Brüsszel beáll a civilek mögé

Publikálás dátuma
2018.02.09. 06:01
FOTÓ: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU AGENCY

Az Európai Bizottság vizsgálja a lehetőséget, hogyan támogathatná a civil szféra intézményeit és az emberi jogi szervezeteket a tagállamokban. Vera Jourová igazságügyi együttműködésért felelős biztos a civil szféra szűkülő lehetőségeiről rendezett szerda esti európai parlamenti vitában azt mondta, hogy a brüsszeli testület felmérést készít a nem kormányzati szervezetek (NGO) finanszírozási igényeiről. A politikai nyomás alatt álló civilek régóta nógatják az Európai Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi támogatást a működésükhöz. A testület jelenleg csak programokat és projekteket finanszíroz a közös költségvetésből.

"Mély aggodalommal tölt el a civil szervezetek támogatásának a megnyirbálása, a tevékenységükre vonatkozó szabályok szigorítása, a hitelességüket és a törvényes működésüket megkérdőjelező, a pénzügyi támogatóikat bemocskoló lejárató kampányok" – mondta a biztos. Közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a civilek szerepét és tevékenységét befolyásoló tagállami intézkedéseket. Az Európai Bizottság nem fog habozni, ha törvénysértést tapasztal – fejtette ki Vera Jourová, példaként hozva fel a Magyarország ellen kezdeményezett bírósági eljárást a külföldről finanszírozott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A brüsszeli beadvány éppen csütörtökön érkezett meg az EU Bíróságára.

A parlamenti vitában elsősorban azok a képviselők szólaltak fel, akik aggodalommal figyelik a nem kormányzati szervezetek elleni politikai támadásokat. A Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt állampolgári jogi ügyekért felelős szóvivője, a máltai Roberta Metsola azt mondta: nem lehetünk csöndben, amikor fenyegetésekkel, jogi lépésekkel, erőszakkal vagy bürokratikus akadályokkal igyekeznek ellehetetleníteni a civilek működését. A DK-s Niedermüllet Péter javasolta, hogy az EU haladéktalanul hozzon létre egy alapot, ahová a civil szervezetek közvetlenül fordulhatnak anyagi támogatásért. Jávor Benedek a Párbeszéd képviseletében arról beszélt, hogy egész Európát szétbomlaszthatja, ha nem vetnek gátat az NGO-k fenyegetésének.

A Fidesz EP-képviselői nem vettek részt a vitában, de közleményükben utólag "álcivilek álproblémáinak" nevezték az elhangzottakat.

Szijjártó az Unió gazságáról
Dacára minden nyomásnak, zsarolásnak és ultimátumnak, sem Magyarország, sem Lengyelország nem fog befogadni egyetlen illegális bevándorlót sem – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszterrel tárgyalt. A magyar külügyminiszter Charles Michel belga kormányfő kijelentésére reagált, amely szerint "ultimátumot adnak a migránsok befogadását elutasító" visegrádi országoknak. Ha június végéig nem sikerül konszenzusra jutni az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsban, akkor a V4-ek nélkül, minősített többségi szavazással fogják elfogadni a reformokat. A két miniszter hasonlóan látja az ENSZ migrációs csomagjának tervezetét is.
António Guterres ENSZ-főtitkár bevándorláspárti politikus - szögezte le Szijjártó. Mind magyar, mind lengyel részről "határozottan elutasítják", hogy az EU "ugyanolyan gaz trükköt játsszon el, mint 2015-ben", amikor az Európai Tanács egyhangú szavazással világossá tette, "hogy mindenfajta kvóta maximum önkéntes lehet, ehhez képest eggyel alacsonyabb szinten a belügyminiszterek többségi szavazással ezt megváltoztatták, s kötelezővé tették ezt a kvótát". "Elutasítjuk, hogy az elkövetkező időszakban ehhez hasonló jogi gaztettet kövessen el bármilyen uniós intézmény" – húzta alá Szijjártó.

