Egyszerűen "gyalázatos" a KRÉTA-rendszer

Publikálás dátuma
2018.01.22. 06:09
A tanár csak egyenként látja a diákok adatait.

Az idei félévtől az összes, tankerületi központok által fenntartott iskolában bevezetik a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használatát – derült ki Rétvári Bence államtitkár Kunhalmi Ágnes (MSZP) kérdéseire adott írásbeli válaszából. A rendszert (ami az iskolai adminisztrációs feladatokat könnyítené meg) eddig 883 iskolában használták aktívan, most valamennyi intézményben megkezdődött a "tesztelés".

A KRÉTA a tanév elején számos hibával küzdött. Szeptemberben a Magyar Nemzet írt arról, hogy sok helyen akadozott, leállt a rendszer. A szakképző intézményekben különösen kaotikus volt a helyzet, a gyakorlati órákat képtelen volt kezelni, ahogy a csoportbontásokat sem tudta figyelembe venni és az "A" és "B" hetek között sem tudott különbséget tenni.

Megkeresésünkre a Klebelsberg Központ közölte: a hibák megoldását kiemelten kezelik, a tanév elején felmerült problémákat megoldották. "Jelenleg a rendszer gördülékenyen működik, a központ és az üzemeltető nem tapasztalt olyan jellegű problémát, amely miatt le kellene állítani a rendszert" – írták. Úgy vélik, a KRÉTA könnyen kezelhető program, egy-két hónap alatt az intézményvezetők, a tanárok, az iskolatitkárok magabiztosan képesek használni.

Ám az érintettek közül többen nem így érzik. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a napokban körbekérdezett az iskolákban, arra voltak kíváncsiak, a tanárok jelenleg hogyan boldogulnak a rendszerrel.

"Gyalázatos" – mondta egy fővárosi gimnázium informatikatanára a PSZ-nek. Beszámolója szerint a KRÉTA továbbra is nagyon lassú, előfordul, hogy egyszerűen kidobja használóját a rendszerből. Nem listázza ki egy osztály összes érdemjegyét, azokat csak egyesével, a tanulók neveire kattintva lehet megnézni, az osztályfőnökök a diákok átlagait sem látják. Az igazolások rögzítése is bonyolult és körülményes. Előfordul, hogy az órarendek sem jelennek meg.

Hasonló visszajelzések érkeztek a PDSZ-hez is. A szakszervezet értesülései szerint a KRÉTA nem ad lehetőséget arra, hogy egy tanár megnézze, egy diákja más tantárgyakból hogyan teljesít, illetve ha valamit rosszul rögzítenek, hiába javítják ki, a rendszer a hibás adatot is meghagyja. A szombati tanítási napokkal sem tud mit kezdeni. Mendrey László PDSZ-elnök szerint a KRÉTA-t ilyen állapotban felelőtlenség minden iskolában bevezetni, különösen néhány hónappal tanévzárás előtt.

Arról, hogy mi a helyzet a szakképző intézményekben, nem nyilatkozott a fenntartó Nemzetgazdasági Minisztérium. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke ugyanakkor lapunknak elmondta, a korábbi hibák közül többet javítottak, ám még mindig vannak problémák. – Nem lehet rálátni minden csoport adataira, azokról a rendszergazda ad tájékoztatást a tanároknak. De a félévi értesítőket már ki tudjuk nyomtatni – mondta. Tóth szerint a KRÉTA alapvetően jó rendszer lenne, de még van mit javítani rajta.

Szerző
Témák
Oktatás iskolák

A betegeknek van igazuk

Publikálás dátuma
2018.01.22. 06:07
Sorra hívják be a Facebookon panaszkodó betegeket, hogy „tárgyaljanak” a műtét várható idejéről.
Az egészségbiztosító friss listája szerint mégis nagyon sokat, akár 3 és fél évet várnak a betegek az endometriózis miatt szükséges bélműtétre, bár ezt az egészségügyi kormányzat nemrég még cáfolta.

