Semjén Zsolt és a természetvédelem

Publikálás dátuma
2018.02.16. 10:35
Fotó: Molnár Ádám
A vadászat és a természetvédelem nem szemben álló, hanem egymást erősítő tevékenységek - ezt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVD) elnöke állapította meg Budapesten, a 25. FeHoVa nemzetközi kiállítás megnyitóján. Hozzátette: az új vadászati törvény értelmében országszerte államilag fizetett tájegységi fővadászok biztosítják a megfelelő minőségű vadgazdálkodást.

Semjén már többször bebizonyította, hogy vadászként - és nem utolsó sorban kereszténydemokrata politikusként - milyen nagy természet- és állatvédő. Emlékezetes: 2011-ben több védett madár- és emlősfaj (mint a a nyári lúd, kanadai lúd, barátréce, menyét, nyuszt) vadászhatóvá tételét kérte Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület legnagyobb megdöbbenésére és felháborodására.

A Magasles nevű vadászati szakblognak adott tavalyi interjújában pedig egyértelművé tette, befogás helyett mit tenne a kóbor kutyákkal: agyonlőné őket. "Ha én kóbor kutya lennék, akkor azt kívánnám, hogy egy jól irányzott lövéssel ejtsenek el" - fogalmazott. Ugyancsak tavaly jelent meg a Semjén által elnökölt OMVD vadász-magazinjában, a Nimródban egy cikk, amely lényegében állatkínzásra buzdított. Az írás azt részletezte, hogyan kell szigetelőszalaggal beragasztott szájú, sebzett kóbor macskával "kiképezni" kotorékvadászatra a terrier kutyát.

Szerző

Harsányi Iván halála

Súlyos betegség után, életének 88. évében elhunyt Harsányi Iván történész, Spanyolország 19. és 20. századi történetének külföldön is elismert kutatója – közölte családja pénteken.

1990-től a Pécsi Tudományegyetem tanáraként majd emeritus professzoraként tanított, közben számos könyv, rengeteg tanulmány, cikk és más publikációk szerzője volt. Kiterjedt tankönyvírói és -szerkesztői munkássága mellett olyan történeti periodikák, szerkesztőjeként, szerkesztő- és tanácsadóbizottsági tagjaként tevékenykedett, mint a Múltunk folyóirat, a pécsi történeti doktoriskola Kutatási Füzetek, illetve a Szegedi Tudományegyetem Acta Hispánica című kiadványa, valamint a Cercles, a Barcelonai Egyetem kultúrtörténeti folyóirata. Éveken át tagja volt a Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányának.

Az 1930. május 7-én született, családi indíttatásból szociáldemokrata, szocialista elkötelezettségű történész 1969 és 1990 között az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezető tanáraként dolgozott. A 19-20. század munkás- és szociális mozgalmainak történetét is kutatta, s haláláig társszerkesztője volt az 1974 óta megjelenő nemzetközi munkásmozgalom-történeti évkönyvnek.

1962 óta foglalkozott a spanyol történelem kutatásával, emellett a spanyol-magyar diplomáciai kapcsolatok feltárásával. Életművének egyik kiemelkedő mozzanata, hogy Madridban, a külügyminisztérium levéltárában felkutatta és publikálta a budapesti spanyol nagykövetség vezetését 1944 őszén és telén ellátó Ángel Sanz Briz ügyvivőnek a budapesti zsidók védelmében végrehajtott nagyszabású mentőakcióját.

Munkásságának elismeréseként 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést, 2010-ben pedig a spanyol király által adományozott Polgári Érdemrend Középkeresztjét (Encomienda Mérito Civil) kapta.

Szerző

Hatvan éves a Széchenyi-hegyi televízió-adótorony

Publikálás dátuma
2018.02.16. 09:22
MTI Fotók: Mónus Márton

Az adótorony a Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásától néhány száz méterre magasodik. A második hazai televíziós próba-adás 1955 júniusában a Szabadság hegyen, az egykori Hargita szálló melletti a Magyar Posta Kísérleti Intézetben történt. A Magyar Televízió 1-es csatornája 1957-ben kezdte meg sugárzását.  A rendszeres adás csak 1958-tól indult, addig csak tesztüzemben működött az adótorony. 1975-ben állították fel a régi épület mellé az azóta 192 méter magasra nőtt antennatornyot, amely a földi televízióadásokon kívül rádióadókat is sugároz. Ma az Antenna Hungária Országos Mikrohullámú Központja is itt működik. (Wikipédia)

Szerző