Imareggeli Trumppal

A magyar kormány képviseletében Balog Zoltán vett részt a washingtoni imareggelin. Ezt hagyományosan minden február első csütörtökén rendezik meg, több ezer résztvevővel, sok politikussal és külföldi vendégekkel. A Foreign Policy című amerikai lap egy hónapja arról írt, esetleg Orbán Viktor is ott lehet, hogy legalább egy fotó erejéig találkozhasson Donald Trump amerikai elnökkel. Végül azonban az emberi erőforrások minisztere ment. Balog már negyedszerre vett részt az imareggelin. 

Szerző

Erdogan nem ül tárgyalóasztalhoz a „gyilkos” szíriai elnökkel

Publikálás dátuma
2018.02.08. 17:17
Erdogan beszédet mond az államfői palotában, 2018. február 8. Fotó: KAYHAN OZER / ANADOLU AGENCY

Törökország nem ül tárgyalóasztalhoz a „gyilkos” szíriai elnökkel, Bassár el-Aszaddal a szíriai kurd fegyveresek ellen indított afríni török hadművelettel kapcsolatban – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan az államfői palotában polgármesterek előtt. „Mi beszélnivalója van Törökországnak egy gyilkossal, aki megölte egymillió állampolgárát” – fogalmazott a török elnök az MTI szerint. Erdogan kijelentésével a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnökének, Kemal Kilicdaroglunak az állítólagos felvetésére reagált. Erdogan szerint Kilicdaroglu azt mondta, hogy a török haderőnek nem kéne túlságosan a szíriai határ mögé mennie, Ankarának pedig meg kéne beszélnie Damaszkusszal a katonai beavatkozás ügyét.

Erdogan kiemelte: Törökország számára most a szíriai nép, a Törökországban tartózkodó 3,5 millió szíriai menekült hazatérése, és nem Aszad a fontos. Erdogan csütörtöki beszédében arról is beszámolt, hogy már 135 ezer szíriai menekült költözött vissza arra a kétezer négyzetkilométeres területre Észak-Szíriában, amelyet a török haderő az Eufráteszi Pajzs fedőnevű hadművelet keretében 2016 augusztusa és 2017 márciusa között tisztított meg az Iszlám Állam szélsőségeseitől.

Békét hirdető szavaira némileg rácáfol, hogy Törökország január 20-án nagyszabású offenzívát indított az északnyugat-szíriai Afrín körzetet ellenőrző, a régió stabilitásáért küzdő kurd Népvédelmi Egységek (YPG) ellen. Ankara szemében az YPG – az Iszlám Állam ellen harcoló Szíriai Demokratikus Erők (SDF) gerincét adó szervezet – a törökországi szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezet.

Törökország a szíriai polgárháborúban mérsékelt ellenzéki arab erőket támogat és Aszad távozását követeli. Ez irányú követeléseit ugyanakkor visszafogta, mióta a damaszkuszi rezsim szövetségeseinek számító Oroszországgal és Iránnal kezdett együttműködni a hetedik évébe lépő konfliktus politikai rendezése érdekében. Az utóbbi időben – éppen a január 20-án indított Olajág hadművelet kapcsán – egyre több a súrlódás az SDF-et támogató Egyesült Államok és a szintén NATO-tag Törökország között. Mint arról szerdán a Washington Times beszámolt, Erdogan a napokban ismét azt hangoztatta, bizonyos körülmények közt terroristának tekintik az YPG-t támogató amerikai csapatokat is.

Putyin és Erdogan megállapodott 
Szintén csütörtökön közölte a Kreml sajtószolgálata, a katonai és titkosszolgálati fellépés koordinálásának erősítéséről állapodott meg Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan, tudósít az MTI.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, a két elnök telefonon megvitatta a szíriai rendezéssel kapcsolatos legközelebbi orosz-török-iráni csúcstalálkozó lehetőségét is, amelynek dátumában egyelőre nem állapodtak meg. Török sajtóértesülések szerint a csúcsot Isztambulban rendezik majd meg.

Szerző