Előfizetés

7. cikkely - Törékeny a magyar demokrácia

Halmai Katalin
Publikálás dátuma
2018.01.24. 06:07

Lehetőleg elkerülnék a súlyos szankciókkal járó eljárás megindítását Magyarország ellen az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának tagjai – ez derült ki a testület keddi vitájában.

A képviselők arról a szövegtervezetről fejtették ki a véleményüket, amelyet különvéleményként fűznek majd hozzá az EP állampolgári bizottságában készülő jelentéshez. A tervek szerint ez utóbbi javasolni fogja, hogy a tagállamok kezdjék meg az úgynevezett 7. cikkely szerinti procedúrát, amely elvben akár Magyarország szavazati jogának a megvonásával is végződhet.

Ennek első szövegtervezetét várhatóan márciusban teszi le az asztalra Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő. Az alkotmányügyi szakbizottság különvéleményének nem célja, hogy állást foglaljon arról, szükség van-e a szankciós eljárásra – mondta a szerző, a liberális spanyol Maite Pagazaurtundúa Ruiz, aki a mindössze hét pontból álló szövegben kifejti: "Magyarországon a közelmúltban bekövetkezett fejlemények komoly kétségeket vetnek fel a jogállamiság érvényesülését illetően." Egyben kifejezi a sajnálatát is, hogy "a magyar intézmények az Európai Unióról szólva ellentmondásos és félrevezető retorikát használnak."

Schöpflin György fideszes néppárti képviselő a vitában azt fejtegette, hogy az európai közvélemény az ellenzék által közvetített egyoldalú információk alapján fest képet a magyarországi állapotokról, ahelyett, hogy véleményét objektív tényekre alapozná. Érvelését többen azzal cáfolták meg, hogy a demokrácia és a jogállam megrendülését független nemzetközi szervezetek, köztük a Velencei Bizottság értékelései is alátámasztják. Sylvia-Yvonne Kaufmann német szocialista EP-képviselő megfontolásra ajánlotta a jogállam tiszteletben tartásához kötni az uniós források odaítélését.

A bizottsági vitában szinte valamennyi felszólaló hiányolt egy olyan közösségi mechanizmust, amely folyamatosan ellenőrizné a tagállamok demokratikus teljesítményét.

"Helyzet van, a tét nagy"

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.01.24. 06:06
MTI Fotó: Balázs Attila
Hétfőn tartja első ülését Karácsony Gergely tanácsadó testülete. A három fő téma a jólét, a fenntartható növekedés és az európai jogállamiság.

– Elsősorban Karácsony személyének szól a bizalmam. Szeretnék egy olyan országban élni, ahol Gergő a miniszterelnök – így indokolta lapunknak Polyák Gábor, hogy miért vállalt szerepet az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjének tanácsadó testületében.

A huszonhárom tagú, frissen alakult csoportot – mint arról már írtunk – Andor László, volt uniós biztos vezeti, rajta kívül Ács Sándorné, Ámon Ada, Banai Károly, Bardóczi Sándor, Berki Erzsébet, Bojár Gábor, Bozóki András, Büttl Ferenc, Daróczi Gábor, Fleck Zoltán, Hegyesiné Orsós Éva, Holoda Attila, Kaltenbach Jenő, Kincses Gyula, Komáromi Zoltán, Kukorelly Endre, L. Ritók Nóra, Mellár Tamás, Nahalka István, Polyák Gábor, Vértes András és Wittinghoff Tamás segíti Karácsony Gergelyt.

Polyák Gábor médiajogász szerint Karácsony ügyesen taktikázott azóta, mióta belépett a politikába, ráadásul mértéktartással és alázattal, amelyek a szakértő szerint hiányoznak a mai magyar közéletből. – Minden okom megvan rá, hogy akarjam Zugló polgármesterének a miniszterelnökségét – hangsúlyozta a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Polyák szerint a huszonhárom név közül többen hitelesek a politika világán kívül is, így a kiállásuknak Karácsony mellett komoly üzenete van.

