Hogy mik vannak? - Ruhamaradványokból vérzéscsillapító

Publikálás dátuma
2018.02.17. 15:00
Illusztráció: Shutterstock
Gyors, olcsó és környezetbarát módszert fejlesztettek ki szingapúri kutatók a pamutalapú szövethulladék feldolgozására: a kidobott ruhákból nagy mértékben sűríthető, ultrakönnyű pamut aerogélt készítettek. 

A Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) tudósai az újszerű anyag felhasználhatóságát többek között katonai vizesüvegek hidegen tartásával és heves vérzés hatékony csillapításával demonstrálták. Az aerogél a világ egyik legkönnyebb anyaga, mely nagyon porózus, alacsony hővezető és nagy nedvszívó képességgel rendelkezik. Ezen különleges jellemzői által az aerogélek remekül alkalmazhatók olajfoltok eltakarítására, pelenkákban, hő- és hangszigetelésre. Bár aerogélt először 1930-ban készítettek, használata nem vált széleskörűvé előállításának magas költségei miatt.

A NUS csapata sikeresen fejlesztett ki egy módszert, amelynek segítségével a textilhulladékok pamutszálainak felhasználásával készítenek aerogélt. A gépészmérnöki kar Hai Minh Duong professzor és Nhan Phan-Thien professzor vezette kutatócsoportja felfedezte, hogy az új pamut aerogél könnyen sűríthető, majd vízbe kerülve nagyon gyorsan visszaáll eredeti mérete 97 százalékára - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Doung elmondta: ez a környezetbarát aerogél nagy mértékben sűríthető, ezáltal a szállítási és tárolási költségei jelentősen csökkennek. A pamutalapú aerogél ráadásul 8 óra alatt elkészül, erősebb a korábbi fejlesztéseknél és alkalmasabb a tömegtermelésre. A például lőtt vagy egyéb mély seb okozta erőteljes vérzés csillapításához a kutatók olyan hibrid pamut aerogél golyócskákat használtak, amelyek jóval hatékonyabbak a cellulóz alapú tamponoknál. A pamut és cellulóz aerogél optimális keverékéből álló, kitozánnal - rákfélék héjából előállított, véralvadást segítő természetes anyaggal - borított golyócskák egyszerűen és költséghatékonyan előállíthatók, könnyen alkalmazhatóak.

Minden pamutaerogél-golyó a 16-szorosára tudja növelni méretét 4,5 másodperc alatt, tehát háromszor olyan gyorsan és nő jóval nagyobbra, mint a meglévő cellulózalapú tamponok, miközben megőrzik szerkezeti egységüket - fejtették ki a tudósok.
Erről a különleges, újszerű alkalmazási lehetőségről a szingapúri szakértők a Colloids and Surfaces A című szaklapban számoltak be. A pamutaerogél hőtároló képességét tesztelve katonai kulacsok számára kialakított nagyon könnyű, mindössze 200 grammos hőszigetelő borítást fejlesztettek ki. Egy katonai kulacs általában egy liter vizet tárol, trópusi hőmérséklet mellett mintegy 30 percig képes megőrizni a víz hőmérsékletét. A NUS fejlesztésével viszont több mint 4 órán át sikerült megőrizni a vizet jégkásaszerű állapotában, 0,1 és 1 Celsius-fok között.

Szerző

Csaknem száz Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel a Kepler

Publikálás dátuma
2018.02.17. 11:00
Illusztráció: AFP
Csaknem száz újabb exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Kepler űrteleszkóp megfigyeléseinek köszönhetően.

Az újonnan azonosított planétákkal mintegy háromszázra nőtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópjának K2-missziója keretében felfedezett exobolygók száma - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"Kétszázhetvenöt bolygójelöltet kezdtünk vizsgálni, amelyek közül 149-ről bizonyosodott be, hogy valódi exobolygó. Ezek közülük pedig 95 volt újonnan felfedezett planéta" - mondta Andrew Mayo, a Dániai Műszaki Egyetem nemzeti űrintézetének doktori hallgatója, az Astronomical Journal című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. "Ez a kutatás a K2-misszó révén 2014-ben nyert első adatok óta folyik".

