Előfizetés

Bolttalanítás - Már kenyérhez jutni is gond

Publikálás dátuma
2018.01.30. 06:21
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egyre több kis település marad üzlet nélkül, mert nem éri meg üzemeltetni, más helyeken egy héten többször is kint van a zárva tábla. 

Sürgős kormányzati segítséget kérnek a kereskedelmi érdekvédelmi- és szakmai szervezetek a kis boltok, különösen a kistelepüléseken működők részére. A kötelező béremelések ugyanis egyre nehezebb helyzetbe hozzák ezeket a vállalkozásokat. A kormány állítólag már foglalkozik a kérdéssel. Iparági szakértők szerint erre több megoldás is létezik, akár az átalányadózás, akár egyéb könnyítések.

A gondot jelzi, hogy például jó néhány COOP üzlet hétfőnként nem nyit ki. Az is előfordul néhány üzletben a reggelt, délelőttöt követően már lehúzzák a rolót. Becslések szerint több mint félszáz COOP üzletet érint a korlátozott nyitvatartás, ami akár azt is jelentheti, hogy ezek a hétfőn kívül a hét más napjain is zárva tartanak. Több bolt ajtaján már az állandó zárvatartás felirat áll.

A falusi kisboltok sanyarú helyzetét támasztják alá az átfogó statisztikai adatok is. A kétezer főnél kisebb lélekszámú településeken 2017 derekán 12 ezer bolt volt, zöme élelmiszerüzlet. Egy évtizeddel ezelőtt ez az üzletszám még 15 ezer volt. A kétezer főnél kisebb települések száma, ahol bolt is üzemelt, 2198 volt a legutóbbi statisztikai méréskor, tíz évvel korábban még 2289. Azaz 91 utolsó bolt eltűnt a kistelepülésekről, vagy megfordítva, ennyi vált bolt nélkülivé - írta a Blokkk.com. szakportál.

Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán a Népszavának korábban azt nyilatkozta, hogy a kis boltokat közvetve a 2017-2018-ban összesen majd' 40 százalékos kötelező szakmai bérminimum-emelés is nehéz helyzetbe hozta. Ez azonban nem okozott országosan csökkentett nyitvatartást, hanem leginkább a Dunántúl 50-200 lelkes kis településeire jellemző. Az elnök elmondta, a boltok nyitva, illetve zárva tartásáról nem központilag döntenek, hanem a 2700 COOP-üzlet 200 tulajdonosa - egyenként.

A boltok tulajdonosait, üzemeltetőit a kötelező béremelésen kívül a beszállítók egyre emelkedő árai is sújtják. Az üzletek, élelmiszerboltok áremeléssel védekezhetnének, de ezt igyekeznek elkerülni, különösen a kistelepüléseken, ahol a forgalom nagyrészt állandó, nem bővíthető. A nagy láncoknak annyi előnye van a kicsikkel szemben, hogy a költségstruktúrájukon belül rugalmasabban tudnak átcsoportosítani, például egy beruházás, felújítás, eszközbeszerzés átütemezésével. Így a nagyok könnyebben mérsékelhetik a beszerzési árak, bérnövekedések miatti áremeléseiket, szemben a kisboltokkal - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A kis boltoknak azért is nagyon csínján kell bánniuk az áremelésekkel, mert főleg az elöregedő településeken, vagy ahol sok közmunkás él, a tavalyi nettó 10-12 és az idén várható 5-6 százalékos reálbérnövekedés hatásai alig érződnek, azaz nem nő a fizetőképes kereslet.

Az NKM-nél folytatja a helyettes államtitkár

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.01.30. 06:20

A halkra hangszerelt váltást forrásaink a választások előtti helyezkedésnek tudják be. A 35 éves jogi szakember eddigi tevékenysége kevéssé volt látványos.

A Nemzeti Közművek (NKM) törzskari vezérigazgató-helyetteseként folytatja Cseh Tamás Zoltán – erősítette meg lapunknak az állami közműcsoport oldalán megjelenő adatot az NKM, illetve a társaság felügyeletét ellátó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon (NFM) belül működő postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosság.

