Új perek a főbrókerek ellen

Publikálás dátuma
2018.02.24. 06:24
Fotó: Tóth Gergő

Peres eljárásokat kezdeményezett a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. és a Buda-Cash Brókerház Zrt. korábbi vezetői ellen a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN). A társaságok állami felszámolója péntek este kiadott közleményében jelezte: olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint az érintett vezetők a fenyegető fizetésképtelenség dacára sem vették figyelembe hitelezőik érdekeit.  

Szerző

Még mindig alacsony a magyar minimálbér

Publikálás dátuma
2018.02.24. 06:22
Fotó: Vajda József

Az ötödik legalacsonyabb a magyar minimálbér az Eurostat rangsorában, amely a január eleji értékek alapján állította sorba a köztelező legkisebb bért megállapító 22 európai országot. A magyar 445 eurós minimálbérrel csak Bulgáriát (261), Litvániát (400), Romániát (408), Lettországot (430) előzzük, ám Horvátország (462), Csehország (478), Szlovákia (480), Észtország (500) és Lengyelország (503 euro) már előttünk jár.

Közel nyolcszoros a különbség az unión belül a legkisebb és a legmagasabb minimálbér között. Az 1000 euró fölötti minimális bért fizető országok csoportjába hét állam tartozik: Nagy-Britannia (1401 euró), Franciaország és Németország (1498), Belgium (1563), Hollandia (1578), Írország (1614) és Luxemburg (1999). Az Unió statisztikai hivatala példája szerint az Egyesült Államokban és Törökországban is valamivel 1000 euró feletti összeg törvényben rögzített a minimálbér.

Szerző

Varga adót csökkentene... a gazdagoknak

Publikálás dátuma
2018.02.24. 06:20
Fotó: Shutterstock
A gazdasági miniszter ismét belengette a 9 százalékos személyi jövedelemadót. Ezzel is a gazdagok járnának jobban.

A választások közeledtével, akárcsak 2014-ben a kormány ismét az egykulcsos, egyszámjegyű személyi jövedelemadó (szja) mellett kampányol, ez derült ki Varga Mihálynak a Magyar Idők számára adott interjújából. A nemzetgazdasági tárca vezetője ugyan pontos időpontot nem jelölt meg a feltehetően 9 százalékos szja-kulcs bevezetésére, sőt arról sem tett említést, hogy a jelenlegi 15 százalékos mértékből hány lépésben faragnának le, azt azonban megemlítette, hogy az átlagos keresetűek számára havi 15-20 ezer forintos megtakarítást jelenthetne az adócsökkentés. Varga Mihály egyértelművé tette, hogy mindez csak akkor valósulhat meg, ha a mostani koalíció tovább kormányozhat.

Egyértelműen a választási propaganda része az szja-csökkentés mostani "belengetése" - mondta a Népszava érdeklődésére Kiss Ambrus. A Policy Agenda ügyvezetője szerint a kormány azért találta most megfelelőnek az alkalmat az egykulcsos, egy számjegyű szja napirendre tűzésére, mert ezzel egyrészt el akarják terelni a figyelmet arról, hogy a most záruló kormányzati ciklusban mindössze egy százalékponttal csökkentették az szja-t, ugyanakkor a multinacionálisokat sújtó szektoradókból jelentős mértékben faragtak le. Másrészt igyekeznek semlegesíteni az ellenzéki pártoknak azt a folyamatosan hangoztatott célját, hogy vissza kellene állítani a több kulcsos, progresszív szja-t, az ugyanis igazságosabb lenne a jelenlegi rendszernél, már csak azért is, mert így a magasabb lehetne a leggazdagabbaknak adója. (Ezt az elvet a szakszervezetek is támogatják.) Kiss Ambrus felidézte ezzel kapcsolatban a Microsoft alapítójának véleményét arról, hogy a jobb módúak magasabb adóterhe a társadalmi béke megteremtéséhez is hozzájárulhat.

