Előfizetés

Megint kitört a mecsethisztéria

Tavaly ilyenkor már végigsöpört a fideszes sajtón a szörnyülködés: „Vona Gábor mecseteket akar építeni Magyarországon”. A Jobbik pártelnöke akkor az RTL Klubban, Baló György műsorában beszélt arról, hogy a vallásszabadság jegyében nem tiltaná meg a mecsetépítést. Ebből lett aztán az, hogy építeni szeretne.

A lejárt szavatosságú propaganda most másodvirágzását éli. Miskolcon előbb az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a Fidelitas sajtótájékoztatója melegítette fel a vádat (Vonát turbánban ábrázolta a díszletként szolgáló transzparens), majd szórólapok jelentek meg a borsodi megyeszékhelyen: tényként állítva, hogy a Jobbik elnöke az avasi lakótelepen akar muszlim imahelyet felhúzni.

Véletlenül sem szeretnénk megzavarni a Fidesz-KDNP szavazóit, ezért csak csendben utalunk rá, hogy Vona Gábortól teljesen függetlenül több mecset is működik jelenleg Magyarországon. Az egyiket például tavaly adták át a főváros XIV. kerületében, a Magyar Iszlám Közösség központjában. 

Kétségtelen, hogy a Jobbik elnökének korábban voltak iszlámot dicsőítő kijelentései. Örökké emlékezetes marad az a Törökországban tartott 2013-as előadása, amelyben az iszlámot az emberiség utolsó fénysugarának nevezte a „globalizmus sötétjében”. De ugyanígy rajongott az iszlámért Orbán Viktor miniszterelnök is.  Ha egyiküknek magyarázkodnia kell, akkor nehezen belátható, hogy másikuknak miért ne kellene.

Pár éve Törökország szeretett volna gigantikus iszlám központot építeni Budapesten. A törökök tárgyaltak Tarlós István főpolgármesterrel, már a pontos helyszínt is kinézték Kőbányán. A tervből végül nem lett semmi (az ezredforduló tájékán, az első fideszes kormány idején sem valósult meg egy szintén nagyszabású iszlám projekt).

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015-ben hasonlóan fogalmazott, mint később Vona Gábor, aki ellen ezért médiahadjárat indult. Közölte, hogy a kormánynak nincs sem elutasító, sem támogató álláspontja a mecsetépítés ügyében. A kormánynak akkor kell tárgyalnia a mecsetépítés tervéről, ha a vallásukat gyakorolni akarók, elsősorban itt tanuló fiatalok, ezt kezdeményezik – mondta Lázár. Hozzátette: ha a következő években javul a felsőoktatás színvonala, és egyre több iszlám vallású hallgató érkezik Magyarországra, akkor ez a kérdés óhatatlanul napirenden lesz, ahogy a legtöbb európai országban.

A napjainkban zajló fideszes lejáratókampány új elemét a Vastagbőr.blog vette észre: a Ripost című kormányzati bulvárlap címoldala szerint a Jobbik pártlogója muszlim jelképet, „vörös félholdat” tartalmaz…

Helsinki Bizottság: hozzányúlni fölösleges, csak elutasítani lehet

A Magyar Helsinki Bizottság figyelmesen áttanulmányozta a társadalmi vitára bocsátott törvénytervezeteket, amelyek a „Magyarország Kormányának javaslata a Stop Soros! törvénycsomagról” összefoglaló nevet viselik – adta hírül közleményében az emberi jogi szervezet.

A közzétett normaszöveg és a kormányzati megnyilatkozások ismeretében álláspontjuk az, hogy a törvénycsomag elfogadhatatlan és alkotmányosan védhetetlen politikai célokat szolgál, értelmetlen szabályokat tartalmaz, ezért azt kategorikusan elutasítják.

A tervezet technikai jellegű módosításai, „javításai” legfeljebb azt eredményezhetnék, hogy az eredendően kártékony kormányzati szándékok hatékonyabban érvényesülhessenek, vagyis a rossz még rosszabb legyen, ezért a Magyar Helsinki Bizottság nem látja értelmét a közzétett normaszöveg módosításának sem. „Ahogyan kutyából nem lesz szalonna, úgy e törvénytervezeteknek álcázott buldózerből sem lesz soha jó törvény” – olvasható az állásfoglalásban.

Egy jogállamban a jogalkotás alapvető célja a közjó szolgálata és a jó kormányzás előmozdítása – folytatódik a közlemény. Ezek egyike sem képzelhető el úgy, hogy a törvényeket a társadalommal szemben alkossák meg. Ez esetben a törvényalkotás célja azonban egyértelműen a kormányzati önkény kiszolgálása. Így, ha a tervezett „szabályok” hatályba lépnének, azok a gyakorlatban csak a társadalom elemi érdekeivel szemben működhetnének.

