Az építőipart támogatta a csok

Publikálás dátuma
2018.02.17. 06:22
Fotó: Geomédia

A családok helyett sokkal inkább az építőipart támogatta a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), 2017 végén legalábbis anyagilag sokkal megterhelőbb volt – még a csokkal együtt is – megvenni egy lakást, mint 2015-ben, a támogatás nélkül – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből. A támogatás bevezetése óta végbement ingatlanpiaci áremelkedés ugyanis mind a használt, mind az új lakások esetében meghaladja az egy, illetve két gyermek után felvehető támogatás mértékét, a drágulás miatt tehát Budapesten és a nagyobb városokban még nehezebb lett a lakáshoz jutás.

Emlékezetes: az előző, 2007-2013-as EU-ciklus forrásainak felhasználását követően a kormány az ingatlanpiacon keresztül kívánta felpörgetni a gazdaságot. Ennek érdekében 2015 júliusától bevezették a csokot, majd 2016 januárjától a lakáspiaci ÁFÁ-t csökkentették 27 százalékról 5 százalékra. A kereslet bővülésére a piac mennyiségi bővüléssel és árnöveléssel reagált. A lakásépítési engedélyek száma 2015-höz képest 2017-re megduplázódott, az átadott lakások száma 81 százalékkal megugrott. Ezzel egyidejűleg az új építésű lakások ára 12, a használt lakásoké 18 százalékkal emelkedett – annak ellenére, hogy az ÁFA-kulcs 22 százalékponttal csökkent, aminek elvben 17 százalékkal mérsékelnie kellett volna az árnövekedést.

Az elemzés szerint az ÁFA-csökkentés miatt ma egy 60 négyzetméteres lakásnak átlagosan 3,3 millió forinttal kellene kevesebbe kerülnie. Ehhez egy ilyen méretű használt lakás tavaly átlagosan 1,9 millió forinttal, egy újépítésű pedig átlagosan 2,3 millió forinttal került többe, mint 2015-ben. A csok összege ugyanakkor egy gyermek esetén 600 ezer forint, 2 gyermek esetén pedig 1,4 vagy 2,6 millió forint, attól függően, hogy használt vagy új lakásra fordítják-e.

A lakáspiaci intézkedések ösztönző hatását így végeredményben erőteljesen rontotta a lakásárak nagymértékű emelkedése. A GKI ennek okát abban látja, hogy a váratlan és gyors csok-bevezetés miatt az építőipari infrastruktúra nem tudott alkalmazkodni a megnövekedett kereslethez. A meglévő kapacitásokat nagyrészt már lekötötték az EU-finanszírozta beruházások. Ennek következtében a kínálat mennyiségi növekedése elmaradt attól a lehetséges bővüléstől, ami egy ilyen mértékű állami intézkedéstől, mint a csok, elvárható lett volna.

Ebben a tekintetben pedig az idén sem várható változás: a kereslet kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a kínálat – ez már az ingatlan.com adataiból derül ki. Eszerint 2018 első hat hetében a vásárlási igény 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a kínálat viszont csupán 12 százalékkal nőtt. A nagy kereslet miatt a vásárlók alkupozíciója is meglehetősen korlátozott – mutatott rá Balogh László, az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértője. Emlékeztetett: tavaly Budapesten 2,6-4,6 százalékos, a vidéki nagyvárosokban 3,6-6,2 százalékos árengedményt tudtak kialkudni a vevők. Minden huszadik adásvétel esetében ráadásul a hirdetési árakhoz képest felfelé licitáltak a vásárlók.

Balogh László szerint az áremelkedés várhatóan kitart 2018-ban is, bár ennek mértéke a korábbi évekhez képest visszafogottabb lehet.

Szerző

Tiborczéknál nem ég a világ

Publikálás dátuma
2018.02.17. 06:00
NÉMA A HÁZ - Százmilliós villák, védett uradalmak nőttek ki a földből FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A közbeszerzési csalás miatti közvilágítási botrány kirobbanása óta nem látták állandó lakóhelyén Tiborcz Istvánt. Tegnap nyilvánosságra került, hogy a kormányfő vejének egykori cége Kalocsa önkormányzatát is átverte.

Hűlt helye Tiborcz Istvánnak a Fejér megyei Csabdiban bejelentett lakhelyén. Korábban a falubeliek gyakran látták – ahogy egyikük fogalmazott – „Istvánka” autóját átsöpörni a falun, egy ideje azonban nyoma sincs, legalábbis ottjártunkkor egyetlen helyit sem találtunk, aki az Elios-ügy kirobbanása óta látta volna a környéken a kormányfő vejét.

A fiatal vállalkozó otthonához közelítve az tűnik fel: a legközelebbi buszmegállót „Tiborcz tanyának” nevezik. Igaz, a „tanya” megnevezés még azokra a régmúlt időkre utalhat, amikor Tiborczék megvették a korábbi téeszből leválasztott, Csabdi határában lévő területet. „Tanya” helyett ugyanis az út menti kis erdőfolt takarásában egy hatalmas, több száz négyzetméteres luxusvillát találtunk, amelyet gondosan nyírt gyep ölel körbe, miközben az épület falain megannyi biztonsági kamera figyel.