Elvileg most a gazdaság állapota megfelelne az egyszámjegyű szja-kulcs bevezetésére, de csak több lépésben - fejtette ki véleményét a Népszavának Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője egy korábbi számítása szerint ez mintegy évi 500 milliárd forintos bevételkiesést jelenthetne a központi költségvetés számára. Egy olyan országban, ahol a GDP arányos államháztartási hiány évek óta 2 százalék körül van, ez elviselhető lenne. (Az már kevésbé, hogy ismét a felső jövedelmi osztályokba tartozók lennének az szja csökkentés fő nyertesei.)

Az szja egyszámjegyűsítése előtt azonban alapos hatásvizsgálatot kellene végezni. Ettől függetlenül mindenféle egyéb adócsökkentéstől célszerű lenne eltekinteni, beleértve a világrekordnak tartott 27 százalékos általános fogyasztási adót, a különböző járulékokat, a hat éves bérmegállapodásban rögzített emelések mértékét is újra kellene gondolni. (A hat évből eddig kettő telt el.) Vannak olyan vélemények is - emlékeztetett az elemző -, hogy a dohányáruk és a szeszes italok jövedéki adóját viszont emelni kellene. Azonban ennek a mértékét célszerű meggondolni, mert a túlzottan magas adótartalom a feketegazdaságnak kedvez. Elég csak arra gondolni, hogy a dohánytermékek forgalmánál már most is érzékelni lehet, hogy az eladások volumene csökkent ugyan, viszont a dohányosok száma aligha, feltehetően illegális csatornákon szerzik be az füstölnivalót. A szektoradók ismételt növelése sem lenne célszerű, mert az amúgy sem megnyugtató versenyképességünk ellen hatna.

Virovácz Péter hozzáfűzte: az egy számjegyű szja bevezetése csak olyan gazdasági körülmények között lehetséges, amikor a GDP éves növekedése legalább a 3-4 százalékos mértékét eléri. Előzetes várakozások szerint ez 2018-ban és 2019-ben teljesíthető, ám 2020 után, az új uniós gazdasági ciklusban, amikor az uniós támogatások összege csökkenhet, már korántsem ennyire biztos. Így a 9 százalékos szja-kulcs eléréséhez szükséges lépések, ha egyáltalán megvalósíthatóak, csak ezt követően várhatóak.

Általánosságban elmondható, hogy a jelentős szja-csökkentésnek gazdaságösztönző hatása van - vélekedett az elemző. A háztartások fogyasztása megnő, a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozók, akiknek erre már nincs szükségük, feltehetően növelnék a megtakarításaikat, de a hitelpiacot is élénkíthetik. Az eddigi tapasztalatok szerint minden szja-csökkentés csak egyszeri "lökést" ad a gazdaság bővülésének.

Az elemző szerint az is alapos vizsgálatot igényelne, hogy az szja-csökkentése a családi adókedvezmények mérséklését is eredményezné, ezért ezt a rendszert is újra kellene gondolni.

Így nőne a fizetés
Tavaly éves átlagban az átlagos bruttó fizetés 297 ezer forint volt, a nettó pedig - családi adókedvezmény nélkül - 197 ezer forint - írta napi.hu szerkesztőségi blogja. Ha a szja-n kívül minden más paramétert - a járulékok miatti elvonást - változatlanul hagyunk, akkor a 9 százalékos kulcs esetében a 197 ezer forint egyből 215 ezer forint fölé emelkedne. Ha 2020-ra életbe lépne a 9 százalékos szja, az komolyan megdobná a havi bért.
Az idei költségvetési tervezet ugyanis 2018-ra 10,4 százalékos, 2019-re 7,4 százalékos bruttó bérnövekedéssel kalkulált. Ennek eredményeként a tavalyi 297 ezres bruttó helyett 2020-ra már 352 ezres bruttóval lehetne ráfordulni. Változatlan járulékkulcsok és 9 százalékos szja mellett nagyjából 255 ezer forintos nettót jelentene - átlagosan.

Szerző