Előfizetés

Egymásra talált Mészáros érdekeltsége és az OTP

Miután - a kibocsátó kérésére - felfüggesztették Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Appeninn részvények kereskedését, hamar kiderült, hogy miről van szó. Tőzsdén kívüli, illetve tőzsdei ügyletek révén összesen 5.92 százalékos tulajdont szerzett az Appennin Holding Nyrt.-ben az OTP Ingatlanbefektetési Alap. Amint megtudtuk "a tranzakciót az ingatlanpiaci befektetések magas hozamelvárásaiba vetett bizalom alapozta meg.""Az Appeninn és a Konzum-Opus csoport életében is mérföldkövet jelent a tranzakció” – mondta Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója. “Magyarország egyik legnagyobb ingatlanalapja kizárólag olyan eszközökbe fektet, amelyektől értékteremtést és magas hozamot vár, úgy vélem ez egy fontos üzenet részvényeseinknek, a potenciális befektetőknek és a tőkepiaci szereplőknek is” - tette hozzá az üzletember.

A Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, üzletember, Orbán Viktor kormányfő közeli barátja érdekeltségi körébe tartozó cégek ingatlanvagyona az elmúlt hónapokban nagyon megnőtt. Saját létesítménykezelő-üzemeltető cég indítása mellett a társaság portfólió tisztításba kezdett, illetve számos nagy értékű ingatlan megszerzését jelentette be, ezek az Ü48 Irodaház,az  Andrássy palota, Andrássy út 105., és 18 Spar üzlet. Ezen tranzakciók lezárását követően - az OTP Ingatlanbefektetési Alapnak értékesített részvénycsomagtól függetlenül – a Konzum csoport tulajdonrésze újra 50 százalék felett lesz a tőzsdei társaságban.

Leszavazták a gerillákat Kolumbiában

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2018.03.12. 15:05
FOTÓ: LUIS ROBAYO / AFP
Az emberek máig nem bocsátottak meg a többezer életet kioltó egykori harcosoknak – erre utal legalábbis a vasárnapi parlamenti voksolás eredménye.

„A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) vezetőinek meg kellett volna változniuk, s válaszokat kellett volna találniuk a bűntetteikre, mielőtt politikai pályára léptek volna” – így kommentálta az NPR-nak a vasárnapi választásokat a fodrászként dolgozó Joanna Jiménez, akinek a húgát kivégezték a baloldali gerillák. A kolumbiai nő szavai jól tükrözik a 48 milliós latin-amerikai országban uralkodó érzéseket az egykori gerillákkal szemben, akik a várakozásoknak megfelelően nem szerepeltek túl jól a vasárnapi parlamenti választásokon: a 2016 decemberében, Alternatív Forradalmi Közösségi Erő (FARC) néven párttá alakult csoport mindössze a szavaztok 0,4 százalékát szerezte meg. A politikai debütálás ezzel igen gyengére sikerült.

A kolumbiai El Tiempo napilap hétfő reggeli beszámolója szerint a voksoláson a volt államfő, Álvaro Uribe jobboldali pártjára, a Demokratikus Központra szavaztak a legtöbben (16,41%). A második és a harmadik helyre is konzervatív pártok futottak be – a Radikális Változás Pártja (14,07%), valamint a Konzervatív Párt (12,58%) – s ezzel a 2016-os, FARC-kal kötött békeszerződést elutasító jobboldali blokk végzett az élen. Ez ugyan jelzésértékű, az egykori gerilláknak mégsem kell búcsút inteniük a politikának, hiszen a békeszerződést kísérő megállapodás értelmében a kongresszusban és a szenátusban is garantálnak nekik 5-5 helyet, a parlamenti választások eredményétől függetlenül.

Bár a FARC politikusai igen optimistán nyilatkoztak a kampány során, a kolumbiai sajtóban borítékolták az alacsony támogatottságot. Már a békekötés – pontosabban a gerilláknak tett engedmények – is megosztotta a társadalmat, hiszen több mint fél évszázados háborúskodást kellett lezárni. A brutális konfliktusban, amelyből a félkatonai jobboldali szervezetek, és a kormányerők is kivették a részüket, több mint 200 ezer ember vesztette életét, és mintegy nyolcmillió kolumbiai kényszerült elhagyni az otthonát. A generációkon átívelő háborúskodás végére nem volt könnyű pontot tenni, és sokan úgy vélték, a gerillák nem részesültek méltó büntetésben, különösen, hogy a kormány megadta nekik a lehetőséget, hogy „átmentsék” magukat a politikai életbe. A saját definíciója szerint marxista-leninista gyökerekkel rendelkező mozgalom pártként is a baloldaliságot hangsúlyozta, s a Reuters hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a szegénység és a munkanélküliség visszaszorítása ellen, valamint az egészségügy és az oktatás minőségének a javítása mellett kampányoltak.

A szakpolitikai szólamok azonban nem feledtették az emberekkel, hogy kik állnak a pódiumon, így a FARC kampányrendezvényei többször is erőszakba fulladtak az ellenük tüntető, gyakran tojással, zöldségekkel dobálózó tömegek miatt. Januárban a párt két tagját meggyilkolták egy rendezvényen, néhány napja pedig a FARC egyik volt parancsnoka, az elnöki székről álmodozó Rodrigo Londono bejelentette, hogy visszalép, s nem indul a májusi elnökválasztáson. A korábban egyebek között túszejtés, és gyerekkatonák toborzása miatt is elítélt férfi döntését hanyatló egészségügyi állapotával, valamint a „jobboldali támadásokkal" indokolta.

