Art mozik- és forgalmazók - Egy nullával több

Publikálás dátuma
2018.02.07. 06:47
A visegrádi Duna Mozi - 125 ember fér el a 2016-ban felújított mozi nézőterén

Az art mozik és az art-forgalmazók tavalyi támogatásával kapcsolatban a Kultúráért Felelős Államtitkárság január elején kiadott egy részletes adatokat tartalmazó közleményt. Ezen az szerepelt, hogy Visegrád egytermes mozija kilencmillió forintot kapott, miközben a kiírás szerint a plafon maximum kétmillió forint lehetett volna. Lapunk, Támogatás anomáliákkal címmel adott hírt a döntésről, ami a mozis szakma egységes felháborodását váltotta ki. Mára kiderült, hogy nem is lett volna miért.

„A Kultúráért Felelős Államtitkárság örömmel adott hírt az art mozik és az art forgalmazók 2017-es támogatásáról, azonban a közzétett döntési listában elírás történt, amit korrigáltunk. A visegrádi Duna Mozi 2017-ben 900 ezer forint támogatást kapott. A tévedés miatt elnézést kérünk.” – nyilatkozta lapunknak az EMMI arra a kérdésünkre, hogy mi történt. A minisztérium arról is tájékoztatott, hogy idén lesz artmozis és artfilm forgalmazó támogatás. Várhatóan a tavalyival megegyező keretösszeggel tervezhetnek a leendő pályázók.

Az elbírálás legfőbb szempontjait firtató kérdésünkre az intézmény az alábbi tájékoztatást adta: "Az art mozik támogatásának az a célja, hogy minél több emberhez eljussanak a művészfilmek. Az art besorolású filmalkotások forgalmazóinak támogatási feltétele a Nemzeti Filmiroda által kiadott, art minősítésre vonatkozó határozat. Art minősítés annak a filmnek adható, amely művészi értékével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy amelyet az NMHH Art bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek, magas művészi színvonalúnak ítél. A bizottsági besorolás meghatározza, hogy mely filmek forgalmazása támogatható. A pályázati döntés fő szempontja a filmalkotás kulturális, oktatási tartalmi értéke, valamint az art mozikban történő terjesztés."

Mivel több szakmabeli azt sérelmezi az EMMI pályázati rendszerével kapcsolatban, hogy nem tudják kik döntenek, erre is rákérdeztünk, de konkrét neveket nem tudtunk meg. „A támogatásra mindkét pályázat esetében az államtitkárság szakreferenseiből álló testület tesz javaslatot, a döntést a kultúráért felelős államtitkár hozza meg.” – áll az EMMI írásban küldött válaszában.

Felkészül: Montenegró, Szerbia

Publikálás dátuma
2018.02.07. 06:34
Inkább exportálna stabilitást, semmint hogy importálja az instabilitást Fotó: AFP/Mustafa Oztruk/Anadolu Agency

Montenegró és Szerbia 2025-ben elérkezhet az európai uniós tagság küszöbére, ha addig teljesítik a felvétel minden kritériumát — szögezi le az EU és a hat nyugat-balkáni ország kapcsolatainak jövőjét felvázoló dokumentum, amelyet kedden tett közzé az Európai Bizottság.

“Vagy stabilitást exportálunk a régióba, vagy importáljuk onnan az instabilitást” — magyarázta sajtótájékoztatóján Johannes Hahn bővítésért felelős biztos, miért fontos az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatainak szorosabbra fűzése, a térségnek felkínált “európai perspektíva” megerősítése. A brüsszeli nyitást indokolja, hogy Oroszország és Kína egyre nagyobb gazdasági és politikai befolyásra törekszik a térség országaiban.

Az Európai Bizottság nem tűz ki céldátumot a csatlakozásra, de teljesíthetőnek ítéli, hogy a felkészült államok akár már hét év múlva a közösség tagjává váljanak. Jelenleg a csatlakozási tárgyalásokat folytató Montenegró és Szerbia tűnik esélyesnek a 2025-ös tagfelvételre, bár mindkét ország előtt kolosszális feladatok állnak, mindenekelőtt a jogállam, a demokratikus intézményrendszer kiépítése és a korrupció elleni harc terén.