– Helyzet van, a tét pedig nagy. Minden demokratikus erőt segítenie kell az értelmiségnek, hogy Magyarország kiszabaduljon a nem jogállami, nem demokratikus állapotából – ezt már Fleck Zoltán mondta a Népszavának. A jogszociológus szerint az a feladatuk, hogy szakmai tudással kontrollálják Karácsony politikai programjának elemeit.

Nahalka István, oktatáskutató ezt kérdésünkre azzal egészítette ki, hogy szimpatikus volt neki Karácsony elképzelése a tanácsadó testületről, miszerint Zugló polgármestere valódi szakmai hátteret kíván a munkájának biztosítani.

Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója a Népszavának azt hangsúlyozta, hogy minden formációnak, politikai pártnak szívesen ad tanácsot energiapolitikai kérdésekben. – Karácsony egységesebb formában akarja ezt tenni, amire boldogan mondtam igent. Egy ilyen területen ugyanis nagyon fontos a konzultáció – fogalmazott a szakértő.

– A tanácsadó testület hétfőn tartja első ülését, természetesen Karácsony Gergely részvételével – tájékoztatta lapunkat Andor László. A volt uniós biztos közölte azt is, hogy meghatározták azt a három kiemelt területet, amelyekkel foglalkozni akarnak: a népjóléti politikával, a fenntartható növekedéssel és az európai jogállamisággal. A csoport vezetője szerint nemcsak támogatni kell a miniszterelnök-jelöltet, hanem valódi eszmecserét folytatni és visszajelzéseket adni.

Ellenzéki mozgások Veszprémben, Szekszárdon és Budakeszin
Visszalép a tavaszi országgyűlési választástól Gertsmár Ferenc, az LMP veszprémi jelöltje – erősítette meg lapunknak Ungár Péter, a párt elnökségi tagja. A városban önkormányzati képviselőként dolgozó Gerstmár egyéniben indult volna Veszprém 1-es egyéni választókerületében – ott, ahol az MSZP Mesterházy Attilát, a kormánypárt Óvádi Pétert indítja, valamint függetlenként megméreti magát Kész Zoltán is.
Az LMP vélhetően nem indít másik jelöltet a visszalépő Gerstmár helyett, inkább arra buzdítja majd szavazóit, hogy más ellenzéki jelöltet támogassanak a körzetben. Az sem egyértelmű egyébként, hogy Veszprémben az ellenzéki jelölt a legutóbbi időközin a körzetben győztes Kész Zoltán független, vagy pedig Mesterházy Attila szocialista politikus lesz-e. Az MSZP sajtóosztálya annyit közölt, hogy a jelöltjük továbbra is a volt pártelnök. Ez azonban változhat, Molnár Gyula az MSZP elnöke például arról beszélt, hogy Pécsen visszaléptek Mellár Tamás javára, és hasonló lépést vizsgálnak Veszprémben is.
Közben az Együtt is taktikázik: Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje a Magyar Nemzetnek jelentette be, hogy pártja visszaléptette egyéni képviselő-jelöltjeit az LMP két társelnöke, Hadházy Ákos és Szél Bernadett javára, Szekszárdon valamint Budakeszin. Szigetvári szerint az ellenzéki pártok hiába hangoztatják, hogy egyedül kormányt tudnak alakítani, széles összefogásra lenne szükség – ami felé most ők tettek egy lépést.

Falubusz-per: Dávid legyőzte Góliátot

Doros Judit
Publikálás dátuma
2018.01.24. 06:05

Mondvacsinált okokra hivatkozva szegény kistelepülésektől vont el tízmilliókat a Magyar Államkincstár. A szabolcsi Uszka nem hagyta magát. Perelt és legyűrte az államot.

