Szemünk ellensége a digitális világ

Publikálás dátuma
2018.02.21. 15:00
Fotók: Red Lemon Media
Fejlett világunk egyik jellemzője, hogy az egész napunkat a kütyüink társaságában töltjük, 8-10 óra számítógép előtt végzett munka után otthon is a képernyő előtt ülünk. A tévhitekkel ellentétben a mai monitorok első generációs társaiknál sokkal biztonságosabbak, ennek ellenére a képernyőhöz kötött munka még mindig komoly megterhelést jelent a szem számára - mondta dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.

A munkakörök átalakulása és a szabadidő eltöltésének megváltozott szokásai miatt ma már életünk nagy részét az online világban töltjük. Szervezetünk azonban nincs felkészülve a folyamatos digitális jelenlétre, többek között a szemünk egészsége is kárát láthatja okoseszköz-függőségünknek. Becslések szerint 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz, de a tartós látásromlás mellett sokan olyan mindennapos tünetekkel küzdenek, mint a fáradt, égő szem érzése, homályos látás, könnyezés vagy viszketés. A monitorok előtt ugyanis kevesebbet pislogunk, a fókuszálás miatt pedig hajlamosak vagyunk gyakran hunyorítani. Ezek és az irodai légkondicionáló a szemfelszínt borító könnyfilm kiszáradásához vezet, a fokozott igénybevétel ráadásul a szemizmok túlerőltetését is magával vonja.

Mit tehetünk?

Szemeink kímélését kezdjük a munkaeszközünk optimalizálásával. „A számítógépet érdemes pontosan középre, a szemünktől minél messzebb, a képernyő nagyságától függően 50-110 cm távolságra elhelyezni, a monitor közepe pedig lejjebb legyen az előrenézés sugaránál. A fényerőt állítsuk közepesre, a használt betűtípus mérete pedig háromszorosa legyen annak, amit még könnyedén el tudunk olvasni” – javasolja dr. Munkácsi Györgyi.

„Ülőmunkát végzők esetében egyébként is elengedhetetlen az óránként beiktatott 10 perc séta, ezt a szünetet a szemünk is megérdemli. Ha nem tudunk felállni, válasszuk a szemtornát: csukott szemmel végezzünk körkörös szemmozgásokat, majd néhány másodpercig fókuszáljunk egy távoli adott pontra.”

A nap végére elfáradt szemeink megnyugtatására számos praktikát bevethetünk: a kamillás borogatás, vagy uborkás pakolás mellett szemeink legfőbb regenerálója a víz. Napi legalább két liter folyadék elfogyasztásával sokat tehetünk látószerveink egészségéért is. Hosszú távon javasolt a bőséges A-vitamin bevitel, amit többek között a halfélékben, tojásban, májban, sárgarépában, sütőtökben és a paprikafélékben találhatunk meg.

Lehetőség szerint töltsünk minél több időt a szabadban, a természetes fényviszonyok – az erős napsugárzás kivételével – ugyanis nem terhelik a szemet.

„Számítógépet igénylő munkakörben dolgozóknál kiemelten fontos az éves látásvizsgálat beiktatása. A szakember így időben felfedezheti nem csak a páciens által alig érzékelt, kis mértékű látásromlást, de az egyéb felmerülő problémákat is” – mondta a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.

Szerző
Témák
szem

A frontok elől nem lehet elbújni

Publikálás dátuma
2018.02.21. 13:00
Minden élőlényre hatnak a frontok Illusztráció: Shutterstock
Szinte mindenki megérzi, ha valamilyen front közelít, de hogy miért, kire hat, és hogyan lehet megelőzni vagy csökkenteni a kellemetlen tüneteit, dr. Kapás István, az Oxygen Medical neurológus szakorvosa mondta el a Népszavának.