Vizsgálat indult a Semmelweis Egyetemen annak tisztázásra, hogy az intézmény nőgyógyászati klinikáján miként ítélhettek négy-öt éves várakozásra súlyos fájdalommal élő endometriózisos betegeket. Néhány napja pedig nyilvánossá tették a számukra nyitott várólistát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján. Eszerint most 136-an várnak a szükséges bélműtétre, a sor végén állók három és fél évig. Nagy lépés ez, ahhoz képest, hogy január 9-én még kormányzati közlemény cáfolta, hogy két hónapnál tovább bárkinek is várnia kellene erre a beavatkozásra.

Krámli Kinga énekesnő nemcsak hogy átszakította a „hallgatás falát”, de igazított kicsit a hazai kezelések szervezésén. A 34 éves nő január hetedikén a közösségi portálon azt írta: annak ellenére, hogy a bélendometriózisa állandó szenvedést, nem csillapítható fájdalmakat okoz, csak négy év múlva, 2022-re kapott kapott időpontot a műtétre. Orvosa alternatívaként azt ajánlotta: 2 millió forintért magánellátásban szinte azonnal műtőasztalra kerülhet, és nem kell várnia.

A poszt után trollok sora rontott Krámli Kingára, azzal is vádolva őt, hogy hazudik. Voltak, akik azt is követelték: valótlan rémhírkeltése miatt kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A NEAK pedig a bejegyzés másnapján azonnal közleményben igyekezett cáfolni az énekesnőt, mint írták: átlagosan csak egy-két hónapot kell várni Magyarországon a szülőkorú nők 10 százalékát érintő betegség műtétjeire. A „hiteles és tényszerű tájékoztatás érdekében” azt is hozzátették: a történetét közzétevő énekesnő esete több szempontból egyedi. A bélendometriózis-műtétje komplikált, több szakorvos kell hozzá, ezt pedig kevesen végzik az országban, ha pedig valaki ezt választott orvosánál szeretné elvégeztetni, valóban hosszú lehet a várakozási idő. A közlemény kitért arra is, hogy miután a kórházaknak csak akkor kell várólistát nyitniuk, ha kapacitáshiány miatt a várakozási idő hatvan napnál hosszabb, így az endometriózis-műtétek nem tartoznak a kötelező nyilvántartásra elrendelt várólisták körébe, ezért nem is találhatók meg a nyilvános listán.

Az egészségbiztosító közleménye és a trollok támadása olaj lett a tűzre. Beszterczey Judit újságíró, aki maga is érintett, a közösségi portálon feltett Mi hazudunk? - kérdésére néhány óra alatt több tucatnyian írták le a saját történetüket. Valamint azt is, hogy hiába súlyos az állapotuk: éppoly választás elé kerültek, mint Krámli Kinga, amelyikük nem tudott a magánellátásért azonnal fizetni, azok egyike sem kapott műtéti időpontot 2020 előttre. A posztolók szinte valamennyien a Semmelweis Egyetem orvosához, dr. Bokor Attilához vártak a beavatkozásra. Az orvos az egyik legelismertebb specialistája a betegségnek. A posztokból kiderült az is, hogy a több éves várólista egyik indoka az, hogy a súlyosabb, bélérintettségű betegségek operációjához szükség van egyszer használatos bélvarró gépre. Ám ezt szigorú kvóta szerint osztják, és darabonként finanszírozza a biztosító. A klinika, ahol ezt a műtétet végzik, heti egy darabot kap.

A Népszava más forrásból úgy tudja: ha az egészségbiztosító jelzést kap extra-igényről, azt rendszerint teljesíti, de a Semmelweis Egyetem nem kérte, hogy többet kapjon. Sőt, az utóbb nyilvánosságra került várólistán is az látszik, 2021-ig is heti egy műtétet terveznek.

Lapunk azonban hiába kereste az intézményt, ahol előbb (tíz napja) még gyors választ ígértek, majd egy-két nap múlva hírzárlatra hivatkozva visszakoztak. Bár hallgatnak, de intenzív kármentésbe kezdtek: vizsgálatot indítottak. Egyebek közt azt is kutatva, hogy a klinika orvosai, akiket több magánintézmény is foglakoztat: gyakoroltak-e nyomást a betegekre, hogy azok inkább a fizetős ellátást válasszák. Sorra hívják be a klinikára Facebookon panaszkodó betegeiket, hogy „tárgyaljanak” a műtét várható idejének rövidítéséről. Akik benn jártak, azok közül van olyan, akit már január 17-én meg is operáltak, a többieket, akik nem mentek magánműtétre, újrasorolják. A NEAK honlapján is feltűnt egy új műtét típus a várólisták között – „a bélrendszer nagyobb műtétei laparoszkóppal, nem malignus folyamatokban”, – amit azonban egyelőre csak a Semmelweis Egyetem vezet. Ők január 15. és 16.-án összesen 137 betegről közöltek adatot.

