebb szédülést okozva elmozdul a félkörös ívjáratokban. A szédülés más típusainál inkább bizonytalanságot érez a beteg vagy attól fél, hogy elájul. Bármelyik típusú szédülésről is legyen szó, közös vonásuk, hogy nagyon ijesztő lehet, sokszor nehéz elkülöníteni az alap és a félelem miatt kiváltott pánik tüneteit.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A vertigo előfordulása az életkor előrehaladtával általában nő. A 65 év felettieknél már 80 százalékos a szédülés előfordulásának a gyakorisága. Nagyobb felmérések eredményei azt mutatják, hogy a sürgősségi osztályokra szédüléssel érkező betegek esetén, a háttérben a legnagyobb arányban a kiszáradás vagy a csekély folyadékbevitel áll. Bár a szédülésnek több oka is lehet, először célszerű fül-orr-gégészeti vizsgálatra menni.

Szerző

Ha nem a szerelemtől szédül

Publikálás dátuma
2018.03.16. 18:17
Illusztráció: AFP
A szédülés nagyon gyakori, mégis ijesztő tünet, sokszor nehéz megkülönböztetni a pánik tüneteitől. Idősebb korban gyakran kiszáradás okozza – mondta Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.

A jellegzetesen forgó irányú szédülést, amikor a beteg úgy érzi, forog vagy a környezete forog körülötte, vertigónak hívják. Ennek egyik típusa, a jóindulatú helyzeti szédülés akkor jelentkezik, ha a belső fülben egy apró mészkristály leválik a helyéről és a fej bizonyos irányú mozgatásakor egy rövid ideig tartó, ám annál hevesebb szédülést okozva elmozdul a félkörös ívjáratokban. A szédülés más típusainál inkább bizonytalanságot érez a beteg vagy attól fél, hogy elájul. Bármelyik típusú szédülésről is legyen szó, közös vonásuk, hogy nagyon ijesztő lehet, sokszor nehéz elkülöníteni az alap és a félelem miatt kiváltott pánik tüneteit.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A vertigo előfordulása az életkor előrehaladtával általában nő. A 65 év felettieknél már 80 százalékos a szédülés előfordulásának a gyakorisága. Nagyobb felmérések eredményei azt mutatják, hogy a sürgősségi osztályokra szédüléssel érkező betegek esetén, a háttérben a legnagyobb arányban a kiszáradás vagy a csekély folyadékbevitel áll. Bár a szédülésnek több oka is lehet, először célszerű fül-orr-gégészeti vizsgálatra menni.

Szerző