A légköri front a tudományos meghatározás szerint az a határfelület, ami két, alapvetően ellentétes tulajdonságú légtömeg találkozásánál, illetve ezek között alakul ki, és az időjárás alapvető és tartós megváltozását eredményezi. A légköri frontok által határolt időjárási elemek különbözhetnek egymástól hőmérsékletben, páratartalomban, légnyomásban, szélirányban, szélerősségben. Egy-egy időjárási front több száz, sőt akár ezer kilométer hosszúságú is lehet.

Illusztráció: Pexels.com

Illusztráció: Pexels.com

Hidegfront esetén a hideg levegő mozdul el a meleg légtömeg felé, és a nagyobb sűrűsége miatt beékelődik a felszín közelében elhelyezkedő melegebb levegő alá. A határfelületen emiatt heves, felfelé irányuló légáramlások alakulnak ki. A hidegfront érkezése előtt a légnyomás mindig csökken, utána emelkedik. Melegfront idején a meleg levegő a kisebb fajsúlya miatt felfelé áramlik a hidegebb és sűrűbb levegőtömegre. A légnyomása ilyenkor mindig erősen süllyed, átvonulása után általában nem változik. A frontok által elválasztott légtömegekben eltérő a pozitív és negatív töltésű ionok aránya, és feltehetően ez hat az arra érzékeny ember szervezetére.

Minden élőlényre hat
Orvosmeteorológiai szempontból nem pusztán a frontok vonulásának van jelentősége, a megfigyelések szerint a magasban hosszabb ideg stagnáló meleg is hatással van szervezetünkre. A globális felmelegedéssel és a klímakatasztrófa elemeinek kutatásával összefüggő felmérések azt mutatják, hogy az időjárás változásai mellett a változás sebessége - szélsőséges folyamatok rövidebb idő alatt zajlanak le - és a változást kísérő légköri elektromágneses változás bír befolyásoló erővel. Az elhúzódó nyári forróság mellett a rövid idő alatt zajló változások és a szélsőségekre való hajlam is megviseli a szervezetet, az egészségeset is. A neurológus szakorvos szerint abban azonban különbség van, kire milyen mértékben, ez pedig – legalábbis – egyelőre megmagyarázhatatlan okoktól és egyéni érzékenységtől függ.

Stroke – migrén – vérzés

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Kutatások igazolták, hogy az agy- és a szív-, érrendszeri betegségekben kiemelt hatása van az időjárás változásának. Ha csökken a légnyomás, általában vérzés keletkezik, míg növekedés esetén az érelzáródások száma nő. Megállapították, hogy a hidegfront a stroke-ra hat, de a szívinfarktus kialakulására, a szülést indító méhizom összehúzódásokra és az epilepsziás rohamok előfordulására is hathat az időjárás változása. Azt is bizonyították, hogy migrén esetén az agyi érrendszer "viselkedése" labilis, jobban hatnak rá a külső tényezők.

Nem csak egy érzékenység lehet
Egy hideg- vagy meleg-frontérzékenység nem zárja ki a másik jelenlétét sem. Ha hidegfrontnál emelkedik például a vérnyomás, lehet, hogy a melegnél fejfájás kínozza az érzékeny embert. Akinek hidegfrontnál migrénje van, valószínűleg megérzi a melegfrontot is, előfordulhat azonban, hogy nem azonosítja a tüneteket. Gyakori, hogy a front miatt kialakuló vérnyomás csökkenés és emelkedés is hasonló tüneteket okoz, például tarkótáji fejfájást.

Nem bújhatunk el!
A frontváltozás hatásai elől nem lehet elmenekülni; hiába zárkózunk be egy szobába, megérezzük, és gyógyszer sem létezik a hatások csökkentésére. A panaszokat úgy lehet enyhíteni, ha az érzékeny ember megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot fogyaszt, kiegyensúlyozottan táplálkozik, kellő mennyiségben és minőségben pihen, tehát az életmóddal lehet elérni, hogy olyan állapotba hozzuk az immunrendszert, hogy minél kevésbé viseljen meg az időjárás változása – mondta a neurológus szakorvos.