A ház körül nyoma sem volt életnek, csöngetésünkre sokáig nem felelt senki. Végül aztán a villához tartózó egyik gazdasági épületből előbb egy megtermett kaukázusi juhászkutya került elő, majd egy idősebb úr, aki érdeklődésünkre csak annyit mondott: „Valahol Budapesten” kell Tiborcz Istvánt keresnünk. Hasonlóan jártunk a közeli tükröspusztai Tiborcz lovardánál, a közelben dolgozók is csak a vállukat vonogatták: egy jó ideje nem látták az ifiurat.

„Nem áll ő már itt meg nálunk” – mondta a faluban egy férfi Tiborczról, mire a mellette álló barátja egyetértőn bólogatott. Mint mesélték, hajdanában még megszokott volt, hogy a községbe beköltöző újgazdagok – ide sorolták Tiborczékat is – leálltak beszélgetni a helyiekkel, így "Istvánka is bejárt" a faluba. Sőt, a helyi legendárium szerint egyszer régen, még 2010 előtt az is előfordult, hogy maga Orbán Viktor is beállt focizni a helyi meccsen, sőt, utána leült bográcsozni a helyiekkel.

Az utóbbi években azonban – mondták többen is – megváltozott az élet Csabdiban. Gyakorlatilag kettős társadalom épült ki: a főleg fővárosból érkező fontosságok – ügyvédek, cégvezetők – sorra felvásárolták a környékbeli földeket, uradalmaknak beillő kúriák, lovardák épültek. „A helyiek is csak hüledeznek, amikor belebotlanak egy-egy újabb több száz milliós villába” – ecsetelte egy falubeli. Az újonnan jöttek azonban már inkább csak áthaladnak a községen, bezárkózva élnek a Tiborczékéhoz hasonlóan luxuskivitelű, biztonsági cégek által védett uradalmaikban.

A községben csak nagyokat mosolyogtak, amikor az Elios-ügyről tettünk fel kérdéseket. Ennél többet azonban még név nélkül sem nagyon "reagáltak" a botrány hírére. Egyvalaki akadt csak, aki kifejtette véleményét, de még ő is csak áttételesen utalt a csalásokra: "Az uniós pályázati források jó részét ellopják, itt a faluban például az út felújítása során a buszfordulót spórolták ki, így a helyi járat csak nagy üggyel-bajjal tud be- és kiállni." Ezzel együtt hozzátette azt is: "De legalább van fejlődés..."

Csabdi és környéke fejlődése amúgy valóban figyelemre méltó. Nemrég például egymilliárdból épült új, kivilágított, Csabdin is keresztülvezető kerékpárút Etyek és Tarján között. Utánajártunk: a LED-lámpákat ezúttal nem az Elios szállította, hanem egy másik kormánykedvenc cég.

Tiborcz-ügyi sorvezető
A miniszterelnök vejéhez köthető szervezett csalássorozat komoly fejtörést okoz a Fidesz és kormány vezetőinek, ezért a hasonló helyzetekben megszokott módon központi válaszmondatokat gyártottak, hogy kisegítsék a nyilvános szereplésekre készülő képviselőket és pártvezetőket. A Magyar Nemzet információi szerint a kommunikációs csapat „gyöngyszemeit” Gulyás Gergely frakcióvezető küldte szét kötelező felhasználásra, hangsúlyozva, hogy különösen az egyéni körzetekben induló jelöltek számítsanak az Elios-üggyel kapcsolatos kérdésekre.
A szétküldött 3 kötelező mondat:
1. Az Elios-jelentés egy kampányjelentés, Brüsszel beavatkozása a magyar választási kampányba.
2. Ezt az ügyet egyszer már megvizsgálták, most csak megismétlik a vádaskodást.
3. Orbán Viktort próbálják támadni az üggyel, de az OLAF által vizsgált időszak nagy részében a Simicska Lajos vezette Közgép volt a tulajdonos.
A Magyar Nemzet ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a valóságban „Tiborcz Istvánnak a cég 2009-es alapítása óta folyamatosan volt valamilyen formában köze az Elioshoz az Unió által vizsgált időszakban”.

Tiborczéknál nem ég a világ

Publikálás dátuma
2018.02.17. 06:00
NÉMA A HÁZ - Százmilliós villák, védett uradalmak nőttek ki a földből FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A közbeszerzési csalás miatti közvilágítási botrány kirobbanása óta nem látták állandó lakóhelyén Tiborcz Istvánt. Tegnap nyilvánosságra került, hogy a kormányfő vejének egykori cége Kalocsa önkormányzatát is átverte.

