Paks 2 - Nullához közeli magyar beszállítás

Publikálás dátuma
2018.01.31. 06:22
Fotó: Molnár Ádám

A Paks 2 beruházás kapcsán az a cég számít hazainak, amely "Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet, hozzájárul a magyar GDP-hez, itteni székhellyel vagy telephellyel rendelkezik, itt fizet adót és magyar munkaerőt is foglalkoztat" - közölte Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető írásbeli kérdésére Süli János, az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Az ellenzéki képviselő azért érdeklődött - többedszerre - a magyar vállalkozás fogalma iránt, mert a paksi bővítésről 2014 januárjában aláírt Orbán-Putyin-paktum szerint a felek - amiként azt a válasz is idézi - "minden tőlük telhetőt megtesznek a 40 százalékos minimális lokalizációs szint elérése érdekében".

Az ezt követő számtalan kormányzati hivatkozás egyértelművé teszi, hogy a "lokalizációs szint" a magyar beszállítói arányt fedi. Bár - a Fidesz-propaganda sugallata ellenére – e pont nem kötelez senkit semmire, mindeddig azt se tisztázták, mi a magyar beszállító. A képviselő szerint az - ilyen pontosan elsőként most közzétett - meghatározás alapján az a külföldi cég is hazai besorolást nyer, amelynek van hazai telephelye és fel tud mutatni itteni tevékenységet, illetve pár munkavállalót.

Tóth Bertalan szerint ezzel az erővel magyarnak számít az a közel háromszázmilliárd forintra rúgó turbinabeszállítási tender is, amit az amerikai General Electric két leányvállalata, a magyar GE Hungary és a francia Alstom Power Systems tandeme nyert meg. (Pedig, mint az korábban kiderült, a turbinákat-generátorokat a franciaországi Belfortban tervezik és gyártják majd le.) E feltételrendszer nincs tekintettel az - akár hazai bejegyzésű - nyertes tulajdonosaira és annak változására se - hívja fel a figyelmet Tóth Bertalan. Azon túl tehát, hogy az építkezés bevételének haszna külföldi hátterű hazai cég esetén nem sokáig parkol majd Magyarországon, nem kizárt, hogy egy tendernyertest még a haszonosztás előtt külföldiek - akár oroszok - vásárolnak fel - panaszolta az ellenzéki képviselő. Bár egyes kormányzati hangok borúlátóak a saját értelmezésük szerinti 40 százalék elérését illetően is, a most közöltek alapján minden eddigi becslést alulmúlhat Paks 2 tényleges hazai beszállítói aránya – véli a szocialista honatya.

Süli János szerint a hazai cégek ebbéli képességeit még elemzik, de az építésben a hazai arány akár 80 százalékra is rúghat. Emellett megerősíti: a kivitelezés tekintetében teljes felelősséget viselő orosz Roszatom vállalta, hogy a beszerzések 55 százalékát nyílt pályázatok révén saját érdekkörén kívül költi el.

Újdonság, hogy a válasz a telephely „előkészítését” 2018-ra, az „épületépítés” megkezdését pedig 2019 végére teszi. Bár korábban a kormány az első kapavágást januárra ígérte, erről mindeddig, a hónap utolsó napjáig nem érkezett hír. Talán azért, mert az Országos Atomenergia Hivatal szabálytalanságra hivatkozva visszadobta a felvonulási épületek engedélykérelmét.

Tóth Bertalant az a kitétel is aggasztja, hogy a Paks II. Zrt. közel négyszáz munkavállalójából több mint száz dolgozott már a jelenlegi atomerőműben. Szerinte ugyanis a bővítés elszívó hatása veszélyeztetheti a meglévő blokkok működtetésének szakmai színvonalát.

A képviselő megismételte: az MSZP kormányon felmondaná a paksi bővítésre kötött államközi szerződést és a témában népszavazást írna ki.

Szerző

Porig égett a ligetvédők tábora

Publikálás dátuma
2018.01.31. 06:07
Fotó: Molnár Ádám
Kigyulladt a Városliget beépítése ellen hónapok óta tiltakozó ligetvédők egyik tábora keddre virradóan. Az aktivisták szerint szándékos gyújtogatás történt.

