Előfizetés

Kígyós Sándor halálára

S.Gy.
Publikálás dátuma
2018.02.08. 21:05

Életének 79. évében elhunyt Kígyós Sándor, a Magyar Televízió egykori rendezője. Egy nagy korszak tevékeny részesét gyászoljuk. Bár kezdetben dolgozott művészeti területen is, de neve elsősorban a legendás politika műsorokkal fonódott össze. Rendezte az 1970-ben indult A hét című vasárnapi politikai magazint, a külpolitikai Fórumokat, a Panorámát, a Kék fényt és a Hírháttért. Ezek mind élő adások voltak és Kígyós Sándor biztos kézzel, nagy szakmai tudással irányította valamennyit. Több helyszínes, kapcsolásos műsorokat éppúgy rá - és gyakran csakis rá - bíztak, mint dokumentum-, portré- és riportfilmeket. S mindig óriási szerepe volt abban, hogy a csapatok összehangoltan dolgoztak, a programok sikeresek voltak. 1972-ben Balázs Béla díjat kapott, a Miskolci Dokumentum és Rövidfilm Fesztiválon pedig három alkotása is fődíjas lett. Pályája közben volt főrendező, főszerkesztő-helyettes, főosztályvezető, de mindezeknél sokkal fontosabb, hogy olyan remek rendező és ember, aki a tévés szakma legnagyobbjai közé emelkedett. Kígyós Sándor munkássága még sokáig példaadó lesz a hazai tévézésben, amelynek egyik megteremtője volt.

Középfülgyulladás is jelezhet ételallergiát

Publikálás dátuma
2018.02.08. 17:30
Illusztráció: Shutterstock
Visszatérő középfülgyulladás és asztmás hörghurut esetén érdemes ételallergia irányába is vizsgálódni. Dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, gasztroenterológus, tüdőgyógyász a táplálékallergiák légúti tüneteire a Prima Medica Szakmai Napon tartott előadásában hívta fel a figyelmet.

A kisgyerekeknél, különösen ha közösségbe kerülnek, nem ritka az évi hat-hét légúti megbetegedés sem. Nátha, köhögés, orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés a velejárói az ilyen betegségeknek, a kicsik elesettek, fáradtak, étvágytalanság jelentkezhet. A náthából könnyen lehet arcüreg- vagy fülgyulladás, ilyen tünetekkel is sokan fordulnak orvoshoz ebben az időszakban. Vannak azonban olyan betegségek, amelyek gyakori ismétlődése fel kell, hogy hívja a gyermekorvos figyelmét arra, hogy a háttérben más kiváltó ok is állhat. A Budai Allergiaközpont főorvosa előadásában kiemelte, hogy az ételallergiák többféle tünetet is okozhatnak. Ez lehet csalánkiütés, angioödéma, orális allergia szindróma - a szájüregben jelentkező égő, viszkető érzés -, köhögés, nehézlégzés, hányinger, hányás, hasfájás és a sürgősségi ellátást igénylő anafilaxia. Ezek a panaszok rendszerint az allergén étel már kis mennyiségű elfogyasztását követő néhány órán belül fellépnek. A kései reakciók nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása után egy nap, sőt akár két hét múlva is jelentkezhetnek ekcéma, véres széklet, krónikus hasmenés, a súlyfejlődés elmaradása, vérszegénység és a már említett légúti betegségek formájában.

Az ételallergiák légúti tünetei
  • allergiás nátha (orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés)
  • köhögés, rekedtség, felgyorsult légzés
  • elsősorban csecsemőkorban a gyakori asztmás hörghurut és savós középfülgyulladás 
  • nagyobb gyermekeknél, 10 éves kortól az orális allergia szindróma (a szájüregben jelentkező égő, viszkető érzés)


A visszatérő légúti tünetek kapcsán nagyon fontos a komplex megközelítés – hangsúlyozta dr. Hidvégi Edit. Először természetesen vizsgálni kell, hogy nem áll-e valamilyen fertőzés a tünetek hátterében. Ki kell zárni a nem ételallergén okozta asztma, szénanátha, orrmandula megnagyobbodás és gégegyulladás meglétét. Reflux már gyermekkorban is jelentkezhet és nem kizárt a légúti fejlődési rendellenesség, valamint a légúti idegentest sem kizárt.

Eddig ismeretlen nyelvet beszélnek egy maláj faluban

Publikálás dátuma
2018.02.08. 15:43
Illusztráció: Shutterstock
Egy eddig ismeretlen nyelvet fedeztek fel a Maláj-félszigeten a svédországi Lundi Egyetem nyelvészei, amelyet dzsedeknek neveztek el - írja a Délmagyar.

"A dzsedeket nem egy őserdőben élő ismeretlen törzs beszéli, hanem egy olyan falu népe, amelyet már antropológusok tanulmányoztak" - mondta Niclas Burenhult, a nyelvészeti tanszék professzora. A nyelvet, amelyet mintegy 280,  vadászó-gyűjtögető életmódot folytató ember beszél a Maláj-félsziget északi részén, az ausztroázsiai nyelvcsalád aszli ágához tartozikA svéd nyelvészek a dzsahai nyelv tanulmányozása közben fedezték fel az új nyelvet. "Felfigyeltünk arra, hogy a faluban élők nagy része más nyelvet beszél. Olyan szavakat, kifejezéseket, nyelvtani szerkezeteket használnak, amelyek nincsenek a dzsahaiban" - magyarázta Joanne Yager, aki doktoranduszi tanulmányokat folytat a tanszéken.

Az eddig ismeretlen nyelvet beszélő közösségben a svéd kutatók szerint jóval nagyobb a nemek esélyegyenlősége, mint a nyugati társadalmakban. Szinte nem létezik emberek közötti erőszak, tudatosan úgy nevelik gyermekeiket, hogy ne versenyezzenek egymással, nincsenek törvények, sem bíróság. Nincsenek szakmák sem, mindenki birtokában van azonban annak a tudásnak, amire egy vadászó-gyűjtögető közösségben szükség van. Ez az életmód a nyelvben is tükröződik - olvasható az egyetem közleményében. Nincsenek szavaik a megszállásra, a törvényszékekre, nincsenek tulajdonviszonyokra utaló igék, mint vásárolni, eladni, bérelni, ellopni, viszont nyelvük gazdag olyan szavakban, amelyek a cserét vagy a megosztást írják le.

A világon ma mintegy hatezer nyelvet beszélnek, a kutatók szerint a fele tíz éven belül kihalhat.