Mi a különbség a laktózérzékenység és tejallergia között?

Publikálás dátuma
2018.02.09. 17:00
Illusztráció: Shutterstock
A tejfehérje-allergia a leggyakoribb ételallergia a kisgyermekek körében: százból három babánál és kisgyermeknél jelennek meg a betegség tünetei, mégis kevesen tudják, hogy kezeletlenül súlyos allergiás sokkhoz is vezethet, az enyhébb, de kellemetlen laktózérzékenység pedig kiszáradást okozhat. Az Első 1000 Nap program szakértői a betegek világnapján a szülői tudatosság kiemelt szerepére hívták fel a figyelmet - írja a HVG. 

Bár a tünetek hasonlók, a tejfehérje-allergia és a laktózérzékenység valójában két eltérő rendellenesség: míg a tejfehérje-allergia egy komplex túlérzékenységi reakció, a laktózérzékenység esetében nem allergia, hanem felszívódási zavar okozza a tüneteket. Babák és kisgyermekek esetén mindkét állapot nagy odafigyelést igényel a szülők részéről, hiszen akár egy falat tejtermék is komoly gondot okozhat - mondta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A laktózintolerancia hátterében a tejcukrot, más néven laktózt lebontó laktáz enzim részleges vagy teljes hiánya áll: ebben az esetben az emésztőrendszer nem képes maradéktalanul lebontani a tejcukrot, amely a belekbe kerülve erjedésnek indul – ez okozza a tüneteket. Az anyagcserezavar oka lehet veleszületett enzimhiány, csecsemőkorban azonban gyakran egy alapbetegség vagy gyógyszer váltja ki az intoleranciát.

Magyarországon a felnőtt lakosság közel harmadát érinti a laktózérzékenység valamely formája élete során. Csecsemőknél a tünetek általánosak, azonban kizárólag az emésztőrendszerben jelentkeznek: a hasi görcsök, puffadás és hasmenés mellett a szülő figyelmét gyakran a súlyvesztés vagy az állandó, csillapíthatatlan sírás kelti fel. Akár laktózintoleranciáról, akár tejfehérje-allergiáról van szó, egy kisbaba számára az enyhébb tünetek is megterhelők: a haspuffadás okozta fájdalom kialvatlansághoz, a hasmenés pedig a dehidratáción túl vitaminhiányhoz is vezethet.

Szerző

Túl komolyan veszi a munkáját? Veszélyben lehet

Publikálás dátuma
2018.02.09. 14:00
Illusztrációk: Shutterstock
Az nem újdonság, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség mind növelik az érelmeszesedés, és ezáltal többek közt a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, de dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy a stressz is önálló rizikófaktor.

Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azoknál, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre - derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból. A vizsgálat kimutatta, hogy akik komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, amely később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkettő az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését. 

Bár nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzet miatt, az Interheart című tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz. Ugyanez a tanulmány – amely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta – kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamint az akut szívinfarktus között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szerint ebben a vizsgálatban a pszichoszociális tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyéb életmódbeli kockázati tényezőket, így a cukorbetegséget, a dohányzást, a magas vérnyomást és az elhízást figyelmen kívül lehet hagyni, de a stresszkezelés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni – mondta dr. Sztancsik Ilona.

Miért olyan veszélyes az érszűkület?

A betegség már egészen fiatal korban elkezdődhet és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret érintve. Észlelhető tünetek később jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát, szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz. Arteriográfiával, egyszerű, nem fájdalmas vizsgálattal kiszűrhető a korai érelmeszesedés jelenléte.

A stressz újabb stresszt generál

Normál esetben a stressz csak rövid ideig tartó állapot, és nem is káros. Ha a kiváltó ok megszűnik, a szervezet stresszreakciója is - maradandó károsodás nélkül - elmúlik. Baj akkor van, ha a stressz tartóssá válik - írja a WebBeteg. Ennek jellemző kísérőtünete az az érzés, hogy életünket már nem tudjuk irányítani. A legkisebb dolog is elég ahhoz, hogy úgy érezzük, betelt a pohár. A tartós stressz megbénít. Aki állandó stresszben él, egyre kevésbé tud teljesíteni a munkahelyén, gyengének érzi magát, feszült és nyugtalan. Nem tud lazítani, pihenni, túlhajszolt. Ez a stresszspirál. A negatív stresszhatások csökkentésében segíthet, ha találunk egy számunkra megfelelő kikapcsolódási lehetőséget, például a mozgás, a kirándulás, a séta, de akár a relaxálás vagy a masszázs is jót tehet.

A stressz kezeléséről ide kattintva olvashat további részleteket.

Szerző

Középfülgyulladás is jelezhet ételallergiát

Publikálás dátuma
2018.02.08. 17:30
Illusztráció: Shutterstock
Visszatérő középfülgyulladás és asztmás hörghurut esetén érdemes ételallergia irányába is vizsgálódni. Dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, gasztroenterológus, tüdőgyógyász a táplálékallergiák légúti tüneteire a Prima Medica Szakmai Napon tartott előadásában hívta fel a figyelmet.

A kisgyerekeknél, különösen ha közösségbe kerülnek, nem ritka az évi hat-hét légúti megbetegedés sem. Nátha, köhögés, orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés a velejárói az ilyen betegségeknek, a kicsik elesettek, fáradtak, étvágytalanság jelentkezhet. A náthából könnyen lehet arcüreg- vagy fülgyulladás, ilyen tünetekkel is sokan fordulnak orvoshoz ebben az időszakban. Vannak azonban olyan betegségek, amelyek gyakori ismétlődése fel kell, hogy hívja a gyermekorvos figyelmét arra, hogy a háttérben más kiváltó ok is állhat. A Budai Allergiaközpont főorvosa előadásában kiemelte, hogy az ételallergiák többféle tünetet is okozhatnak. Ez lehet csalánkiütés, angioödéma, orális allergia szindróma - a szájüregben jelentkező égő, viszkető érzés -, köhögés, nehézlégzés, hányinger, hányás, hasfájás és a sürgősségi ellátást igénylő anafilaxia. Ezek a panaszok rendszerint az allergén étel már kis mennyiségű elfogyasztását követő néhány órán belül fellépnek. A kései reakciók nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása után egy nap, sőt akár két hét múlva is jelentkezhetnek ekcéma, véres széklet, krónikus hasmenés, a súlyfejlődés elmaradása, vérszegénység és a már említett légúti betegségek formájában.

Az ételallergiák légúti tünetei
  • allergiás nátha (orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés)
  • köhögés, rekedtség, felgyorsult légzés
  • elsősorban csecsemőkorban a gyakori asztmás hörghurut és savós középfülgyulladás 
  • nagyobb gyermekeknél, 10 éves kortól az orális allergia szindróma (a szájüregben jelentkező égő, viszkető érzés)


A visszatérő légúti tünetek kapcsán nagyon fontos a komplex megközelítés – hangsúlyozta dr. Hidvégi Edit. Először természetesen vizsgálni kell, hogy nem áll-e valamilyen fertőzés a tünetek hátterében. Ki kell zárni a nem ételallergén okozta asztma, szénanátha, orrmandula megnagyobbodás és gégegyulladás meglétét. Reflux már gyermekkorban is jelentkezhet és nem kizárt a légúti fejlődési rendellenesség, valamint a légúti idegentest sem kizárt.

Szerző