Megrendelés van, szakember nincs az építőiparban

Publikálás dátuma
2018.02.13. 06:22
Népszava fotó

Tavaly az építőipari termelés 29,6 százalékkal haladta meg 2016. évi alacsony bázist, amikor az ágazat éppen 18,8 százalékkal visszaesett az előző évihez képest. Az épületek építése 27, az egyéb építményeké 34,8 százalékkal emelkedett 2017-ben, míg az előző évben ezeknél 3,7, illetve 33 százalékos volt a visszaesés.

A 2017. decemberében megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 124,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 170,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az ágazat akár 0,9 százalékponttal is hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez - mondta hétfőn Varga Mihály gazdasági miniszter a KSH adatainak ismeretében. Szerinte a növekedést a kormány lakáspiacot támogató intézkedései: az otthonteremtési program és a lakásáfa csökkentése is nagymértékben segítette.

Az elemzők már korántsem osztják a szaktárca vezetőjének derűlátását. Mester Nándor, az Otthontérkép csoport vezető elemzője a rendelésállomány jelentős, mintegy 30-35 százalékos visszaesésére számít az év második felétől, amiatt, hogy az új lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfakulcs 2020-tól ismét visszaáll 27 százalékra. A kisebb építőipari cégeket a feketemunka felé tolja, illetve sok cég csődbe mehet.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a nagy kereslet hatására a fejlesztők jelentős építőipari kapacitást építettek ki az elmúlt években. A foglalkoztatottak száma tízéves rekordot ért el, a tavalyi harmadik negyedévben meghaladta a 300 ezret. Az ágazatban továbbra is jelentős gondot jelent a munkaerőhiány.

A munkaerőhiányt 2018-ban a technológiai fejlesztésekkel, a vállalatirányítási eszközök korszerűsítésével, a saját géppark, munkatársak foglalkoztatására törekvéssel lehet enyhíteni - nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Ez javíthatja a hatékonyságot, de a szemléletváltás nem megy egyik évről a másikra. Ezért átmenetileg szükség van pótlólagos munkaerőre. A 35 ezer új belépő jelentős része nem szakmabeli, be kell tanítani őket, ami idő és költségigényes. A szerbiai, ukrajnai vendégmunkások nem oldják meg az építőipar gondjait, legföljebb lokálisan enyhítenek a munkaerőhiányon.

Szerző

Kapcsolódó

Még tart a lakásboom

MNB-recept a felzárkózásra

Publikálás dátuma
2018.02.13. 06:20
Fotó: Tóth Gergő

Egyre távolodik a Magyar Nemzeti Bank szakértői gárdája a Matolcsy György elnök által fémjelzett gazdaságpolitika támogatásától, de még számos jel mutat arra, hogy teljes mértékben nem sikerült szakítaniuk ezzel az ideológiával. Ez derült ki a jegybanki vezetőknek a tegnapi, ötödik alkalommal megrendezett Lámfalussy konferencián elhangzott előadásaiból. Az elnök továbbra is hitet tett a laza monetáris politika folytatása, tulajdonképpen a tartósan 0,9 százalékos alapkamat mellett. Ugyanakkor elismerte, hogy a fenntartható gazdasági felzárkózáson még dolgozni kell. Ehhez kapcsolódva Nagy Márton alelnök kifejtette, hogy az elmúlt hetek tapasztalatai arra engednek következtetni: véget ért a csekély (tőzsdei) árfolyamhullámzások kora. Megállapította, hogy Magyarországon gyakorlatilag megvalósult a teljes foglalkoztatottság. Annak kapcsán, hogy a munkát terhelő adókról a fókusz a fogyasztást terhelő adókra helyeződött át, az Európai Unióban legmagasabb, 27 százalékos általános forgalmi adót (áfa) sikeresnek ítélte. Nagy Márton az államadósság csökkentéséről azt mondta, az a legnagyobb mértékűek egyike az Európai Unióban. Arról viszont nem szólt, hogy mi volt az oka annak, hogy néhány héttel ezelőtt felfelé kellett korrigálni a tavalyi GDP arányos államadósságot, az Európai Unió szakmai szervének észrevétele alapján.