Nehéz télvége
A napokban mindenki számára igen megterhelő kettősfronti hatások érvényesülnek.
Fejfájás, migrénes panaszok, szív- és keringési panaszok és vérnyomás-ingadozás is tapasztalható. A hideg, nyirkos időjárás a kopásos jellegű ízületi bántalmak felerősödését eredményezheti. Az orvosmeteorológusok szerint ez az időszak nem igazán alkalmas a komoly fizikai és szellemi tevékenységekre.
Tél végén már nehezen viseljük a hideget, a borongós időben levertebbek lehetünk, rossz a hangulatunk, amelyet a hétvégére ígért erőteljes lehűlés tovább fokozhat.



Szerző

Nem csak a genetika felelős a trombózisért

Publikálás dátuma
2018.02.20. 15:00
Illusztráció: Shutterstock
Bár sokszor a genetika tehető felelőssé a vérrögök keletkezéséért, előfordulhat, hogy máshol kell keresni a mélyvénás trombózis okát – mondta prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája

A mélyvénás trombózis életveszélyes állapothoz vezethet, ha ugyanis a keletkezett vérrög leszakad, a véráramlás útján olyan létfontosságú szervekhez érhet, mint a tüdő vagy az agy. Ezért fontos felkutatni a trombózis kiváltó okait. Sokszor olyan genetikai mutáció a hibás, amely vagy az egyik, vagy mindkét szülőtől öröklődik. Mivel a véralvadás igen bonyolult folyamat, az is előfordulhat, hogy a mélyvénás trombózis hátterében semmilyen kiváltó tényező nem fedezhető fel, vannak azonban olyan faktorok, amelyek elősegítik a vérrögök keletkezését. A szakértő elmondta, a fiatal korban előforduló, családilag halmozott trombózisok molekuláris okainak nagyjából 60-65 százaléka ismert, a maradék háttere még ismeretlen.

Az tudható, hogy vannak olyan betegségek és állapotok, amelyek megnövelik a trombózis kialakulásának esélyét: ilyen például a viszonylag gyakorinak számító pitvarfibrilláció, a cukorbetegség, a rosszindulatú daganatok, a mióma, a súlyos visszértágulatok, a gyulladásos bélbetegségek és bizonyos autoimmun kórképek, például lupus, vesebetegség stb., és a terhesség/gyermekágy is jelentősen fokozza a vérrögképződést. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek tartós alkalmazása szintén trombózist idézhet elő. Ilyenek a hormonális készítmények, például fogamzásgátlók, klimax elleni szerek, lombik során használt hormonok, tesztoszteron-tartalmú izomtömeg-növelők. Veszélyesek lehetnek a kemoterápiás szerek, ezért használatuk előtt, ha a családban előfordult már trombózis, célszerű szakorvossal konzultálni.

Segíthet a láb mozgatása, masszírozása.Illusztráció: AFP

Segíthet a láb mozgatása, masszírozása.Illusztráció: AFP

Megnő a vérrögképződés esélye mozdulatlanság, például gipsz miatti fekvés vagy akár hosszabb utazás esetén is, különösen akkor, ha egyéb trombózis-provokáló tényező is van. Bizonyos műtéteknél, ahol nagy a trombózis kialakulásának kockázata, véralvadásgátlót adnak, ilyenek a kismedencei, csípőt, alsó végtagot érintő ortopédiai műtétek, nagy hasi műtétek, a daganatok eltávolítását célzó beavatkozások.

Megfelelő életmóddal sokat lehet tenni a mélyvénás trombózis megelőzéséért, a dohányzás, a mozgáshiány, az elhízás, a kevés folyadékfogyasztás ugyanis mind elősegítik a vérrögök keletkezését, ahogy egyéb súlyos betegségek kialakulását is.

Szerző