Előfizetés

Veronai busztragédia - Misén emlékeztek az áldozatokra

Publikálás dátuma
2018.01.20. 16:40
A Sant Anastasia bazilika Veronában. FOTÓ: YVAN TRAVERT / PHOTONONSTOP / AFP

Az első évforduló alkalmából bemutatott misén a baleset által érintett olasz hatóságok képviselői vettek részt: a szerencsétlenség helyszínére elsőként érkezett autópálya-rendőrség képviseletében Girolamo Lacquaniti parancsnok, valamint a városi önkormányzat, idegenrendészet, tűzoltóság, a Vöröskereszt, a helyi egészségügyi hatóságok. A misén jelen voltak a Veronában és környékén élő magyarok, akik többek között tolmácsként segítettek a baleset utáni órákban és napokban. 

A veronai városközpontban található Sant'Anastasia templom plébánosa, Silvano Mantovani beszédében kijelentette, Verona soha nem felejti a magyar áldozatokat és családjaikat, akikhez mindig is közel fog állni.

Az emlékezésen a milánói főkonzulátus munkatársai is részt vettek. Csiszár Jenő főkonzul olasz nyelvű beszédében hangsúlyozta, hogy a veronai buszbaleset ártatlan áldozatait az egész magyar nemzet mélyen gyászolja. A főkonzul köszönetét fejezte ki Verona hatóságainak és az olasz népnek a magyarok iránt tanúsított segítőkészségért és barátságért.

Hozzátette, a gyermekeiket és szeretteiket elveszítő szülők fájdalmára a halottak méltó megemlékezésével lehet válaszolni.
A L'Arena veronai napilap szombaton az egy évvel ezelőtti balesetre emlékezve úgy írt, hogy "a tragédia mélyen egymáshoz kötötte Verona és Budapest városát".

A baleset tavaly január 20-án éjfél előtt következett be a Velence felé haladó A4-es autósztráda veronai szakaszán San Martino Buon Albergo önkormányzat területén. A Szinyei Merse Pál budapesti gimnázium tanulóit és kísérőit szállító autóbusz Franciaországból indult haza Magyarországra. A balesetben tizenhat ember vesztette életét, egy súlyos sérült pedig márciusban, már magyarországi kórházban hunyt el. A balesetben 26-an sérültek meg.

Meghalt Paul Bocuse

Publikálás dátuma
2018.01.20. 15:09
FOTÓ: JEFF PACHOUD / AFP
Elhunyt 91 éves korában Paul Bocuse, a francia konyhaművészet megújítója. Évek óta Parkinson-kórban szenvedett. A lyoni séf halálhírét Gérard Collomb belügyminiszter, Lyon korábbi polgármestere jelentette be a helyi francia sajtónak szombaton.

A lyoni séf halálhírét Gérard Collomb belügyminiszter, Lyon korábbi polgármestere jelentette be a helyi francia sajtónak szombaton. "Paul Bocuse meghalt, a gasztronómia gyászol. Monsieur Paul maga volt Franciaország. Egyszerűség és nagyvonalúság. Kiválóság és életművészet. A gasztronómia pápája távozik" - írta szombaton a Twitteren Gérard Collomb.

A francia gasztronómia jelképének számító sztárséf ugyanott fejezte be az életet, ahol elkezdte. A ma Lyonhoz tartozó, hangulatos Collonges-au-Mont-d'Ort településen, a Saone folyó partján ugyanabban a szobában hunyt el, ahol 1926. február 11-én született. Családjának 1765-től volt malma a településen, Paul az apja éttermében született, amely ma az első számú Bocuse-étterem, s ahol alig tízévesen már a konyhában dolgozott.

A második világháború végén Charles de Gaulle csapataival harcolt, Elzászban megsebesült. Életét egy amerikai katonai kórházban kapott vérátömlesztés mentette meg, ezért minden éttermén leng egy amerikai zászló is. Leszerelése után a három Michelin-csillaggal kitüntetett első nő, Mere Brazier és a modern francia konyha atyjának tekintett Fernand Point keze alatt járta végig a konyhai ranglétrát, tanult meg mindent a francia szakácsművészetről.

1958-ban vette át apja lyoni éttermét, ekkor nyerte első Michelin-csillagát is. A másodikat 1962-ben, a harmadikat 1965-ben kapta, s azóta is őrzi őket, ami világrekord. A Franciaország Legjobb Mestere (Meilleur Ouvrier de France) rangos címet 1961-ben kapta. Éttermei annyira híresek, hogy Franciaországban az a mondás járja: "Nem Bocuse van Lyon mellett, hanem Lyon Bocuse mellett."

Monsieur Paul, ahogy a személyzet szólította, forradalmasította a francia gasztronómiát. Filozófiájának három fő eleme a jó alapanyag, a jó hőmérséklet és a jó ízlés. Mindenben az egyszerűségre törekedett, miközben ragaszkodott a francia konyha hagyományos technikáihoz. Őt tartják a "nouvelle cuisine", a francia új konyha legnagyobb alakjának, amely egyszerűbb, könnyedebb, kevesebb kalóriát tartalmazó ételekből áll, mint a "cuisine classique", a klasszikus konyha.

