Falubusz-per: Dávid legyőzte Góliátot

Publikálás dátuma
2018.01.24. 06:05

Mondvacsinált okokra hivatkozva szegény kistelepülésektől vont el tízmilliókat a Magyar Államkincstár. A szabolcsi Uszka nem hagyta magát. Perelt és legyűrte az államot.

Az ukrán határnál fekvő apró falu, Uszka hatalmas sikert könyvelhetett el kedden, amikor a nyíregyházi közigazgatási bírságon legyűrte a Magyar Államkincstárt (MÁK) s megnyerte az úgynevezett "falubusz-pert".

Az ügyet elsőként a Népszava tárta fel: tavaly nyáron írtuk meg, hogy milliós nagyságrendben büntetett meg a MÁK több mint kétszáz, zömmel kistelepülési önkormányzatot. Arra hivatkoztak, hogy a polgármesteri hivatalok késve jelentették be a falugondnoki ellátást biztosító új kisbuszok rendszámát, s ezért másfél-két évre visszamenőleg követelték az üzemeltetéshez nyújtott támogatást. A községek hasztalan érveltek azzal: egyikük sem tudott a rendszám alapján vezetett külön nyilvántartásáról, de a buszokkal ugyanúgy a lakosság számára nyújtottak szolgáltatásokat, mint korábban, tehát a munkát elvégezték.

Zempléni polgármesterek közös levélben kértek segítséget három minisztertől, Pintér Sándortól, Balog Zoltántól és Varga Mihálytól, de nem jártak sikerrel. Volt, aki nem akart nyíltan szembemenni hatalommal, ezért inkább befizette a bírságot, s a háttérben a térség országgyűlési képviselőjénél "lobbizott" állami segítségért, az önhibájukon kívül hátrányba került településeknek nyújtható plusz támogatásért: akadt, aki kapott ilyet, másoknak az ígéret ellenére sem jutott.

– Uszka az egyenes utat választotta, mert bíztunk az igazunkban, s a bíróságok függetlenségében – mondta a Népszavának Sértő-Radics István a szabolcsi falu polgármestere, a Gémesi György nevével fémjelzett Új Kezdet Párt egyik alapítója. Előbb fellebbeztek, de az államkincstár első fokon elutasította a kérelmüket, ezután fordultak a bírósághoz jogorvoslatért. Azzal érveltek, hogy a kincstár hatáskörét túllépve intézkedett, a falubuszok működési engedélyét ugyanis az illetékes megyei kormányhivatalok adják ki, s azok ellenőrzik később az üzemeltetést. A falugondoki buszok megérkezésük másnapján munkába álltak, vagyis a kincstár olyan támogatási összeget kért volna vissza, amelyet ténylegesen az adott feladatra fordítottak.

A Magyar Államkincstár korábban lapunkat az ügyben arról tájékoztatta, hogy a visszafizetési kötelezettség időarányosan azokat a hónapokat érinti, amelyekben nem volt lejelentve az új rendszám. Kétszázhét önkormányzatot köteleztek pénzvisszafizetésre, s közel 120 millió forint folyt vissza így az államkasszába.

A nyíregyházi közigazgatási bíróság tegnap az uszkaiaknak adott igazat, s hatályon kívül helyezte a Magyar Államkincstár követelését. Ez egyelőre a 2015. utolsó három hónapjában felvett 650 ezer forintra vonatkozik, de Sértő-Radics szerint a nyertes per után a MÁK nemigen követelheti vissza tőlük a 2016-ra kifizetett közel 2 millió forintot sem, hisz arra sincs jogalapja. A döntés jogerős. A harmincezer forintos perköltséget, amely javarészt az ügyvédi díjat tartalmazza, szintén a vesztes állami cég fizeti. Az uszkai polgármester szerint ez a győzelem túlmutat önmagán, mert azt bizonyítja, hogy – miként Dávid Góliátot –, úgy az igazságtalan döntéseket hozó nagy állami rendszereket is le lehet győzni a törvény erejével.

Köteles László, Komlóska polgármestere az ítélet kihirdetése után lapunknak azt mondta: a per precedensértékű, s szerinte minden önkormányzatra vonatkoznia kell, így az érintett falvak mind visszakövetelhetik jogos jussukat a Magyar Államkincstártól.

