Előfizetés

Kihívások időszaka az Unióban

Az idei év magyar szempontból legizgalmasabb brüsszeli eseményei az Európai Unió következő hosszútávú költségvetése, a magyarországi jogállam rendszerszintű megsértésének veszélyére figyelmeztető európai parlamenti állásfoglalás és a közös bevándorláspolitika körül kibontakozó viták lesznek.

Míg a büdzséről csak jövőre állapodnak meg a tagállamok és a szintén döntéshozó Európai Parlament, addig az EU-szerződés 7. cikkelyének beélesítésére felszólító parlamenti határozat legkésőbb szeptemberben kerülhet a képviselőtestület plenáris ülése elé. Elfogadásához a képviselők kétharmadának az egyetértése szükséges, amit nem lesz könnyű megszereznie a holland zöldpárti Judith Sargentini jelentéstevőnek.

Az EP-vel párhuzamosan az Európai Bizottság is azon dolgozik, hogy javaslatára a tagországok megindítsák a “nukleáris opciónak” nevezett procedúrát, de nem Magyarország, hanem a jogállamiságot szerinte egyedüliként szisztematikusan megsértő Lengyelország ellen. A brüsszeli ellenőrző és végrehajtó testület várhatóan január végén készül el az előterjesztésével, a kormányok pedig februárban tartják az első vitát róla. Az eljárás első szakasza nem szankciókat helyez kilátásba, hanem párbeszédre szólítja fel az érintett országot.

Junckerék az év végére ígérnek egy újabb előterjesztést a demokrácia és a jogállam megerősítését célzó átfogó uniós eszközrendszer létrehozására, miután az elmúlt években kiderült, hogy a közösség nem tud gyorsan és hatékonyan fellépni a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének leépítésével szemben.

Az EU értékek tiszteletben tartásának a követelménye téma lesz a közösség költségvetéséről szóló vitákban is. Az Európai Bizottság májusban terjeszti elő a részletes javaslatait, amelyben — információink szerint — külön kiadási tételt szentelne az uniós értékek érvényesülését elősegítő politikáknak és projekteknek. Elsősorban a nettó befizetők — köztük Franciaország és Németország — szorgalmazzák, hogy az uniós alapok folyósítását a jövőben kössék össze a tagállamok demokratikus teljesítményével. Ezt Magyarország és a régió több más országa ellenzi. Az Egyesült Királyság 2019. márciusi távozása nyomán a büdzséből évi 13-15 milliárd euró fog hiányozni, amelynek több mint a felét tagállami befizetésekből és esetleg új adókból kell pótolni, ha a huszonhetek nem akarják jelentősen apasztani a közösségi kasszát. A magyar kormány már bejelentette, hogy kész emelni a hozzájárulásait.

Júniusra remélnek egyezséget a brüsszeli döntéshozók az EU migrációs stratégiájáról, amely szintén megosztja a keleti és a nyugati tagországokat. A menedékkérők állandó, EU-n belüli elosztását célzó jogszabályi javaslatról hosszú ideje tart a kötélhúzás a kormányok között, az ellenzők táborát Magyarország vezeti. A rendelettervezet már az állam- és kormányfők asztalán van, akik a jövő hónapban esedékes brüsszeli találkozójukon újból nekigyürkőznek a kompromisszum megtalálásának. A közép- és kelet-európaiak makacs ellenállását a terheket hordozó tagállamok a szolidaritás elutasításának tekintik, ami szerintük az integráció kettészakadásával fenyeget. Brüsszeli illetékesek szerint, az eurózóna tervezett reformja lehet az eszköz arra, hogy a “lázadókat” jobb belátásra bírják, és megakadályozzák az EU erózióját.

A monetáris unió elmélyítésével kapcsolatos elképzeléseit tavaly decemberben letette az asztalra az Európai Bizottság. Idén várhatóan jogszabályi előterjesztésekbe foglalja a javaslatait, többek között az eurót használó országok pénzügyi stabilitását szolgáló közösségi eszköz, illetve költségvetési tétel létrehozására. A tervek szerint a közös valuta bevezetésére vállalkozó országok is részesülnének a plusz forrásokból. A kezdeményezésekről csak a német kormány megalakulása után kezdődhet alkudozás.

