Eddig ismeretlen nyelvet beszélnek egy maláj faluban

Publikálás dátuma
2018.02.08. 15:43
Illusztráció: Shutterstock
Egy eddig ismeretlen nyelvet fedeztek fel a Maláj-félszigeten a svédországi Lundi Egyetem nyelvészei, amelyet dzsedeknek neveztek el - írja a Délmagyar.

"A dzsedeket nem egy őserdőben élő ismeretlen törzs beszéli, hanem egy olyan falu népe, amelyet már antropológusok tanulmányoztak" - mondta Niclas Burenhult, a nyelvészeti tanszék professzora. A nyelvet, amelyet mintegy 280,  vadászó-gyűjtögető életmódot folytató ember beszél a Maláj-félsziget északi részén, az ausztroázsiai nyelvcsalád aszli ágához tartozikA svéd nyelvészek a dzsahai nyelv tanulmányozása közben fedezték fel az új nyelvet. "Felfigyeltünk arra, hogy a faluban élők nagy része más nyelvet beszél. Olyan szavakat, kifejezéseket, nyelvtani szerkezeteket használnak, amelyek nincsenek a dzsahaiban" - magyarázta Joanne Yager, aki doktoranduszi tanulmányokat folytat a tanszéken.

Az eddig ismeretlen nyelvet beszélő közösségben a svéd kutatók szerint jóval nagyobb a nemek esélyegyenlősége, mint a nyugati társadalmakban. Szinte nem létezik emberek közötti erőszak, tudatosan úgy nevelik gyermekeiket, hogy ne versenyezzenek egymással, nincsenek törvények, sem bíróság. Nincsenek szakmák sem, mindenki birtokában van azonban annak a tudásnak, amire egy vadászó-gyűjtögető közösségben szükség van. Ez az életmód a nyelvben is tükröződik - olvasható az egyetem közleményében. Nincsenek szavaik a megszállásra, a törvényszékekre, nincsenek tulajdonviszonyokra utaló igék, mint vásárolni, eladni, bérelni, ellopni, viszont nyelvük gazdag olyan szavakban, amelyek a cserét vagy a megosztást írják le.

A világon ma mintegy hatezer nyelvet beszélnek, a kutatók szerint a fele tíz éven belül kihalhat.

Szerző
Témák
nyelv

Túl sikeresek voltak, kihaltak

Publikálás dátuma
2018.02.06. 13:58
Illusztráció: Shutterstock
Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, amely feltérképezte az ősgyíkok elterjedését a Földön - írta a BBC hírportálja alapján az MTI.

A brit tanulmány szerint, amelyet a Nature Ecology and Evolution című szaklap friss száma közölt, a dinoszauruszok száma már csökkenőben volt, amikor az őket elpusztító aszteroida a Földbe csapódott. Dél-Amerikai "szülőhelyükről" viszonylag gyorsan népesítették be az egész Földet, több száz fajuk alakult ki a félelmet keltő T. rextől a hosszú nyakú Diplodocusig.

Az elterjedésüket feltérképező kutatók szerint a dinoszauruszok azért tudtak ilyen gyorsan elszaporodni, mert szinte "tiszta lappal" indulhattak a megjelenésük előtt nem sokkal lezajlott nagy kihalási esemény után. Mivel a letarolt vidékeken alig találtak vetélytársra az ételért és a területért folyó harcban, elszaporodásuknak semmi sem állt útjában. Uralmuk vége felé azonban, amikor már a világ szinte minden élőhelyéhez alkalmazkodtak, terjedésük lelassult. "Nem volt hova mozdulni tovább, elárasztották a Földet. Nem jöttek már létre új fajok, annyira speciálisan alkalmazkodott mindegyik az adott feltételekhez" - magyarázta Ciara O'Donovan, a Readingi Egyetem kutatója.