Hűlt helye Tiborcz Istvánnak a Fejér megyei Csabdiban bejelentett lakhelyén. Korábban a falubeliek gyakran látták – ahogy egyikük fogalmazott – „Istvánka” autóját átsöpörni a falun, egy ideje azonban nyoma sincs, legalábbis ottjártunkkor egyetlen helyit sem találtunk, aki az Elios-ügy kirobbanása óta látta volna a környéken a kormányfő vejét.

A fiatal vállalkozó otthonához közelítve az tűnik fel: a legközelebbi buszmegállót „Tiborcz tanyának” nevezik. Igaz, a „tanya” megnevezés még azokra a régmúlt időkre utalhat, amikor Tiborczék megvették a korábbi téeszből leválasztott, Csabdi határában lévő területet. „Tanya” helyett ugyanis az út menti kis erdőfolt takarásában egy hatalmas, több száz négyzetméteres luxusvillát találtunk, amelyet gondosan nyírt gyep ölel körbe, miközben az épület falain megannyi biztonsági kamera figyel.

A ház körül nyoma sem volt életnek, csöngetésünkre sokáig nem felelt senki. Végül aztán a villához tartózó egyik gazdasági épületből előbb egy megtermett kaukázusi juhászkutya került elő, majd egy idősebb úr, aki érdeklődésünkre csak annyit mondott: „Valahol Budapesten” kell Tiborcz Istvánt keresnünk. Hasonlóan jártunk a közeli tükröspusztai Tiborcz lovardánál, a közelben dolgozók is csak a vállukat vonogatták: egy jó ideje nem látták az ifiurat.

„Nem áll ő már itt meg nálunk” – mondta a faluban egy férfi Tiborczról, mire a mellette álló barátja egyetértőn bólogatott. Mint mesélték, hajdanában még megszokott volt, hogy a községbe beköltöző újgazdagok – ide sorolták Tiborczékat is – leálltak beszélgetni a helyiekkel, így "Istvánka is bejárt" a faluba. Sőt, a helyi legendárium szerint egyszer régen, még 2010 előtt az is előfordult, hogy maga Orbán Viktor is beállt focizni a helyi meccsen, sőt, utána leült bográcsozni a helyiekkel.

Az utóbbi években azonban – mondták többen is – megváltozott az élet Csabdiban. Gyakorlatilag kettős társadalom épült ki: a főleg fővárosból érkező fontosságok – ügyvédek, cégvezetők – sorra felvásárolták a környékbeli földeket, uradalmaknak beillő kúriák, lovardák épültek. „A helyiek is csak hüledeznek, amikor belebotlanak egy-egy újabb több száz milliós villába” – ecsetelte egy falubeli. Az újonnan jöttek azonban már inkább csak áthaladnak a községen, bezárkózva élnek a Tiborczékéhoz hasonlóan luxuskivitelű, biztonsági cégek által védett uradalmaikban.

A községben csak nagyokat mosolyogtak, amikor az Elios-ügyről tettünk fel kérdéseket. Ennél többet azonban még név nélkül sem nagyon "reagáltak" a botrány hírére. Egyvalaki akadt csak, aki kifejtette véleményét, de még ő is csak áttételesen utalt a csalásokra: "Az uniós pályázati források jó részét ellopják, itt a faluban például az út felújítása során a buszfordulót spórolták ki, így a helyi járat csak nagy üggyel-bajjal tud be- és kiállni." Ezzel együtt hozzátette azt is: "De legalább van fejlődés..."

Csabdi és környéke fejlődése amúgy valóban figyelemre méltó. Nemrég például egymilliárdból épült új, kivilágított, Csabdin is keresztülvezető kerékpárút Etyek és Tarján között. Utánajártunk: a LED-lámpákat ezúttal nem az Elios szállította, hanem egy másik kormánykedvenc cég.

Tiborcz-ügyi sorvezető
A miniszterelnök vejéhez köthető szervezett csalássorozat komoly fejtörést okoz a Fidesz és kormány vezetőinek, ezért a hasonló helyzetekben megszokott módon központi válaszmondatokat gyártottak, hogy kisegítsék a nyilvános szereplésekre készülő képviselőket és pártvezetőket. A Magyar Nemzet információi szerint a kommunikációs csapat „gyöngyszemeit” Gulyás Gergely frakcióvezető küldte szét kötelező felhasználásra, hangsúlyozva, hogy különösen az egyéni körzetekben induló jelöltek számítsanak az Elios-üggyel kapcsolatos kérdésekre.
A szétküldött 3 kötelező mondat:
1. Az Elios-jelentés egy kampányjelentés, Brüsszel beavatkozása a magyar választási kampányba.
2. Ezt az ügyet egyszer már megvizsgálták, most csak megismétlik a vádaskodást.
3. Orbán Viktort próbálják támadni az üggyel, de az OLAF által vizsgált időszak nagy részében a Simicska Lajos vezette Közgép volt a tulajdonos.
A Magyar Nemzet ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a valóságban „Tiborcz Istvánnak a cég 2009-es alapítása óta folyamatosan volt valamilyen formában köze az Elioshoz az Unió által vizsgált időszakban”.