Brüsszelben októberre várnak egyezséget a Brexitről, mert a megállapodás intézményi és tagállami ratifikációjára legalább félévet kell szánni. Előreláthatólag márciusban kezdődnek az intenzív tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatairól.

Büszkék a szíriai győzelemre

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2018.01.11. 06:32
A felszabadító hős orosz katonára büszke a lakosság, a szíriai háborút 2017 legfontosabb nemzetközi eseményének tartják Fotó: AF
Az oroszok 2017 kapcsán büszkék a szíriai katonai győzelemre, az év emberének látták Putyint, és nem érdekli különösebben őket a nyugati szankciók sorsa sem.

A legnagyobb orosz lapok, hírportálok és közvélemény-kutató intézetek számba vették, mit tartanak az év eseményének az orosz emberek és kit választanak az év emberének. A végeredmény egy tekintetben hasonló, függetlenül attól, kormányközeli vagy a hatalomtól távolságot tartó szerkesztőségek összegezéséről van-e szó. Az élen Szíria és Putyin.

Az év eseményének hazai és nemzetközi vonatkozásban, mint a FOM független közvélemény-kutató megállapította, a szíriai helyzet bizonyult: a győztes orosz csapatok kivonása, az Iszlám Állam legyőzése. A legjelentősebb hazai események listájának élére a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő, Kercsi szoroson átívelő híd építése és az orosz sportolókat sújtó doppingbotrány került. A világesemények közül a megkérdezettek az amerikai elnökválasztást, Trump győzelmét és az olimpia megszervezését emelték ki.

Elenyészően kevesen (2 százalék) sorolták az év legfontosabb eseményei közé az Októberi Forradalom századik évfordulóját, és a megkérdezetteknek mindössze egy százaléka említette meg Vlagyimir Putyin utazásait, találkozóit, beszédeit, elnökjelölését vagy a bér- és nyugdíjemeléseket, a hazai terrorcselekményeket, az ár-drágulást. Ami a világot illeti, az oroszokat nem izgatták fel sem az észak-koreai rakéta kísérletek, sem az ukrajnai események, meglepően kevesen (egy százalék) említették meg a Nyugattal kiéleződő feszültséget és a szankciókat.

Az év embere a politikusok közül a FOM-nál Vlagyimir Putyin lett, őt követi leszakadva Szergej Lavrov külügyminiszter, Szergej Sojgu védelmi miniszter és a botrányos szerepléseiről ismertté vált populista Vlagyimir Zsirinovszkij. Az utolsók között találjuk a választási részvételtől eltiltott ellenzéki politikust Alekszej Navalnijt, a kommunista pártvezetőt Gennagyij Zjuganovot, a kormányfőt Dmitrij Medvegyevet, Csecsenföld fejét Kadirovot, és Putyin női kihívóját Kszenyija Szobcsakot.

A WCIOM orosz közvéleménykutató központnál „Szíria felszabadítása” áll az élen, sokkal kevesebben jelölték meg az amerikai elnökválasztást, az ukrajnai konfliktust, a hazai témák közül pedig a "Krími híd" építését. Az év botrányának az orosz sportolók olimpiától való eltiltását tartják és az Uljukájev volt miniszter elleni pert. Itt szerepel a szentpétervári metróban elkövetett terrorcselekmény is. Az év legjelentősebb politikusainak listáján itt is Putyin, tőle leszakadva pedig Lavrov, Zsirinovszkij, Sojgu és Medvegyev szerepel.

Az emberek hangulatát is igyekeztek felmérni. Sok ember számára 2017 nagyon nehéz év volt, mégis bizakodva tekintenek a változások elé.

A nagyobb orosz hírportálok is elkészítették a maguk felmérését. Az állam kezében lévő RIA Novosztyi honlapon megjelent terjedelmes elemzés szerzője, Rosztyiszlav Iscsenko külpolitikai szempontból sikeresnek minősítette 2017-et. Kiemelte a Szíriában aratott győzelmet, a formálódó orosz-iráni-török szövetséget. Úgy véli, a Közel-Kelet a Sinai-félszigettől egészen a pakisztáni-indiai határig Oroszország, Kína és Irán közös ellenőrzése alá került. Amerika volt szövetségesei új pártfogókat keresnek, még Szaúd-Arábia is elbizonytalanodott. Az amerikaiaknak nincs jövőjük Afganisztánban, egész Euroázsia kivéve az Európai Uniót a Sangháji együttműködési szervezetbe tömörül. Kína számára Oroszország erős hátországot biztosít, mint ahogy Kína is Oroszországnak. A hivatalos véleményt tükrözve az elemző azt állítja, hogy a Nyugat nem képes kritikus fölényre szert tenni egyetlen irányban sem. Olyan vágyakat is megfogalmaz, amelyek Kelet-Európa jelentős átrendeződésére vonatkoznak. Az elemzés kizárólag annak bizonyítására törekszik, hogy Oroszország helyzete szilárd.