Egyelőre nem sikerült a kelet-közép-európai térségben a fenntartható növekedés és felzárkózás megteremtése - ismerte el Virágh Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója, így a monetáris politikának továbbra is ehhez hozzá kell járulnia. Hitet tett a magyar gazdaság tőkeintenzív fejlesztése mellett, mintegy ellentmondva Orbán Viktor kormányfő által hangoztatott munkaintenzív bővülésnek. Megállapította, hogy a termelékenység lassan javul, és ezen változtatni kell. Virág Barnabás hat olyan csapdát vélt felfedezni a magyar gazdaságban, amelyekkel már rövid távon is szembe kell nézni. Ilyenek a demográfiai csapda, a képzett munkaerő hiánya, az alacsony hazai hozzáadott érték, valamint az, hogy az uniós források ugyan még hajtják a növekedést, de nem lehet tudni, hogy középtávon mi lesz.

A magyar gazdaság fenntartható felzárkózásának megteremtésében több pillért is említett az ügyvezető igazgató: az állami szinten növekedésbarát környezetet, a további reformokat az adózásban, az e-kormányzás erősítését, az új ipari- és exportstratégia kidolgozását, az innovációs kapacitás erősítését és a modern infrastruktúra megteremtését, mérethatékonyságot a kkv-szektorban, valamint az új technológiák gyorsabb adaptációját.

Szerző

MNB-recept a felzárkózásra

Publikálás dátuma
2018.02.13. 06:20
Fotó: Tóth Gergő

Egyre távolodik a Magyar Nemzeti Bank szakértői gárdája a Matolcsy György elnök által fémjelzett gazdaságpolitika támogatásától, de még számos jel mutat arra, hogy teljes mértékben nem sikerült szakítaniuk ezzel az ideológiával. Ez derült ki a jegybanki vezetőknek a tegnapi, ötödik alkalommal megrendezett Lámfalussy konferencián elhangzott előadásaiból. Az elnök továbbra is hitet tett a laza monetáris politika folytatása, tulajdonképpen a tartósan 0,9 százalékos alapkamat mellett. Ugyanakkor elismerte, hogy a fenntartható gazdasági felzárkózáson még dolgozni kell. Ehhez kapcsolódva Nagy Márton alelnök kifejtette, hogy az elmúlt hetek tapasztalatai arra engednek következtetni: véget ért a csekély (tőzsdei) árfolyamhullámzások kora. Megállapította, hogy Magyarországon gyakorlatilag megvalósult a teljes foglalkoztatottság. Annak kapcsán, hogy a munkát terhelő adókról a fókusz a fogyasztást terhelő adókra helyeződött át, az Európai Unióban legmagasabb, 27 százalékos általános forgalmi adót (áfa) sikeresnek ítélte. Nagy Márton az államadósság csökkentéséről azt mondta, az a legnagyobb mértékűek egyike az Európai Unióban. Arról viszont nem szólt, hogy mi volt az oka annak, hogy néhány héttel ezelőtt felfelé kellett korrigálni a tavalyi GDP arányos államadósságot, az Európai Unió szakmai szervének észrevétele alapján.

Egyelőre nem sikerült a kelet-közép-európai térségben a fenntartható növekedés és felzárkózás megteremtése - ismerte el Virágh Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója, így a monetáris politikának továbbra is ehhez hozzá kell járulnia. Hitet tett a magyar gazdaság tőkeintenzív fejlesztése mellett, mintegy ellentmondva Orbán Viktor kormányfő által hangoztatott munkaintenzív bővülésnek. Megállapította, hogy a termelékenység lassan javul, és ezen változtatni kell. Virág Barnabás hat olyan csapdát vélt felfedezni a magyar gazdaságban, amelyekkel már rövid távon is szembe kell nézni. Ilyenek a demográfiai csapda, a képzett munkaerő hiánya, az alacsony hazai hozzáadott érték, valamint az, hogy az uniós források ugyan még hajtják a növekedést, de nem lehet tudni, hogy középtávon mi lesz.

A magyar gazdaság fenntartható felzárkózásának megteremtésében több pillért is említett az ügyvezető igazgató: az állami szinten növekedésbarát környezetet, a további reformokat az adózásban, az e-kormányzás erősítését, az új ipari- és exportstratégia kidolgozását, az innovációs kapacitás erősítését és a modern infrastruktúra megteremtését, mérethatékonyságot a kkv-szektorban, valamint az új technológiák gyorsabb adaptációját.

Szerző