Betonmedencévé változhat a Dráva medre

Publikálás dátuma
2018.01.21. 21:04
A síkvidéki erőművekhez tározókat kell építeni, nemcsak a Dráva, hanem a környező mezőgazdasági területek is átalakulnának. FOTÓ
Ökológiai katasztrófát jelent környezetvédelmi szakemberek szerint, ha Horvátország a mostani tervek szerint megépít öt vízerőművet a Dráva horvát-magyar szakaszán.

A Dráva Szövetség hazai és nemzetközi tiltakozó akciókat szervez horvát partnereivel az új vízlépcsők ellen, melyek alapjaiban változtatnák meg a délnyugati határfolyó környékén a természeti világot és a gazdaságot. A horvát ötlet nem újkeletű: a zágrábi kormány 1992-ben határozta el, hogy a Dráva horvát - ám közös érdekűnek nyilvánított - szakaszán, Novo Virjénél vízerőművet épít. A vízlépcső létesítményei 30 kilométer hosszan húzódtak volna, s a tározója Őrtilos és Barcs között egy hatalmas betonmedencévé változtatta volna a jelenleg szabálytalanul kanyargó, megannyi holtága miatt ökológiai szempontból felbecsülhetetlen szakaszt, ráadásul a tározóból egy öt kilométeres csatornán vezették volna tovább a vizet, s így az eredeti meder szinte kiszáradt volna. A nagyjából ötszázmillió eurós beruházás végül, többek között a magyar állam tiltakozása miatt meghiúsult: a kormány az espooi egyezményre hivatkozva tudta elutasítani a projektet. Ez a nemzetközi szerződés ugyanis lehetővé teszi, hogy a hatásviselő fél jogosult megismerni a projekt részletes terveit, véleményezheti az elkészített hatásvizsgálati elemzést, a megvalósításról ugyan nem dönthet, de megfogalmazhatja elvárásait, s akár nemzetközi bírósághoz is fordulhat az ügyben.

A horvátok akkor tehát elálltak a tervtől, melyet most a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat porolt le. Az elképzelés szerint öt, egyenként 50 megawattos vízerőmű épülne a Dráva horvát oldalán: a Molve I. Gyékenyesnél, a Molve II. Somogyudvarhelynél, a Barc Barcstól nyugatra, a Donji Miholjac a baranyai Drávaszabolcsnál, valamint az Osijek Eszéknél.

- Első lépésként a Molve I. és II. épülne meg – magyarázta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke -, tulajdonképpen már csak a horvát parlament, a Szabor döntése kell hozzá.

A szövetség vezetője szerint borzalmas hatása lenne a vízlépcsőknek, hiszen síkvidéki erőművek épülnének, melyekhez víztározót kellene építeni, hiszen ezen a folyószakaszon nincs akkora sodrás, hogy egy átfolyós erőmű működni tudjon. Utóbbiakból több is akad a Dráva szlovén és osztrák szakaszán, s ezek sokkal kisebb környezeti terhelést jelentenek.

- A tározós erőművek rendszerint csúcsra járatással működnek – folytatta Toldi Miklós -, ami azt jelenti, akkor engedik rá a vizet a turbinákra a tározókból, mikor nagyobb az energiaigény. Ehhez a turbinák feletti szakaszon egy mesterséges tavat kell kialakítani: Novi Virjénél ez az eredeti tervekben 25 kilométer hosszú és 8-10 méter mély lett volna. Ha ez most megvalósul, a jelenlegi folyami élővilág teljesen eltűnik, s helyét klasszikus tavi ökoszisztéma veszi át. Pedig a Drávában rengeteg védett, a Kárpát-medencében őshonosnak számító, veszélyeztetett faj él, mint például a dunai ingola, különböző küllőfajok, vagy éppen a drávai tegzes, mely egyedül itt található meg a világon.

Cseppet sem mellékesen a szakember hozzátette: egy duzzasztó alapvetően megváltoztatná a helyi erdő- és mezőgazdaságot is. A tározó ugyanis a vízoszlop nyomása miatt folyamatosan szivárogna, így a környező földterületeken több ezer kilométernyi dréncsövet kellene lefektetni, hogy elvezessék a pangó vizeket.

- Az erőművek miatt a turbinák alatti szakaszon megszűnne a kavicshordalék, s így a folyó folyamatosan mélyítené a medrét – magyarázta. – Egyes számítások szerint néhány év alatt több méterrel is mélyebbre kerülhet a Dráva, ami azt jelentené, hogy a talajvízszint is lejjebb húzódik, ami katasztrófát jelentene a mezőgazdaságnak. Horvátországban a nyolcvanas években építették meg a Dráván a dubravai erőművet, melynek környékén minden kút kiszáradt. Arról nem is beszélve, hogy ott egyszer már átszakadt a töltés, csakhogy ezt akkor sikeresen eltitkolták…

Toldi Miklós szerint érthetetlen, miért akarnak a horvátok újabb erőműveket a Drávára, amikor vannak hegyeik, így sebes folyóik, melyeken átfolyásos technikával működtethető erőműveket lehetne építeni, arról nem is beszélve, hogy a hegyek szeleit kihasználva sokkal inkább szélturbinákat kellene telepíteniük.

- Mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk az újabb drávai vízerőműveket – jelentette ki. – A WWF Magyarországgal közösen már megkerestük az érintett megyei önkormányzatokat, s Baranya és Somogy is nemkívánatosnak minősítette a beruházásokat, emellett felkérték a kormányt, hogy tegyen lépéseket az ügyben. A horvát civil szervezetekkel is együttműködünk, s a tervek szerint tavasszal komoly demonstrációsorozat kezdődik a folyómenti települések bevonásával. Sajnos azonban nem csak a Drávára kell figyelni, hiszen Szlovénia pedig a Murán Hrastje Motánál, Muraszombat mellett akar duzzasztós erőművet építeni. Vagyis komoly a veszély, hogy a magyar határ közelében kettős ökológia katasztrófa fenyeget!

Szerző

Roncstemető leszünk? - Dübörög a használt autók piaca

Publikálás dátuma
2018.01.21. 10:57
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Rekordforgalom volt tavaly a magyarországi használtautó-piacon, ahol változatlan a 10 évnél idősebb kocsik túlsúlyának kedvezőtlen trendje - ismerteti a használt autók kereskedelmével foglakozó Das Weltauto friss közleményében.

Magyarországon 2017-ben 687 991 használt gépjármű átírását regisztrálták a hatóságok, ez 10,9 százalékos növekedés 2016-hoz képest - tájékoztat a közlemény a Datahouse adataira hivatkozva. Ezzel a piac túlszárnyalta a 2005-ös csúcsévet, amikor 639 104 kocsi talált új gazdára - jegyezték meg.

Tavaly az alsó-középkategóriás autók voltak a legnépszerűbbek, az eladások 30 százalékát (210 880 autó) tették ki ezek a modellek, kisautót 25 százalékban (176 185 autó), felső-középkategóriás gépet 15 százalékban (106 905 autó) választottak, és 5152 használt luxusautó is gazdára talált belföldön.

A legnépszerűbb márka az Opel (93 493 autó), a Suzuki (70 146 autó) és a Volkswagen (66 879 autó) volt. A legnagyobb érdeklődés Budapesten (173 962 autó) és Pest megyében (112 463 autó) mutatkozott a használt kocsik iránt.

Frank György, a Das WeltAuto márkaigazgatója szerint 2018-ban várhatóan tovább növekszik a piac, fontos lenne azonban, hogy elkezdjen csökkenni a hazai autóállomány átlagéletkora. Ehhez arra van szükség, hogy tovább bővüljenek az újautó-eladások, egyidejűleg letisztuljon az import, korlátozódjon az idős, környezetszennyező járművek behozatala külföldről. Európa roncstemetőjévé kezdünk válni a 2017-ben közel 37 000 tizenöt évesnél idősebb használt autó importjával és forgalomba helyezésével - figyelmeztetett Frank György.

A Datahouse adatközlő szerint tavaly 155 414 használt autó érkezett be külföldről az országba, ami 9 százalékos növekedés 2016-hoz képest. A 2012. évi importboom óta pedig összesen 641 015 gépkocsit vettek a magyarok külföldről. A behozott járműveknek mindössze 20 százaléka volt fiatalabb ötévesnél, 61 százaléka ugyanakkor tíz évnél idősebb.

A Das WeltAuto a Volkswagen csoport márkáit forgalmazó Porsche Hungaria használt autó üzletága, amely 30 értékesítőhellyel rendelkezik országszerte. A hálózat 2017-ben 6784 állapotfelmérésen átesett, szervizelt, garanciális használt autót értékesített, 8 százalékkal többet, mint az előzi évben.

Szerző

Fidesz: nem volt patkány a műtőben

Álhírnek nevezte Bene Ildikó, a Fidesz országgyűlési képviselője, egészségügyi szóvivője, hogy patkányt fogtak a Péterfy Kórház műtőjében.

A Fidesz szakpolitikusa arra a sztarklikk.hu-n megjelent írásra reagált, hogy a Péterfy Kórház Országos Traumatológiai Intézet ügyeleti műtője egy hete azért van zárva, mert ott műtét közben patkánnyal találkoztak az orvosok. A DK emiatt az egész kormány lemondását követelte közleményben. 

Bene Ildikó hangsúlyozta, a Péterfy Kórház baleseti központjának mélyföldszintjén található négy sürgősségi műtő egyikében sem fogtak, de nem is láttak patkányt. A műtők jelenleg is üzemelnek.

Hozzátette: minden egészségügyi intézményben az arra szakosodott cégek elvégzik a rágcsálóirtást, de előfordulhat, hogy soron kívül kell rágcsálóirtást végezni.

Szerző