Hárman voltak a leendő Néprajzi Múzeum építési területének sarkánál – jogerős, demonstrációs engedéllyel rendelkező területen – álló táborukban a ligetvédők, amikor hétfő este 11 óra körül hirtelen lángra lobbantak a sátrak. A Dózsa György út és az 56-os emlékmű közelében felhúzott tábor vezetője, az Ezredes becenevű ligetvédő elmondta, hogy rajta kívül a menyasszonya és egy harmadik társuk volt a sátrakban: utóbbit ki kellett menteni a lángok közül. Őt másnap mentő szállította kórházba, mert – miként fogalmaztak – "sokkos rohamot" kapott. A táborvezető azt mondta a Népszavának: durranásra, pukkanásra, fényekre lettek figyelmesek a tábor bejáratánál, majd pillanatok alatt égni kezdett minden. A táborból semmi se maradt: odaveszett az összes matracuk, bútoruk, az élelmiszer készletük, személyi okmányaik, cipőik, és még 90 ezer forint készpénz is elégett. Elmondásuk szerint elektromos zárlat nem okozhatta a tüzet, mert nem használnak hálózati áramot, és nem égett tűz a táborban, nem cigarettáztak, a bejáratnál pedig nem volt olyan eszköz, ami külső segítség nélkül lángra lobbanhatott volna. A táborvezető biztos a szándékosan gyújtogatásban.

Ennek a tábornak a lakóit eddig nem vegzálták, fenyegetéseket sem kaptak, nem úgy, mint az Olof Palme sétánynál tiltakozó ligetvédőket, akiket biztonsági emberek tettlegesen is bántalmaztak.

A ligetprojekt ellen tiltakozó zöld aktivisták a tűzeset ellenére is állítják: a történtek nem törték meg őket, folytatják demonstrációjukat. A táborvezető azt mondta, ugyanott ismét felépítik majd a tábort. „Hiába gyújtottatok fel minket, mi maradunk!” – ezzel a felirattal fogják hirdetni elszántságukat.

A tábor, bár nem volt az építkezés útjában, mégis a legközelebb helyezkedett el a munkaterülethez, ahol hamarosan felhúzzák a liget első új kiállítóhelyét, a Néprajzi Múzeumot. Ennek a tábornak a lakói szúrhatták ki a leghamarabb, ha valami jogszerűtlen történt az építési területen.

Szerző

Porig égett a ligetvédők tábora

Publikálás dátuma
2018.01.31. 06:07
Fotó: Molnár Ádám
Kigyulladt a Városliget beépítése ellen hónapok óta tiltakozó ligetvédők egyik tábora keddre virradóan. Az aktivisták szerint szándékos gyújtogatás történt.

Hárman voltak a leendő Néprajzi Múzeum építési területének sarkánál – jogerős, demonstrációs engedéllyel rendelkező területen – álló táborukban a ligetvédők, amikor hétfő este 11 óra körül hirtelen lángra lobbantak a sátrak. A Dózsa György út és az 56-os emlékmű közelében felhúzott tábor vezetője, az Ezredes becenevű ligetvédő elmondta, hogy rajta kívül a menyasszonya és egy harmadik társuk volt a sátrakban: utóbbit ki kellett menteni a lángok közül. Őt másnap mentő szállította kórházba, mert – miként fogalmaztak – "sokkos rohamot" kapott. A táborvezető azt mondta a Népszavának: durranásra, pukkanásra, fényekre lettek figyelmesek a tábor bejáratánál, majd pillanatok alatt égni kezdett minden. A táborból semmi se maradt: odaveszett az összes matracuk, bútoruk, az élelmiszer készletük, személyi okmányaik, cipőik, és még 90 ezer forint készpénz is elégett. Elmondásuk szerint elektromos zárlat nem okozhatta a tüzet, mert nem használnak hálózati áramot, és nem égett tűz a táborban, nem cigarettáztak, a bejáratnál pedig nem volt olyan eszköz, ami külső segítség nélkül lángra lobbanhatott volna. A táborvezető biztos a szándékosan gyújtogatásban.

Ennek a tábornak a lakóit eddig nem vegzálták, fenyegetéseket sem kaptak, nem úgy, mint az Olof Palme sétánynál tiltakozó ligetvédőket, akiket biztonsági emberek tettlegesen is bántalmaztak.

A ligetprojekt ellen tiltakozó zöld aktivisták a tűzeset ellenére is állítják: a történtek nem törték meg őket, folytatják demonstrációjukat. A táborvezető azt mondta, ugyanott ismét felépítik majd a tábort. „Hiába gyújtottatok fel minket, mi maradunk!” – ezzel a felirattal fogják hirdetni elszántságukat.

A tábor, bár nem volt az építkezés útjában, mégis a legközelebb helyezkedett el a munkaterülethez, ahol hamarosan felhúzzák a liget első új kiállítóhelyét, a Néprajzi Múzeumot. Ennek a tábornak a lakói szúrhatták ki a leghamarabb, ha valami jogszerűtlen történt az építési területen.

Szerző