Nyilvánosak a keresztféléves ponthatárok

Publikálás dátuma
2018.01.24. 16:28
Illusztráció: Népszava/Molnár Ádám
Nyilvánosságra hozták a keresztféléves képzés ponthatárait. Az Oktatási Hivatal szerdán délután arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a közel öt és félezer jelentkezőből mintegy 4100-an jutottak be valamely szakra. 

A felvételizők az e-felvételi felületén személyre szabottan is meg tudják nézni az általuk megjelölt szakok ponthatárait és az elért pontszámaikat. Akik megadták a mobiltelefonszámukat, SMS-ben is értesítést kapnak eredményükről. A besorolási döntést - amely tartalmazza majd, hogy ki melyik megjelölt képzésén érte el a bejutáshoz szükséges ponthatárt - január 25-től lehet letölteni, szintén az e-felvételiből, a Hivatalos iratok menüpontból - erről e-mailben is értesítést küldenek majd.

Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a november 15-én lezárult felvételi eljárás során összesen 5390-en nyújtottak be jelentkezést a felvi.hu honlapról elérhető e-felvételiben. Az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve mesterképzést 4659-en jelöltek meg, alapképzésre 666-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 65-en nyújtottak be kérelmet. Szintén az első helyes jelentkezések alapján 4441-en jelöltek meg állami ösztöndíjas mesterképzést, a többiek önköltséges képzési formára adtak be kérelmet. A keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban állami ösztöndíjas formában csak mesterképzéseket hirdethettek meg az intézmények. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a műszaki és a gazdaságtudományi képzési területek szakjai voltak a legnépszerűbbek az első helyes jelentkezéseknél, függetlenül a finanszírozási formától és a munkarendtől.

Szerző
Frissítve: 2018.01.24. 18:17

Horthy-mise - Na jó, Auschwitz áldozataira is emlékeznek

Publikálás dátuma
2018.01.24. 16:25
Budapesti Nemzetközi Vásár 1938 - Horthy Miklós kormányzó, tőle jobbra szemüveggel Chorin Ferenc a Gyáriparosok Országos Szövets
A szervezőknek eszükbe sem jutott, hogy amikor Horthy Miklósra emlékeznek, éppen a holokauszt nemzetközi emléknapja van. Osztie Zoltán plébános a Népszavának elmondta: minden áldozatról megemlékeznek majd.

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) belvárosi csoportja január 27-én, szombaton délelőtt „szentmise keretében szeretettel és tisztelettel” emlékezik a 150 éve született Horthy Miklós kormányzóra a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban. A rendezvényen Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója mond beszédet.

Ugyanezen a napon, január 27-én van az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulója, amelyet az ENSZ közgyűlése 2005-ben a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánított.

Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója közösségi oldalán így kommentálta a templomi eseményt: „Auschwitz a magyar történelem legnagyobb temetője, ahol minden harmadik áldozat magyar állampolgár volt. Horthy nélkül mindez nem jöhetett volna létre – értjük hát, hogy miért kell az Országgyűlés alelnökének és a Veritas Intézet igazgatójának díszbeszédet mondania.”

KITÜNTETÉS Osztie Zoltán plébános Polgári Magyarországért díjat kapott 2016 decemberében

KITÜNTETÉS Osztie Zoltán plébános Polgári Magyarországért díjat kapott 2016 decemberében

Minden évben megemlékezést, imádságot, szentmisét tartunk Horthy Miklós kormányzó úr halálának évfordulója környékén – nyilatkozta lapunknak Osztie Zoltán, a KÉSZ volt elnöke, a rendezvénynek helyet adó Nagyboldogasszony-templom plébánosa. (Horthy 1957. február 9-én halt meg Portugáliában.) Az idei emlékünnepség szervezése is már jóval korábban megkezdődött, a „dátum kiválasztásakor eszünkbe sem jutott, föl se vetődött senkiben, hogy azon a napon van Auschwitz felszabadításának az évfordulója” – mondta Osztie Zoltán.

Minden olyasfajta törekvést, amely a Horthy Miklósra való megemlékezést szembe akarja állítani a zsidósággal és a holokauszttal, rosszindulatú szándék vezérel – jelentette ki. „Ez nem minket minősít, hanem azokat, akik ilyen szembeállítást tesznek” – közölte. A plébános ténynek nevezte, hogy a kormányzó „mentette a zsidókat”. Ellenvetésünkre hozzátette: „a történelmi kérdések eldöntését valóban jobb a történészekre bízni”.

A szombati rendezvénynek nem keresnek másik időpontot. A templomi szertartáson – mondta Osztie Zoltán – minden áldozatról megemlékeznek majd, így Auschwitz és a holokauszt áldozatairól is.

Szerző
Frissítve: 2018.01.24. 22:47

A Ruy Blas Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.01.24. 16:18
MTI Fotó: Vajda János
Mészöly Anna  Neubourgi Mária, Spanyolország királynője, Lajos András Don Guritan és Bodoky Márk  Ruy Blas szerepében Victor Hugo Ruy Blas - A királyasszony lovagja című színműve próbáján a Miskolci Nemzeti Színházban 2018. január 24-én. A darabot Zsótér Sándor rendezésében január 26-án mutatják be. 

Madrid. 1690-es évek. A királyné száműzi az udvar egyik első emberét, Don Salluste de Bazant, mert gyereket csinált egy udvarhölgyének. Don Salluste bosszút esküszik. Három rokonszenves fiatal keresztezi az útját. Két fiú és egy lány. Don César elszegényedett főrangú úr, Ruy Blas szegénynek született. A lány történetesen spanyol királyné, Neuburgi Mária. Boldogtalan a házassága. A fiúk szabadon éltek, többnyire a szabad ég alatt, rablók társaságában, világmegváltásról álmodoztak. Aztán elszakadtak egymástól. César csavarog tovább, Ruy Blas nem bírja, és lakájnak áll. Amit a három fiatal akar, nagyon is hétköznapi. Élni, szeretni, emberhez méltón, szabadon. A Ruy Blas szenvedélyeket ébreszt, felháborodásra és együttérzésre késztet, az érzelmi intelligenciánkat birizgálja. Ma, amikor az érzelmek inkább zavarba ejtőek, nyitott szívet-eszet kíván játszóktól és nézőktől egyaránt. ( forrás: Miskolci Nemzet Színház) 

Görög László Don Salluste de Bazan és Feczesin Kristóf Don César de Bazan szerepében Victor Hugo Ruy Blas - A királyasszony lovagja című színműve próbáján

Görög László Don Salluste de Bazan és Feczesin Kristóf Don César de Bazan szerepében Victor Hugo Ruy Blas - A királyasszony lovagja című színműve próbáján

Szerző