Keze alól számtalan híres séf került ki, tanítványa volt Eckart Witzigmann, az első német ajkú és a harmadik nem francia nyelvű séf is, aki Michelin-csillagot nyert. Bocuse a második világháború után minden francia elnöknek főzött, de Gaulle-tól Nicolas Sarkozyig. Számtalan kitüntetéssel jutalmazták, a Becsületrendet 1975-ben kapta meg. 1990-ben alapította intézetét, amelyben harminchét ország diákjai tanulnak. 1987-ben útjára indította a világ legrangosabb gasztronómiai versenyét, a Bocuse d'Ort, amelynek európai döntőjét 2016-ban Budapesten rendezték meg, s azt Széll Tamás nyerte meg. Magyarország először 2013-ban vett részt a Bocuse d'Or világdöntőjében, akkor Széll Tamás a 10. helyen végzett, Molnár Gábor 2015-ben a 13. helyet szerezte meg. A Magyar Bocuse d'Or Akadémia 2009-ben alakult.

Bocuse neve áruvédjegy is, a lendületes aláírásával díszített címkével többek között szakácskönyveket, lekvárt és pezsgőt forgalmaznak. Húsz étterme van, többek között az amerikai Disneylandben és Japánban, üzemeltet sörfőzdét, sőt az Ouest Express gyorséttermekben burger is kapható, "made by Bocuse".

A szakácspápa fizikai megjelenését tekintve is impozáns jelenség volt. Több mint 180 centiméter magas, viselkedése akár egy arisztokratáé, tekintélyéhez a magas, fehér séfkalap, a toque is hozzájárult, gallérját a francia trikolor színei díszítették. Elragadó személyiség, igazi sármőr, nyolcvanadik születésnapján derült ki, hogy felesége mellett évtizedekig két szeretője és számos futó kalandja is volt.

Brexit - "London nem szemezgethet az előnyökből"

Publikálás dátuma
2018.01.20. 14:08
Theresa May és Ammanuel Macron. FOTÓ: ADRIAN DENNIS / AFP
A francia elnök szerint a brit üzleti szektor csak akkor férhet hozzá maradéktalanul a brit EU-tagság megszűnése után is az Európai Unió egységes belső piacához, ha Nagy-Britannia az ehhez kötődő szabályrendszer egészét teljesíti, "nem szemezgethet" az EU-val folytatandó együttműködés előnyeiből.

Emmanuel Macron a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának adott interjút, amelynek egyes részleteit a BBC már szombaton ismertette. 

Macron, aki csütörtökön tett hivatalos látogatást Nagy-Britanniában, az interjúban kijelenti, hogy London "nem szemezgethet" az EU-val folytatandó együttműködés - különösen a belső piaci hozzáférés - előnyeiből a szabályok teljesítése nélkül, mivel ez az EU egységes belső piacának lebontásával érne fel.

A francia elnök szerint ezért ha Nagy-Britannia a Brexit után is hozzá akar férni a belső piachoz, akkor ennek az előfeltételeit is teljesítenie kell. Ezek közé tartozik az unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének érvényesítése, a további befizetés az EU-költségvetésbe és az EU-bíróság joghatóságának elismerése.

Macron ezt már a csütörtöki látogatását lezáró, Theresa May brit miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezletén is egyértelművé tette. Kijelentette ugyanis: ha a brit gazdaság, különösen a londoni City pénzügyi szektora a brit EU-tagság megszűnése után is jelen akar lenni a belső EU-piacon, annak az az ára, hogy London továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, és elismeri unió bíróságának joghatóságát, mivel "a szabályok ezt diktálják".

Macron szerint nincs helye a hozzáférésnek az egységes belső piachoz más országoktól eltérő feltételekkel.

A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul, mivel nem akarja teljesíteni azokat a feltételeket - köztük a szabad munkaerőmozgás engedélyezésének kötelmét -, amelyek e két integrációs szerveződéshez kötődnek. A brit kormány ugyanakkor átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.

A francia elnök azonban a vasárnapi BBC-interjúban kijelenti: ha Nagy-Britannia valóban úgy dönt, hogy nem teljesíti a hozzáférés feltételrendszerét, akkor nem lesz teljes körű hozzáférése az Európai Unió egységes belső piacához, és ez a londoni pénzügyi szektorra is vonatkozik. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem lenne értelme "lekapcsolni" a City pénzügyi szolgáltatási szektorát az EU-ról, mivel a City része az Európai Unió teljes finanszírozási rendszerének.

A Cityt terhelő Brexit-kockázatokra nagy londoni elemzőházak is felhívták már a figyelmet.

A legrészletesebb elemzést erről a kockázatról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (több mint 13 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat.

Egy másik elemzőház, a Centre for London tanulmánya szerint pedig ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az 70 ezer citybeli pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet. A cég szerint ez katasztrófával érne fel, mivel London teljes önálló exportján belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot, a londoni gazdaság teljes exportjának 50 százalékát.