Cseh Tamás Zoltán, aki az NFM-honlap korábbi változata szerint Bártfai-Mager Andrea postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos irányítása alatt állt, a pénteki közlöny tanúsága szerint január 15-én mondott le az NFM közműszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkári posztjáról. Ugyanakkor az NKM Nemzeti Közművek Zrt.-nél és a tulajdonában lévő NKM Áramszolgáltató Zrt.-nél (a volt Démásznál) eddig is igazgatósági tag, az NKM Földgázszolgáltató Zrt.-nél (az eddigi Főgáznál) pedig a felügyelőbizottság elnöke volt.

A halkra hangszerelt váltást forrásaink a választások előtti helyezkedésnek tudják be. A kormánybiztossághoz alig valamivel több mint egy éve az MVM-től leigazolt, 35 éves jogi szakember tevékenysége kevéssé volt látványos. Személye és posztja mégis jelképezi a közművel kapcsolatos, kormányzaton belüli törésvonalakat. A kormánybiztosság eredetileg a Lázár János irányította Miniszterelnökségen alakult, ám leginkább azért, hogy Orbán Viktor kivegye az állami pénzügyekkel és közművekkel kapcsolatos irányítást Lázár János kezéből. Két éve nyáron aztán a miniszterelnök a kormánybiztosság munkaszervezetét áthelyeztette az NFM-hez, állítólag mert Lázár János felrótta, hogy nem szólhatott bele Cseh Tamás Zoltán kinevezésébe. Bár közműügyekben a kormánybiztosság mindeddig kevéssé vétette észre magát és a helyettes államtitkár szervezetileg is az NFM-hez tartozott, a közvetlenül a kormányfőnek jelentő Bártfai-Mager Andrea mindeddig megőrizni látszott a tárcán belüli viszonylagos önállóságát. Ugyanakkor mandátuma legfeljebb 2018 júliusáig tart. Így, bár a kormánybiztosság e kérdésünkre nem reagált, forrásaink biztosra veszik, a megüresedett helyettes államtitkári poszt „már” betöltetlen marad.

Amikor a jobb kéz...

Vitába száll a gazdasági tárca a Magyar Közlönnyel.

Megírtuk a hétfői lapszámunkban: két helyette államtitkár is lemondott. A hírhez hiteles forrást használtunk, a Magyar Közlöny idei 8. számát, amelyben – csak az egyiküket kiemelve -, feketén-fehéren, Orbán Viktor aláírásával szentesítve az állt:

„A miniszterelnök 4/2018. (I. 26.) ME határozata helyettes államtitkár megbízatása megszűnésének megállapításáról. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 223. § (3) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – a nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére – megállapítom, hogy Nikoletti Antalnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának e megbízatása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 222. § (1) bekezdése alapján történt lemondására tekintettel – 2018. január 21-ei hatállyal – megszűnik.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök „

Mindezt kommentár nélkül hoztuk az olvasók tudtára. Majd meglepődve olvastuk a Nemzetgazdasági Minisztérium levelét, amelyben nem kevesebbet kérnek, minthogy, „a http://nepszava.hu/cikk/1151409-lemondott-ket-helyettes-allamtitkar linken, illetve a mai lapszámban található cikküket az alábbiak szerint haladéktalanul helyesbítsük:

"Valótlan az állítás, miszerint „Nikoletti Antal közgazdász, a nemzetgazdasági tárca nemzetközi gazdasági kapcsolatokért és fenntartható gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára ... l e m o n d o t t". A valóság ezzel szemben az, hogy Nikoletti Antal volt helyettes államtitkár a továbbiakban is a kormányzat munkáját segíti, február közepétől külszolgálatot teljesít a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) főtitkár-helyetteseként.

Üdvözlettel:

NGM Sajtó- és Kommunikációs Titkárság"

A jogvégzett miniszterelnök aláírásával közölt határozat erre a törvényhelyre hivatkozik:  "A helyettes államtitkár e tisztségéről a miniszter útján a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor l e m o n d h a t. (Kiemelés tőlünk.) Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a feleslegesen akadékoskodó tárca, miért csak íly módon közölte a nyilvánossággal, hogy Nikoletti Antal új, fontos funkciót fog betölteni.

Egyúttal felmerül a kérdés: most kinek higgyünk? Lemondott Nikoletti Antal, vagy sem? A fair és a hiteles az lett volna ha a Magyar Közlönytől érkezik a kérés: bocs, elírtuk, javítsátok. Egyáltalán, miért nem a közlönykiadót kereste a minisztérium? Végül is ez a kettejük vitája.