Az uniós intézmény közleményében megerősíti, hogy Szerbia és Koszovó addig nem reménykedhet az EU-tagságban, amíg kapcsolataikat nem normalizálják egy átfogó, jogi erővel bíró megállapodásban. Minden bizonnyal a horvát-szlovén határvita keserű tapasztalatai alapján figyelmezteti a brüsszeli testület a nyugat-balkáni államokat arra, hogy két- és többoldalú nézeteltéréseiket — különös tekintettel a határvitáikra — jóval a csatlakozásuk előtt rendezniük kell.

A hatok EU-tagságra való felkészülését az eddiginél hatékonyabb és célzottabb támogatással kívánja ösztönözni az Európai Bizottság, amely egyebek között szakértőket, befektetéseket, digitális fejlesztéseket, szorosabb energetikai együttműködést, a diákcsere program jelentős kibővítését ígéri az elkövetkező két évre. A jelenlegi költségvetési ciklusban a régió országai számára elkülönített EU-források nagysága ugyan nem változik, de a brüsszeli testület a források gyorsabb és emelkedő összegű átutalását helyezi kilátásba.

Felkészül: Montenegró, Szerbia

Publikálás dátuma
2018.02.07. 06:34
Inkább exportálna stabilitást, semmint hogy importálja az instabilitást Fotó: AFP/Mustafa Oztruk/Anadolu Agency

Montenegró és Szerbia 2025-ben elérkezhet az európai uniós tagság küszöbére, ha addig teljesítik a felvétel minden kritériumát — szögezi le az EU és a hat nyugat-balkáni ország kapcsolatainak jövőjét felvázoló dokumentum, amelyet kedden tett közzé az Európai Bizottság.

“Vagy stabilitást exportálunk a régióba, vagy importáljuk onnan az instabilitást” — magyarázta sajtótájékoztatóján Johannes Hahn bővítésért felelős biztos, miért fontos az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatainak szorosabbra fűzése, a térségnek felkínált “európai perspektíva” megerősítése. A brüsszeli nyitást indokolja, hogy Oroszország és Kína egyre nagyobb gazdasági és politikai befolyásra törekszik a térség országaiban.

Az Európai Bizottság nem tűz ki céldátumot a csatlakozásra, de teljesíthetőnek ítéli, hogy a felkészült államok akár már hét év múlva a közösség tagjává váljanak. Jelenleg a csatlakozási tárgyalásokat folytató Montenegró és Szerbia tűnik esélyesnek a 2025-ös tagfelvételre, bár mindkét ország előtt kolosszális feladatok állnak, mindenekelőtt a jogállam, a demokratikus intézményrendszer kiépítése és a korrupció elleni harc terén.

Az uniós intézmény közleményében megerősíti, hogy Szerbia és Koszovó addig nem reménykedhet az EU-tagságban, amíg kapcsolataikat nem normalizálják egy átfogó, jogi erővel bíró megállapodásban. Minden bizonnyal a horvát-szlovén határvita keserű tapasztalatai alapján figyelmezteti a brüsszeli testület a nyugat-balkáni államokat arra, hogy két- és többoldalú nézeteltéréseiket — különös tekintettel a határvitáikra — jóval a csatlakozásuk előtt rendezniük kell.

A hatok EU-tagságra való felkészülését az eddiginél hatékonyabb és célzottabb támogatással kívánja ösztönözni az Európai Bizottság, amely egyebek között szakértőket, befektetéseket, digitális fejlesztéseket, szorosabb energetikai együttműködést, a diákcsere program jelentős kibővítését ígéri az elkövetkező két évre. A jelenlegi költségvetési ciklusban a régió országai számára elkülönített EU-források nagysága ugyan nem változik, de a brüsszeli testület a források gyorsabb és emelkedő összegű átutalását helyezi kilátásba.