Szerző

Kiskapukkal nyit a Tiborcz-akta

Publikálás dátuma
2018.01.24. 06:04
Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Hiába állapított meg jelentős szabálysértéseket az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) Tiborcz István egykori cégének, az Elios Zrt.-nek a pályázataival kapcsolatban, egyáltalán nem biztos, hogy a jelentés büntetőjogi következményekkel is jár majd. – Az ügy közbeszerzési és büntetőjogi vetületét külön kell választani, mert a két jogterületet más jogszabályi háttér és merőben eltérő személet jellemzi – mondta a Népszavának Ambrus István, az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának adjunktusa.

A jogászt azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy miként fordulhatott elő, hogy nem állapított meg bűncselekményre utaló jelet az ügyészség 2016-ban lezárt nyomozása, miközben az OLAF tavaly év végén elkészült jelentésében közbeszerzési szabálytalanságokról, az eljárások manipulálásáról, valamint csalás gyanújáról írt. Az Európai Bizottságnak is eljuttatott dokumentum megállapításai olyannyira súlyosak, hogy akár 13 milliárd forintnyi uniós pénztől is eleshet Magyarország. Az ügyészség hétfőn közölte, hogy nyomozást rendel el az egykor Orbán Viktor vejéhez köthető cég ügyében, a nyomozást pedig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja majd le.

A hazai nyomozóhatóság tehát 2016 után ismét vizsgálódik majd, ám miután más logika mentén épülnek fel a közbeszerzési és a büntetőjogi szabályok, könnyen előfordulhat, hogy a vélt súlyos közbeszerzési szabályszegések egyetlen büntetőjogi kategóriára sem húzhatók rá.

– Az ügyészséget a Btk., a Büntetőeljárás, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályok kötelezik, az OLAF jelentése viszont nem. Utóbbi inkább a bizonyítást könnyítheti meg, az OLAF által átadott anyagok figyelembe is vehetők bizonyítási eszközként – mutatott rá Ambrus István, aki azt is megjegyezte, hogy a büntetőjogi felelősségről kizárólag a hazai ügyészség dönt. – Ezt az ügyészi monopóliumot számolhatná fel az Európai Ügyészség, amelyben azonban Magyarország nem vesz részt – tette hozzá.

Kérdéseinkkel megkerestük a BDPST Zrt.-n keresztül Tiborcz Istvánt is, ám estig nem kaptunk választ.

Szerző

Visszaszámlálás - Egy hetet adnak a diákok

Publikálás dátuma
2018.01.24. 06:03

A szülők is egyetértenek a múlt heti diáktüntetésen elhangzottakkal. A Független Diákparlament "meglepetés-akciókkal" készül, ha a kormány nem reagál követeléseikre.

A szülők oktatással kapcsolatos aggodalmai is alátámasztják a múlt pénteki több ezres diáktüntetésen elhangzottakat – derült ki a Szülői Hang felméréséből. A szervezet kérdőívét eddig több mint ötezer szülő töltötte ki, és az első, kedden közzétett részeredmények szerint a válaszadók 82,9 százaléka jelezte problémaként a diákok túlterheltségét. Sokuk szerint a gyerekeknek nem jut kellő idejük az életkoruknak megfelelő játékra, sportra, családi és szabadidős programra. Ugyancsak gondnak tartják az önállóságra nevelés, valamint az örömteli tanulás hiányát. A kutatás még nem ért véget, a kérdőívet február végéig lehet kitölteni.

A kormánynak még egy hete van a válaszadásra, miután a Független Diákparlament (FDP) a demonstráción meghirdetett 12+1 pontos követeléslistát eljuttatta a minisztérium képviselőihez. Ha a kabinet képviselői január 31-ig nem reagálnak érdemben, az FDP újabb "meglepetés-akciókkal" folytatja a közös kiállást egy korszerű, diákközpontú oktatási rendszerért. Követeléseik között szerepel a szabad tankönyvválasztás visszaállítása, a diákok heti óraszámainak csökkentése, a tankötelezettségi korhatár visszaállítása a jelenlegi 16-ról 18 évre, illetve világnézetileg semleges oktatás biztosítása minden tanuló számára.

– Olyan tömeg gyűlt össze a múlt pénteki budapesti diáktüntetésen, amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni – mondta a Népszavának Tarnay Kristóf Ábel, a demonstrációt szervező (FDP) kommunikációs koordinátora. Emlékeztetett: a kormánysajtóban megjelentekkel ellentétben az FDP négyéves fennállása alatt többször is próbált egyeztetni az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamennyi javaslatukat megküldték az oktatási tárcának, ám minden alkalommal süket fülekre találtak.