Mi az az endometriózis?
A betegség lényege, hogy a méhnyálkahártya sejtjei, szövetei megtelepszenek a test más szervein – a méh külső falán, a petefészkeken, a méhtartó szalagokon, a húgyhólyagon, a beleken, a külső nemi szerveken, az ízületeken, a tüdőn, sőt olykor még az agyban is. Ezek az eltévedt szövetek máshol éppúgy viselkednek, mint a méhben: menstruáció idején megvastagszanak, véreznek, ami a szervezetben gyulladást, hegesedést, erős fájdalmat, görcsöket okozhat. Több lehetőség van a kezelésre. Az enyhébb fájdalmakra gyógyszereket adnak a menstruáció idején. Másoknál hormonokat tartalmazó fogamzásgátló tablettákkal mérséklik a méhnyálkahártya megvastagodását, és ezáltal csökkentik vagy megszüntethetik a fájdalmakat. Bizonyos esetekben olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek megakadályozzák a menstruációt, és ezzel csökkentik az elkóborolt szövet mennyiségét. Ennek a menopauzához hasonló állapotot előidéző kezelésnek azonban már zavaró - például hízás, szőrösödés, ingerlékenység, alvászavarok - mellékhatásai lehetnek.

Szerző

A betegeknek van igazuk

Publikálás dátuma
2018.01.22. 06:07
Sorra hívják be a Facebookon panaszkodó betegeket, hogy „tárgyaljanak” a műtét várható idejéről.
Az egészségbiztosító friss listája szerint mégis nagyon sokat, akár 3 és fél évet várnak a betegek az endometriózis miatt szükséges bélműtétre, bár ezt az egészségügyi kormányzat nemrég még cáfolta.

Vizsgálat indult a Semmelweis Egyetemen annak tisztázásra, hogy az intézmény nőgyógyászati klinikáján miként ítélhettek négy-öt éves várakozásra súlyos fájdalommal élő endometriózisos betegeket. Néhány napja pedig nyilvánossá tették a számukra nyitott várólistát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján. Eszerint most 136-an várnak a szükséges bélműtétre, a sor végén állók három és fél évig. Nagy lépés ez, ahhoz képest, hogy január 9-én még kormányzati közlemény cáfolta, hogy két hónapnál tovább bárkinek is várnia kellene erre a beavatkozásra.

Krámli Kinga énekesnő nemcsak hogy átszakította a „hallgatás falát”, de igazított kicsit a hazai kezelések szervezésén. A 34 éves nő január hetedikén a közösségi portálon azt írta: annak ellenére, hogy a bélendometriózisa állandó szenvedést, nem csillapítható fájdalmakat okoz, csak négy év múlva, 2022-re kapott kapott időpontot a műtétre. Orvosa alternatívaként azt ajánlotta: 2 millió forintért magánellátásban szinte azonnal műtőasztalra kerülhet, és nem kell várnia.

A poszt után trollok sora rontott Krámli Kingára, azzal is vádolva őt, hogy hazudik. Voltak, akik azt is követelték: valótlan rémhírkeltése miatt kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A NEAK pedig a bejegyzés másnapján azonnal közleményben igyekezett cáfolni az énekesnőt, mint írták: átlagosan csak egy-két hónapot kell várni Magyarországon a szülőkorú nők 10 százalékát érintő betegség műtétjeire. A „hiteles és tényszerű tájékoztatás érdekében” azt is hozzátették: a történetét közzétevő énekesnő esete több szempontból egyedi. A bélendometriózis-műtétje komplikált, több szakorvos kell hozzá, ezt pedig kevesen végzik az országban, ha pedig valaki ezt választott orvosánál szeretné elvégeztetni, valóban hosszú lehet a várakozási idő. A közlemény kitért arra is, hogy miután a kórházaknak csak akkor kell várólistát nyitniuk, ha kapacitáshiány miatt a várakozási idő hatvan napnál hosszabb, így az endometriózis-műtétek nem tartoznak a kötelező nyilvántartásra elrendelt várólisták körébe, ezért nem is találhatók meg a nyilvános listán.