Az ukrán határnál fekvő apró falu, Uszka hatalmas sikert könyvelhetett el kedden, amikor a nyíregyházi közigazgatási bírságon legyűrte a Magyar Államkincstárt (MÁK) s megnyerte az úgynevezett "falubusz-pert".

Az ügyet elsőként a Népszava tárta fel: tavaly nyáron írtuk meg, hogy milliós nagyságrendben büntetett meg a MÁK több mint kétszáz, zömmel kistelepülési önkormányzatot. Arra hivatkoztak, hogy a polgármesteri hivatalok késve jelentették be a falugondnoki ellátást biztosító új kisbuszok rendszámát, s ezért másfél-két évre visszamenőleg követelték az üzemeltetéshez nyújtott támogatást. A községek hasztalan érveltek azzal: egyikük sem tudott a rendszám alapján vezetett külön nyilvántartásáról, de a buszokkal ugyanúgy a lakosság számára nyújtottak szolgáltatásokat, mint korábban, tehát a munkát elvégezték.

Zempléni polgármesterek közös levélben kértek segítséget három minisztertől, Pintér Sándortól, Balog Zoltántól és Varga Mihálytól, de nem jártak sikerrel. Volt, aki nem akart nyíltan szembemenni hatalommal, ezért inkább befizette a bírságot, s a háttérben a térség országgyűlési képviselőjénél "lobbizott" állami segítségért, az önhibájukon kívül hátrányba került településeknek nyújtható plusz támogatásért: akadt, aki kapott ilyet, másoknak az ígéret ellenére sem jutott.

– Uszka az egyenes utat választotta, mert bíztunk az igazunkban, s a bíróságok függetlenségében – mondta a Népszavának Sértő-Radics István a szabolcsi falu polgármestere, a Gémesi György nevével fémjelzett Új Kezdet Párt egyik alapítója. Előbb fellebbeztek, de az államkincstár első fokon elutasította a kérelmüket, ezután fordultak a bírósághoz jogorvoslatért. Azzal érveltek, hogy a kincstár hatáskörét túllépve intézkedett, a falubuszok működési engedélyét ugyanis az illetékes megyei kormányhivatalok adják ki, s azok ellenőrzik később az üzemeltetést. A falugondoki buszok megérkezésük másnapján munkába álltak, vagyis a kincstár olyan támogatási összeget kért volna vissza, amelyet ténylegesen az adott feladatra fordítottak.

A Magyar Államkincstár korábban lapunkat az ügyben arról tájékoztatta, hogy a visszafizetési kötelezettség időarányosan azokat a hónapokat érinti, amelyekben nem volt lejelentve az új rendszám. Kétszázhét önkormányzatot köteleztek pénzvisszafizetésre, s közel 120 millió forint folyt vissza így az államkasszába.

A nyíregyházi közigazgatási bíróság tegnap az uszkaiaknak adott igazat, s hatályon kívül helyezte a Magyar Államkincstár követelését. Ez egyelőre a 2015. utolsó három hónapjában felvett 650 ezer forintra vonatkozik, de Sértő-Radics szerint a nyertes per után a MÁK nemigen követelheti vissza tőlük a 2016-ra kifizetett közel 2 millió forintot sem, hisz arra sincs jogalapja. A döntés jogerős. A harmincezer forintos perköltséget, amely javarészt az ügyvédi díjat tartalmazza, szintén a vesztes állami cég fizeti. Az uszkai polgármester szerint ez a győzelem túlmutat önmagán, mert azt bizonyítja, hogy – miként Dávid Góliátot –, úgy az igazságtalan döntéseket hozó nagy állami rendszereket is le lehet győzni a törvény erejével.

Köteles László, Komlóska polgármestere az ítélet kihirdetése után lapunknak azt mondta: a per precedensértékű, s szerinte minden önkormányzatra vonatkoznia kell, így az érintett falvak mind visszakövetelhetik jogos jussukat a Magyar Államkincstártól.

Kapcsolódó
Perelnek a falubusz-sarc miatt