Még a határidő előtt, most vasárnapra tüntetést szervez a pedagógusokból álló Tanítanék Mozgalom. A demonstrációval kapcsolatban kedd délutánig félezren jelezték részvételi szándékukat és az érdeklődők száma is mindössze 2700. Tarnay azt mondta, hogy az FDP támogatja a megmozdulást, ám arról még nem döntöttek, szervezetük részéről mennyien lesznek ott. Hangsúlyozta: a tanárok melletti kiállást és a kormány esetleges elutasító reakciójára tervezett jövőbeni FDP-s megmozdulásokat külön kell kezelni.

Tüntetésszabadság
A napokban több hír szólt arról, hogy iskolaigazgatók tiltották meg diákjaiknak a délutáni, tehát iskolaidőn kívüli tüntetésen való részvételt vagy meg nem nevezett "következményekkel" fenyegették őket. Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ lapunkat úgy tájékoztatta: az, hogy egy diák a tanítási órák után mit csinál, milyen rendezvényen vesz részt, a szülő, illetve gondviselő felelőssége.
Ha bármilyen okból tanóráról hiányzik a tanuló, de azt igazoltan – például szülői igazolással – teszi, akkor sem érheti semmilyen hátrányos következmény. Hozzátették: a hírekkel ellentétben a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok nem listázták és a jövőben sem fogják listázni a tüntetéseken, megmozdulásokon résztvevőket. Minden ilyen kezdeményezést elítélnek.

Nem szavaznak, mert úgyis elmennek

Fásultak a diákok, politikai aktivitásuk csekély – panaszolta Bradánovics Bendegúz, a diáktüntetés egyik szónoka, hogy nehéz felrázni a fiatalokat.

- Csak négy-ötezer diákot érdekel a jövője?

- Szerintem ez nem rossz szám.

- Ahhoz képest, is, hogy a Facebookon 39 ezren lájkolták a rendezvényt, s 14 ezren állították, részt vesznek rajta?

- Azért tudjuk, kattintani mindig egyszerűbb.

- A fotelforradalmárok országa vagyunk?

- Egyértelműen! A fiatalokat ráadásul semmi sem érdekli, ami kapcsolatba hozható a politikával. Hiába próbáltuk elmagyarázni, most az oktatásról lesz szó, sokak ezt is pártokhoz, kormányhoz kötik. Másokat pedig a belebegtetett retorziók tartottak vissza.

- A 444 videóján két kaposvári fiatal még az arcát sem merte vállalni…

- Azt hiszem, ez elég beszédes! Egyfelől az iskolai következményektől tartottak sokan, másfelől pedig, ami még borzasztóbb, a szüleiket féltették. Attól, hogy elveszíthetik az állásukat, azért mert ők tüntetnek.

- A választáson viszont a fülke magányában fejezhetnék ki elégedetlenségüket.

- Ennek ellenére a 18-25 éves korosztály igencsak alulreprezentált lesz. Nem mennek el szavazni, mert úgy érzik, senki sem képviseli őket. Sokan ráadásul úgy vannak vele: nem érdekel, ki kerül hatalomra, mert úgyis elmegyek az országból.

- Ahogy a tüntetésen kiderült, Ön is hasonlóképpen tervez.

- Másfél éve szervezkedem, agitálok, demonstrálok, az egyetem mellett ráadásul dolgozom is. Egyszerűen belefáradtam és belefásultam. Kimegyek Németországba pénzt keresni, aztán folytatom a jogi egyetemet Pécsen.

- Azokat meg lehetne szólítani valahogy, akik maradnak?

- Nem a diákoknak kellene vinniük a zászlót, hanem a pártoknak, civileknek kell megkeresnie ezt a korosztályt. Fogékonyak lennének rá, ha értelmesen közelítenék meg őket. A jelentős többség ugyanis látja, nagy a baj, emiatt jellemzően elutasítják a jelenlegi hatalmat. Sokan még a Fidelitasba is csak azért lépnek be, hogy érvényesülni tudjanak. Nem tetszik nekik a rendszer, de megértették: így előnyökhöz juthatnak. - Vas András

Elhallgattatták
Bradánovics Bendegúz az oktatás hibáiról akart beszélni társai előtt
A kaposvári diák másfél éve került reflektorfénybe: gimnazistaként próbált felszólalni az Országos Diákparlament somogyi ülésén, ám megvonták tőle a szót, s mondandója átírására kényszerítették, amikor az oktatási kormányzat hibáiról beszélt. A múlt novemberben pedig az Országgyűlés Kulturális bizottságának ülésére látogatott el, hogy személyesen adhassa át a Független Diákparlament nyolcvan pontos programját Balog Zoltán humánminiszternek.

Szerző