Az egészségbiztosító közleménye és a trollok támadása olaj lett a tűzre. Beszterczey Judit újságíró, aki maga is érintett, a közösségi portálon feltett Mi hazudunk? - kérdésére néhány óra alatt több tucatnyian írták le a saját történetüket. Valamint azt is, hogy hiába súlyos az állapotuk: éppoly választás elé kerültek, mint Krámli Kinga, amelyikük nem tudott a magánellátásért azonnal fizetni, azok egyike sem kapott műtéti időpontot 2020 előttre. A posztolók szinte valamennyien a Semmelweis Egyetem orvosához, dr. Bokor Attilához vártak a beavatkozásra. Az orvos az egyik legelismertebb specialistája a betegségnek. A posztokból kiderült az is, hogy a több éves várólista egyik indoka az, hogy a súlyosabb, bélérintettségű betegségek operációjához szükség van egyszer használatos bélvarró gépre. Ám ezt szigorú kvóta szerint osztják, és darabonként finanszírozza a biztosító. A klinika, ahol ezt a műtétet végzik, heti egy darabot kap.

A Népszava más forrásból úgy tudja: ha az egészségbiztosító jelzést kap extra-igényről, azt rendszerint teljesíti, de a Semmelweis Egyetem nem kérte, hogy többet kapjon. Sőt, az utóbb nyilvánosságra került várólistán is az látszik, 2021-ig is heti egy műtétet terveznek.

Lapunk azonban hiába kereste az intézményt, ahol előbb (tíz napja) még gyors választ ígértek, majd egy-két nap múlva hírzárlatra hivatkozva visszakoztak. Bár hallgatnak, de intenzív kármentésbe kezdtek: vizsgálatot indítottak. Egyebek közt azt is kutatva, hogy a klinika orvosai, akiket több magánintézmény is foglakoztat: gyakoroltak-e nyomást a betegekre, hogy azok inkább a fizetős ellátást válasszák. Sorra hívják be a klinikára Facebookon panaszkodó betegeiket, hogy „tárgyaljanak” a műtét várható idejének rövidítéséről. Akik benn jártak, azok közül van olyan, akit már január 17-én meg is operáltak, a többieket, akik nem mentek magánműtétre, újrasorolják. A NEAK honlapján is feltűnt egy új műtét típus a várólisták között – „a bélrendszer nagyobb műtétei laparoszkóppal, nem malignus folyamatokban”, – amit azonban egyelőre csak a Semmelweis Egyetem vezet. Ők január 15. és 16.-án összesen 137 betegről közöltek adatot.

Mi az az endometriózis?
A betegség lényege, hogy a méhnyálkahártya sejtjei, szövetei megtelepszenek a test más szervein – a méh külső falán, a petefészkeken, a méhtartó szalagokon, a húgyhólyagon, a beleken, a külső nemi szerveken, az ízületeken, a tüdőn, sőt olykor még az agyban is. Ezek az eltévedt szövetek máshol éppúgy viselkednek, mint a méhben: menstruáció idején megvastagszanak, véreznek, ami a szervezetben gyulladást, hegesedést, erős fájdalmat, görcsöket okozhat. Több lehetőség van a kezelésre. Az enyhébb fájdalmakra gyógyszereket adnak a menstruáció idején. Másoknál hormonokat tartalmazó fogamzásgátló tablettákkal mérséklik a méhnyálkahártya megvastagodását, és ezáltal csökkentik vagy megszüntethetik a fájdalmakat. Bizonyos esetekben olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek megakadályozzák a menstruációt, és ezzel csökkentik az elkóborolt szövet mennyiségét. Ennek a menopauzához hasonló állapotot előidéző kezelésnek azonban már zavaró - például hízás, szőrösödés, ingerlékenység, alvászavarok - mellékhatásai lehetnek.

Szerző