A FARC politikai szereplése az országban még működő gerillaszervezetek miatt is kulcsfontosságú volt. A legnagyobb csoport, a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) már bejelentette, hogy szívesen békét kötne a kormánnyal, s ösztönzőleg hathat az ELN vezetésére, ha látják, van kiút a gerillalétből.

Santos utódját keresik
Szintén vasárnap tartották az előválasztásokat a májusi voksolás előtt, amelyen a következő elnök személyéről döntenek. A békeszerződés miatt Nobel-békedíjjal kitüntetett Juan Manuel Santos lehetséges utódai között van a jobboldali Iván Duque, valamint a baloldali jelölt, Gustavo Petro. Az első forduló május 27-én tartják, míg a másodikat június 17-én.

Leszavazták a gerillákat Kolumbiában

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2018.03.12. 15:05
FOTÓ: LUIS ROBAYO / AFP
Az emberek máig nem bocsátottak meg a többezer életet kioltó egykori harcosoknak – erre utal legalábbis a vasárnapi parlamenti voksolás eredménye.

„A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) vezetőinek meg kellett volna változniuk, s válaszokat kellett volna találniuk a bűntetteikre, mielőtt politikai pályára léptek volna” – így kommentálta az NPR-nak a vasárnapi választásokat a fodrászként dolgozó Joanna Jiménez, akinek a húgát kivégezték a baloldali gerillák. A kolumbiai nő szavai jól tükrözik a 48 milliós latin-amerikai országban uralkodó érzéseket az egykori gerillákkal szemben, akik a várakozásoknak megfelelően nem szerepeltek túl jól a vasárnapi parlamenti választásokon: a 2016 decemberében, Alternatív Forradalmi Közösségi Erő (FARC) néven párttá alakult csoport mindössze a szavaztok 0,4 százalékát szerezte meg. A politikai debütálás ezzel igen gyengére sikerült.

A kolumbiai El Tiempo napilap hétfő reggeli beszámolója szerint a voksoláson a volt államfő, Álvaro Uribe jobboldali pártjára, a Demokratikus Központra szavaztak a legtöbben (16,41%). A második és a harmadik helyre is konzervatív pártok futottak be – a Radikális Változás Pártja (14,07%), valamint a Konzervatív Párt (12,58%) – s ezzel a 2016-os, FARC-kal kötött békeszerződést elutasító jobboldali blokk végzett az élen. Ez ugyan jelzésértékű, az egykori gerilláknak mégsem kell búcsút inteniük a politikának, hiszen a békeszerződést kísérő megállapodás értelmében a kongresszusban és a szenátusban is garantálnak nekik 5-5 helyet, a parlamenti választások eredményétől függetlenül.

Bár a FARC politikusai igen optimistán nyilatkoztak a kampány során, a kolumbiai sajtóban borítékolták az alacsony támogatottságot. Már a békekötés – pontosabban a gerilláknak tett engedmények – is megosztotta a társadalmat, hiszen több mint fél évszázados háborúskodást kellett lezárni. A brutális konfliktusban, amelyből a félkatonai jobboldali szervezetek, és a kormányerők is kivették a részüket, több mint 200 ezer ember vesztette életét, és mintegy nyolcmillió kolumbiai kényszerült elhagyni az otthonát. A generációkon átívelő háborúskodás végére nem volt könnyű pontot tenni, és sokan úgy vélték, a gerillák nem részesültek méltó büntetésben, különösen, hogy a kormány megadta nekik a lehetőséget, hogy „átmentsék” magukat a politikai életbe. A saját definíciója szerint marxista-leninista gyökerekkel rendelkező mozgalom pártként is a baloldaliságot hangsúlyozta, s a Reuters hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a szegénység és a munkanélküliség visszaszorítása ellen, valamint az egészségügy és az oktatás minőségének a javítása mellett kampányoltak.

A szakpolitikai szólamok azonban nem feledtették az emberekkel, hogy kik állnak a pódiumon, így a FARC kampányrendezvényei többször is erőszakba fulladtak az ellenük tüntető, gyakran tojással, zöldségekkel dobálózó tömegek miatt. Januárban a párt két tagját meggyilkolták egy rendezvényen, néhány napja pedig a FARC egyik volt parancsnoka, az elnöki székről álmodozó Rodrigo Londono bejelentette, hogy visszalép, s nem indul a májusi elnökválasztáson. A korábban egyebek között túszejtés, és gyerekkatonák toborzása miatt is elítélt férfi döntését hanyatló egészségügyi állapotával, valamint a „jobboldali támadásokkal" indokolta.

A FARC politikai szereplése az országban még működő gerillaszervezetek miatt is kulcsfontosságú volt. A legnagyobb csoport, a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) már bejelentette, hogy szívesen békét kötne a kormánnyal, s ösztönzőleg hathat az ELN vezetésére, ha látják, van kiút a gerillalétből.

Santos utódját keresik
Szintén vasárnap tartották az előválasztásokat a májusi voksolás előtt, amelyen a következő elnök személyéről döntenek. A békeszerződés miatt Nobel-békedíjjal kitüntetett Juan Manuel Santos lehetséges utódai között van a jobboldali Iván Duque, valamint a baloldali jelölt, Gustavo Petro. Az első forduló május 27-én tartják, míg a másodikat június 17-én.