A tudósok statisztikai számítások alapján rajzolták fel a Föld háromdimenziós terében, hogy hol élt egy-egy dinoszaurusz és hol éltek az ősei. Térképük teljesebb képet ad az ősgyíkokról, mint a kövületek önmagukban. Vannak azonban tudósok, akik vitatják, hogy az aszteroida becsapódásakor már leáldozóban lett volna a dinoszauruszok uralma. David Martill, a Portsmouthi Egyetem kutatója szerint a kréta időszakban, amikor a kisebb kontinensekké töredezett szét az ősi szuperkontinens, a dinoszauruszok még javában diverzifikálódtak, azaz új fajaik születtek egészen addig, amíg a meteor el nem pusztította őket.

Szerző
Témák
dinoszauruszok

Megfejtették a Voynich-kéziratot?

Publikálás dátuma
2018.02.03. 06:10
FOTÓ: AFP/CESAR MANSO
Két kanadai kutató azt állítja, hogy mesterséges intelligencia segítségével megfejthető minden idők egyik legrejtélyesebb lelete, a Voynich-kézirat.

Az ismeretlen írásjelekkel írt könyvet, mely a kódfejtőknek és a nyelvészeknek is feladta a leckét, 1912-ben fedezték fel. A Voynich-kézirat néven ismert, ma mintegy 240 oldalas, valószínűleg már akkor is hiányos művet ekkor vásárolta meg az a lengyel könyvkereskedő, akinek a nevét ma viseli. Borjúbőr pergamenre, balról jobbra tartó, titkos, egyéni jelekkel írt szöveget, valamint különleges ábrákat tartalmaz, amelyek az elmúlt évszázadokban minden értelmezési kísérletnek ellenálltak.

Radiokarbon és hagyományos vizsgálatok szerint a kézirat a 15. század első évtizedeiben íródott, Észak-Itáliában. Szerzőségét többeknek tulajdonítják, teljes bizonyosság nincs. A könyv tulajdonosainak listája az 1500-as évek végétől követhető folyamatosan nyomon. 1969 óta a Yale egyetem könyvtárának ritka kéziratokat őrző részlegében található, és az interneten hozzáférhető.

Sokan próbálták megfejteni miről lehet benne szó, de még a képek sem igazán érthetők. Ezek alapján lehet herbárium, asztronómiai, asztrológiai, alkímiai kézikönyv, a fürdőző meztelen női ábrák sokasága alapján azt is sejteni vélik, legalább részben női betegségekkel foglakozik. Mivel eddig mindenféle megközelítési kísérletnek ellenállt, többen azt is felvetették, teljesen értelmetlen: korabeli hoaxszal, beugratással állunk szemben, vagy későbbi hamisítvánnyal.

Most viszont Greg Kondrak, az Albertai Egyetem komputertudósa és Bradley Hauer, a tanítványa korunk csodafegyverét a mesterséges intelligenciát (MI) küldte harcba a titkos jelek ellen, eljárásukat a Gizmodo ismertette. Első körben azt kellett kideríteniük, milyen nyelven íródott a szöveg. Az MI először áttanulmányozta az Emberi Jogok nyilatkozatát mind a 380 nyelven, amelyre lefordították. A szavak mintázata alapján nagy bizonyossággal megállapította, a Voynich-kéziratot héber nyelven jegyezték le.

Azt már eddig is többen felvetették, a szerző a kódoláshoz az alfagramma eljárást használta, azaz a szavak betűit ABC sorrendbe rendezte át. (Például ablak helyett aabkl áll.) A két ismeret birtokában második körben az algoritmus létező héber szavakat mutatott ki a szövegben. „Kiderült, hogy a szavak 80 százaléka megtalálható a héber szótárban, de nem tudtuk egymás mellett állva mit jelentenek” – mondta Kondrak. Végül a Google fordítóprogramja adta a megfejtést: „Ő (nőnemben) javaslatokat tett a papnak, a ház emberének és nekem és az embereknek”. Ez így furcsának tűnhet egy 240 oldalas könyv nyitányaként, de értelmes lehet egy olyan szöveg elején, amely gyógynövényekről szól. Kondrak és társa szerint a telje szöveg majd csak akkor lesz folyamatosan olvasható, ha a héber nyelv egy jó ismerője, aki történelmi ismeretekkel is bír, beszáll az értelmezési munkába.

Szerző