Paks 2 - Meglesz az első kapavágás a választások előtt?

Publikálás dátuma
2018.03.03. 17:51
A meglévő atomerőmű még sokáig üzemelhet. FOTÓ: Molnár Ádám

Mégis mutatkozik némi esély arra, hogy a Fidesz még a választások előtt megejtse az Orbán-kurzus legnagyobb önigazoló beruházása, a Paks 2-es bővítés első konkrét kapavágását. Legalábbis erre utal, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján megerősítette: a Paks II. Zrt. beadta a felvonulási épületekre vonatkozó engedélykérelmét. Ezt két nappal korábban maga az állami beruházótársaság is bejelentette annak kapcsán, hogy hivatalosan is átadta a paksi munkaterületet az orosz állami fővállalkozó, a Roszatom leányvállalata, az ASE Engineering számára.

Arra egyik fél sem emlékeztetett, hogy ez már egy megújított engedélykérelem. Az OAH ugyanis év eleji sajtótájékoztatóján mintegy mellékesen megjegyezte, hogy „jogszabályi megfeleltetés miatt” első körben visszadobta a paksi bővítés első, a felvonulási épületekre vonatkozó engedélykérelmét. Fichtinger Gyula főigazgató akkor „kisebb-nagyobb megoldandó kérdésekre” utalt, de ezeket nem részletezte.

Vonatkozó kérdésünkre később Aszódi Attila bővítési államtitkár „szabványkülönbségekre” utalt, mondván: a mostani kérelmeket alapvetően az – orosz – referenciaerőművekhez szabták. (Azt nem fejtette ki, hogy az orosz cég első körben miért nem volt tekintettel a magyar szabványokra.) Bár a hivatal döntésére akár másfél hónap is rendelkezésre áll, az államtitkár hangot adott abbéli reményének, hogy – mivel a kérelem alapjait már ismerik – ez rövidebb idő alatt is megtörténhet.

Magyarán most a hivatalnál a labda: ha a több ezermilliárdos beruházás első engedélyét néhány nap vizsgálódás után kiadja, még látszik esély arra, hogy a Fidesz a választások előestéjén egy fajta látványos kampányeseményként megejtse az első kapavágást. Az ilyen tárgyú politikai igények elé az OAH vélhetőleg nem gördít gátat: a napokban legalábbis kiderült, hogy a Paks 2-es beruházás engedélyeztetéséért felelős OAH több vezetője „szakértőként” részt vett a beruházás előkészítésében, ami súlyos összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel. Erről az OAH-honlapon nem leltünk közlést.

Szerző

Orbánék még nem tiltanák a dízelt

Publikálás dátuma
2018.03.03. 15:30
A kép illusztráció. FOTÓ: Shuutterstock
Nem lesz ugrás a mélyvízbe - kommentálta egy más témájú sajtótájékoztatón újságírói kérdésre Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár Tarlós István felvetését, mely szerint - német példa nyomán - "középtávon a fővárosból is elképzelhető és indokolt" a korszerűtlen dízeljárművek kitiltása.

Az államtitkár az elképzelést "hosszú távon" támogathatónak tartja. E tekintetben emlékeztetett az elektromos autók elterjesztését célzó, Jedlik Ányosról elnevezett kormányzati tervre. Így Aradszki András abban bízik, hogy amikor a dízelüzemű járművek használatának korlátozásáról szóló döntés Budapesten, vagy akár más nagyvárosokban megszületik, ez már nem jelent olyan gondot az autós társadalomnak, mint amit most, március elején okozna - fogalmazott Aradszki András. 

Mint emlékezetes, február 27-én a lipcsei közigazgatási bíróság úgy döntött: kitilthatóak a régebbi típusú, különösen környezetszennyező dízelautók Düsseldorfból és Stuttgartból. A precedens értékű döntés nyomán több nyugat-európai város is hasonló intézkedéseket fontolgat.

Az eddig is érzékelhető, jellegzetesen kelet-európai magyar álláspontot a piaci folyamatok is visszaigazolják. Míg Németországban a - mostani tilalmakhoz is vezető - 2015-ös dízelbotrány óta jelentősen visszaesett a dízeles autók iránti kereslet, Magyarországon még nemigen észlelhető a dízelbotrány hatása - nyilatkozta a Pénzcentrumnak  Katona Mátyás, a Használtautó.hu tartalmi oldala, az Autónavigátor.hu főszerkesztője. A hirdetéseken belüli arányuk se változott, a környezetvédelmi besorolásra elvétve keresnek rá. A vevők egyre inkább a használtakat részesítik előnyben az újakhoz képest. Igaz, a dízelek iránti érdeklődés egyre csökken. Bár a korábban akár luxusnak, vagy státuszszimbólumnak is tekintett használt dízelcsodák ára erős zuhanásnak indult, a szakértő ezt inkább az életkor növekedésével indokolja. A leharcolt német dízelek tehát egyértelműen elindultak Magyarország felé. Elterjedésüknek további adminisztratív szigorítások szabhatnak gátat, ami a jövőben jelentősen megemelheti a végső árat.

És az elektromos autók?
Míg a Jedlik Ányos tervet pénzügyi és más támogatássokkal is segítő kabinet az elképzelés három évvel ezelőtti bejelentésekor 2020-ra még mintegy 50 ezer elektromos autót ígért, a célszám tavaly már 30 ezerre szelídült. Ma - két évvel a nevezetes dátum előtt - körülbelül ezer tisztán elektromos gépjármű rója a magyar utakat úgy, hogy jó részük állami. Mindazonáltal bármely szám is igazolódik be, arányuk így is eltörpül majd a hazai autók több milliós számához képest.

Szerző

Fehéroroszország és Elefántcsontpart jobban teljesít

A JPMorgan által követett 29 feltörekvő piaci ország közül Magyarországnál csak Bahreinben és Törökországban romlott jobban a korrupciós érzékelési index az elmúlt 5 év során - idézi a Portfolio a Transparency International  nemrég megjelentetett anyagából a nemzetközi bankház által közzétett hétvégi elemzést.

Az elmúlt öt év során Magyarországon 9 ponttal romlott a korrupciós érzékelési index. Ez a 180-as listán belül az JPMorgan által különösen nyomon követett 29 ország közül a harmadik legnagyobb zuhanás Bahrein (-12) és Törökország (-10) után. A korrupciós helyzet leginkább Fehéroroszországban (+15), Elefántcsontparton (+9) és Csehországban (+9) javult ugyanezen öt év alatt. (Bár előbbi két állam egyelőre még nálunk rosszabb pozícióban áll, Fehéroroszoroszág már közvetlenül utánunk következik.)

A bankház emlékeztet: az EU-tagállamok közül Magyarországhoz képest ma már csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. Ma már Románia is előttünk jár, miközben a két államot a korrupció miatt az EU "szoros igazságügyi felügyelet alá" rendelte.

A világátlag egy év alatt kissé javult. A bankház megfigyelései alapján ugyanakkor a magas korrupcióérzékelés nem feltétlenül gátolja a gazdasági bővülést.

Szerző