A Discovery-program keretében épített Kepler űrtávcsövet 2009 márciusában indították útjára, legfontosabb feladata a Földhöz hasonló bolygók keresése úgynevezett tranzit módszerrel: a műhold a csillagfény parányi elhalványulásait méri, amelyeket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz. Az űrteleszkóp fotometriai pontosságát garantáló négy lendkerék közül kettő 2013-ra meghibásodott, így új "forgatókönyvet" kellett írni. Eszerint 2014 nyarától a K2 küldetés keretében az űrteleszkóp az égbolt nagyobb területét figyeli meg, és képes a hűvösebb, kisebb, vörösbolygó-típusú csillagok nagyobb hányadát megvizsgálni.

Az exobolygók kutatása viszonylag fiatal terület. A Napunkhoz hasonló csillag körül keringő első bolygót 1995-ben fedezték fel. Mára mintegy 3600 exobolygó vált ismertté, amelyek között Föld-méretű kőzetes planéták és Jupiterhez hasonló gázóriások is találhatóak.

Az újonnan felfedezett bolygók egyike egy rendkívül fényes csillag körül kering. "Az egyik megerősített planéta tíz nap alatt kerüli meg a HD 212657 jelű csillagot, amely a Kepler és a K2-misszió során talált eddigi legfényesebb gazdacsillag. A fényes csillagok körül keringő bolygók azért fontosak, mert a csillagászok rengeteget megtudhatnak a róluk a Földről végzett megfigyelések révén is" - mondta Mayo, aki a NASA, a kaliforniai műszaki egyetem (Caltech), a UC Berkeley, a Koppenhágai Egyetem és a Tokiói Egyetem kutatóival dolgozott együtt. A Kepler-űrtávcső eredeti és K2-missziója révén is óriási mértékben hozzájárult az exobolygók kutatásához. Küldetései révén eddig több mint 5100 exobolygójelöltet talált.

Szerző

Kétezer éves, életnagyságú dromedár-faragványok kerültek elő

Publikálás dátuma
2018.02.16. 20:00
Illusztráció: AFP
Dromedárokat, más néven egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat fedeztek fel Szaúd-Arábia északnyugati részén régészek, akik szerint az időszámításunk előtti, vagy szerinti 1. századból származó leletek egyedülállónak számítanak a térségben.

A CNRS francia kutatóközpont, valamint a szaúdi turisztikai és nemzeti örökségvédelmi bizottság munkatársai az Antiquity című folyóiratban számoltak be a felfedezésükről, amely új fényt vet az Arab-félsziget sziklaművészetének evolúciójára - olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.

A Szaúd-Arábia északnyugati részén fekvő El-Dzsauf tartománybeli lelőhelyet még 2016-2017 folyamán tárták fel a szakemberek. Noha a lelőhely pontos korát nehéz meghatározni, a jordániai Petra romváros egyik domborművével összevetve a régészek arra jutottak, hogy a szobrokat az időszámításunk előtti, vagy szerinti 1. században fejezték be. A szakemberek tevéket és egyéb patás állatokat ábrázoló, csaknem tucatnyi életnagyságú kődomborművet azonosítottak három sziklába vésve. A természetes erózió mára megcsonkította az alkotások egy részét, és eltüntette a kifaragásukhoz használt eszközök nyomait is.

Az állatokat hám nélkül, természetes testhelyzetben örökítették meg. A faragott jelenetek egyike különösen szokatlan: egy dromedár és egy, a sziklaműveken nagyon ritkán ábrázolt szamár találkozását örökíti meg. Az alkotások egy részének témája ugyancsak jelentősen eltér a térségre jellemző ábrázolásokétól és a kivitelezésük módja is különbözik a hasonló típusú szaúdi lelőhelyeken talált leletekétől. A sivatagi környezet és a karavánutakhoz való közelsége miatt a szakemberek úgy vélik, hogy a lelőhely, amely környezeti adottságai révén alkalmatlan volt rá, hogy állandó településeknek adjon otthont, pihenőhelyként szolgálhatott az utazók számára, vagy vallási szertartásokhoz használhatták.

Szerző