Domokos nem csökkentené az áfát

Anyagi jólétet eredményez az adók csökkentése - erről beszélt a Magyar Időknek adott interjújában Domokos László. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke kijelentését arra alapozta, hogy a munkát terhelő adók mérséklése nyomán a néhány évvel ezelőtti 50 százalék feletti adóék (a munkát terhelő adóelvonás) körülbelül 45 százalékra esett vissza. Ugyanakkor felvetette azt, hogy a személyi jövedelemadó (szja) jelenlegi 15 százalékos kulcsát tovább kellene csökkenteni, az általános forgalmi adó (áfa) 27 százalékos kulcsát azonban nem mérsékelné, arra hivatkozva, hogy itt a legcsekélyebb változtatás is 100 milliárd forintos bevételkiesést okozhat a költségvetésnek.

Egyik kijelentéssel sem ért egyet a lapunk által megkérdezett Katona Tamás egyetemi tanár, aki úgy vélte, hogy éppen az szja-csökkentése idézne elő hatalmas lyukat a költségvetésen, viszont a kétkulcsos szja bevezetése továbbra se vesztette el az időszerűségét. A 27 százalékos áfa ezzel szemben még mindig az Európai Unióban a legmagasabb, olyan jómódú államokban is, mint amilyen Svédország vagy Dánia is kisebb ennek az adónemnek a mértéke. A szakember sem gondol arra, hogy az általános kulcs öt százalékos legyen, de a jelenleginél mindenképpen alacsonyabb. A feketegazdaság arányának mérsékléséhez ez feltétlenül hozzájárulna, hiszen az alacsonyabb áfát kevésbé érdemes elcsalni. Katona Tamás reagált az ÁSZ-elnöknek arra a megjegyzésére is, hogy kiemelkedően sikerült tavaly az adók beszedése. A szakember szerint ez valóban így van, de a többletbevételből továbbra sem jut elegendő az egészségügyre vagy az oktatásra.

Szerző

Dominanciára törtek a virágos növények

Publikálás dátuma
2018.01.16. 06:17
Fotó: Shutterstock
Az eddig is tudott volt, hogy a virágos növények a régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogy sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom (egy szervezet teljes örökítő információja, amely a DNS-ben van kódolva) mérete a döntő, minél kisebb, annál jobb.

Amerikai tudósok megfejtették, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények, melyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki.

Több száz évmillióval ezelőtt a Földet a toboztermők és a harasztok uralták. Az első virágzó növények nagyjából 150 millió éve jelentek meg, majd gyorsan elárasztották a világ minden részét, a puszta zöldet harsány tarkasággá változtatva. Évszázadok óta folyik a vita arról, hogy mi a virágzó növények hihetetlen sikerének és sokféleségének titka.

Kevin Simonin, a San Franciscó-i Kaliforniai Állami Egyetem kutatója a Kew-i Királyi Botanikus Kert által őrzött több száz növény - virágos és toboztermő és haraszt - adatait elemezték. Összehasonlították a genomjuk méretét olyan anatómiai jellegzetességekkel, mint a levélen lévő pórusok száma. Eredményeik "erős bizonyítékkal" támasztják alá, hogy a virágzó növények sikere és gyors elterjedése a "genom méretcsökkentésének" számlájára írható. A sejtmagban tárolt genom zsugorításával a növények apróbb sejteket hozhattak létre. A kisebb sejtek a szén-dioxid nagyobb mennyiségének felvételét tették lehetővé a fotoszintézis útján. A virágzó növények hatásfokukat úgy növelik, hogy leveleikbe egyre több eret és pórust építenek.

Szerző

Dominanciára törtek a virágos növények

Publikálás dátuma
2018.01.16. 06:17
Fotó: Shutterstock
Az eddig is tudott volt, hogy a virágos növények a régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogy sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom (egy szervezet teljes örökítő információja, amely a DNS-ben van kódolva) mérete a döntő, minél kisebb, annál jobb.

Amerikai tudósok megfejtették, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények, melyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki.

Több száz évmillióval ezelőtt a Földet a toboztermők és a harasztok uralták. Az első virágzó növények nagyjából 150 millió éve jelentek meg, majd gyorsan elárasztották a világ minden részét, a puszta zöldet harsány tarkasággá változtatva. Évszázadok óta folyik a vita arról, hogy mi a virágzó növények hihetetlen sikerének és sokféleségének titka.

Kevin Simonin, a San Franciscó-i Kaliforniai Állami Egyetem kutatója a Kew-i Királyi Botanikus Kert által őrzött több száz növény - virágos és toboztermő és haraszt - adatait elemezték. Összehasonlították a genomjuk méretét olyan anatómiai jellegzetességekkel, mint a levélen lévő pórusok száma. Eredményeik "erős bizonyítékkal" támasztják alá, hogy a virágzó növények sikere és gyors elterjedése a "genom méretcsökkentésének" számlájára írható. A sejtmagban tárolt genom zsugorításával a növények apróbb sejteket hozhattak létre. A kisebb sejtek a szén-dioxid nagyobb mennyiségének felvételét tették lehetővé a fotoszintézis útján. A virágzó növények hatásfokukat úgy növelik, hogy leveleikbe egyre több eret és pórust építenek.

Szerző