A társadalom megrendszabályozása nyilvánvalóan elfogadhatatlan szabályozási cél. Mindezt a szöveg szerzője (a kormány) is jól tudja, ezért rejti el valódi szándékát indoklásában olyan jól hangzó kulisszák mögé, mint például „a polgárok és a nemzeti kultúra” állítólagos „védelme”. Az igyekezet azonban hiábavaló, mert a törvény manipulatív szövege lépten-nyomon leleplezi a valódi szándékot. Ez nem más, mint bizonyos, a kormány számára nem tetsző civil szervezeteknek az önkényes megbélyegzése, befeketítése és elkülönítése a társadalomtól, végső soron működésük ellehetetlenítése – hangsúlyozza a Magyar Helsinki Bizottság.

A törvénycsomag emellett számos alapvető szabadságjogot elvitat a társadalomtól, így például a véleményalkotás vagy az egyesülés egyenlő szabadságát. Azzal, hogy az állam elfogadhatatlan feltételek alapján akarja meghatározni, melyik civil szervezet közhasznú, végeredményben minden olyan állampolgárral szemben is fellép, aki a közhasznú szervezeteket támogatásra méltónak találja, vagy igénybe kívánja venni a szolgáltatásaikat.

Közel ezer szervezetről és több százezer polgárról beszélünk. Mivel sem a javaslatcsomag szándéka, sem tartalma, sem formai megoldása nem felel meg az alkotmányos jogállamiság elemi követelményeinek, ezért a Magyar Helsinki Bizottság a törvénytervezetek azonnali és teljes visszavonását tartja egyedül lehetséges megoldásnak: az emberi jogi szervezet ezt várja el Magyarország kormányától.

A Tiborcz-botrány újabb epizódja: meghátrált a zalaegerszegi Fidesz

Vas András
Publikálás dátuma
2018.02.08. 13:25
MTI fotó: Marjai János
Egy napig sem tartott a zalaegerszegi képviselő-testület kurucos állásfoglalása az Elios-ügyben: miután a szerdai közgyűlésen a kormánypárti képviselők véletlenül megszavazták a szocialista és az LMP-s városatya indítványát, hogy a város kérje ki a kormánytól a Tiborcz István cégeivel kapcsolatos OLAF-jelentést, a kormánypárti városatyák csütörtökre rendkívüli közgyűlést hívtak össze, s egy új indítvány alapján hatályon kívül helyezték az előző napi döntést. Ekkor már sikerült egységesen voksolnia a kormánypárti többségnek.

A Fidesz helyi frakcióvezetője megpróbálta megmagyarázni az előző napi bakit – ami, úgy tudjuk, komoly vihart kavart nemcsak a zalai megyeszékhely fideszesei között, de a budapesti pártközpontban is –, többek között arra hivatkozott, hogy a képviselők a közgyűlés előtt bizottsági üléseken vettek részt, ráadásul az ominózus indítványig már vagy negyvenszer szavaztak, így igencsak elfáradtak, s emiatt hibáztak.

– Legalábbis gyanús, hogy egyszerre hatan blokkoltak le – mondta Góra Balázs, az MSZP megyei alelnöke. – Sokkal inkább arról lehetett szó, hogy szerdán még működött a lelkiismerete az indítványt támogatóknak, csütörtökre viszont, többek között a komoly presszió hatására győzött a pártfegyelem, s szánalmasan kihátráltak korábbi véleményük mögül.

A szocialisták amúgy törvénytelenséget emlegetnek a rendkívüli közgyűléssel és az újonnan beterjesztett indítvánnyal kapcsolatban, hiszen a jogszabály szerint csak akkor lehet megismételtetni egy kérdésről a voksolást, ha a korábbi döntés miatt sérültek volna az önkormányzat érdekei.

– Miután ebben az esetben erről szó sincs – folytatta Góra Balázs –, így az MSZP-s és az LMP-s képviselők törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek a kormányhivatalnál.

A csütörtöki közgyűlés arra mindenesetre jó volt, hogy kiderült: az OLAF tavaly levelet küldött az önkormányzatnak, amelyben kérdéseket tett fel a 2015-ben befejeződött, 85 százalékban az unió által finanszírozott, egymilliárd forintos beruházással kapcsolatban, mely során az Elios Innovatív Zrt. ledes lámpákra cserélte a korábbi közvilágítást.

– Az ellenzéki képviselők kikérték ezt a levelet, illetve a város válaszait – jegyezte meg Góra Balázs –, ám nem kapták meg, a jegyző szerint ugyanis meg kell keresni a dokumentumokat, s ha meglesz, értesíti őket. Vagyis nem tudni, mire volt kíváncsi a korrupciót vizsgáló szervezet, s erre hogyan reagált a város kormánypárti vezetése. Csak annyi biztos, valamit bizonyosan talált az OLAF, hiszen csak azoknak a településeknek küldtek levelet, melyeknél visszaélésekre bukkantak.