Az Expert Online ezzel szemben azt a kérdést tette fel az olvasóknak, mi lepte meg, vagy rendítette meg őket leginkább 2017-ben? A szíriai győzelem mellett győzelemként emelik ki a cseppfolyósított gáz első orosz gyári egységének beindítását. Vereségként élték meg viszont a gazdasági növekedés megtorpanását, sőt visszaesését, a kereskedelmi bankszektor rossz állapotát, az egyenlőtlenség növekedését a gazdagok és a szegények között.

Keresztbe tettek Trumpnak

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2018.01.11. 06:31
A DACA program felfüggesztésének hírére tüntetések és perek sokasága indult Fotó: DACA/AFP/Russ R. Scott/Citizenside
Egy szövetségi bíró San Franciscóban felfüggesztette az amerikai kormány döntésének a végrehajtását, miszerint felszámolnák a fiatal bevándorlókat a kitoloncolás elől oltalmazó programot.

San Francisco szövetségi bíróságán William Alsup bíró - Kalifornia és három másik állam, valamint a kaliforniai állami közoktatási testület, mint felperesek kérésére - a folyamatban levő perek lezárásáig függesztette fel a Trump-kormány döntésének a végrehajtását. A vitatott program (angol rövidítése DACA) mintegy 800 ezer olyan, zömmel latin-amerikai fiatal javát szolgálja, akiket gyermekként illegálisan hoztak az Egyesült Államokba, vagy aki a jogos tartózkodási idő lejárta után is az országban maradt családjával.

Ezek a fiatalok amerikai iskolába jártak, és sokan közülük most egyetemista korban vannak. Úgy emlegetik őket, mint „álmodozókat”, akik remélik, hogy jelenlétük legalizálható, és számukra is megvalósulhat az „amerikai álom”. A 2012-ben Barack Obama elnök által meghirdetett DACA program nem tette ugyan törvényessé amerikai tartózkodásukat, de különböző kikötésekkel haladékot adott nekik a kitoloncolás alól.

Tavaly szeptemberben Jeff Sessions igazságügyi miniszter bejelentette: a programot beszüntetik, mert annak beindításával Obama túllépte hatáskörét.

Alsup bíró azonban most kimondta: a DACA mellett érvelő jogászok hitelt érdemlően alátámasztották, hogy bírói közbeavatkozás hiányában a fiatal bevándorlók súlyos, helyrehozhatatlan károkat szenvednének a DACA program leállítása miatt. A bírói végzésre elhangzott reagálásában az igazságügyi tárca hangsúlyozta: a program beszüntetéséről hozott kormányzati döntés bírói felfüggesztése nem változtat azon az álláspontján, hogy a Kongresszus megkerülése jogellenes volt a korábbi elnök részéről.

Mehetnek az amerikai rakéták Japánba
Jóváhagyta tegnap az amerikai kormány, hogy Washington rakétákat adjon el Japánnak, hogy a távol-keleti ország növelni tudja védelmi kapacitását az észak-koreai nukleáris és ballisztikus rakéták általi fenyegetettség ellen, közölte a Reuters hírügynökségnek a State Departament egyik tisztségviselője. Washington 133 millió dollár értékben ad el Japánnak négy olyan antiballisztikus rakétát és a hozzá tartozó felszerelést, amelyek mind a szárazföldi rakétavédelmi bázisokról, mind az óceáni rombolókról kilőhetők. Japán decemberben döntött az Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi rendszer földi egységeinek telepítéséről válaszul a növekvő észak-koreai fenyegetésre. A rendszer összességében 2 milliárd dollárba kerül, tervek szerint 2023-ban válik működőképessé.

A DACA beszüntetésének hírére perek sora indult az Egyesült Államokban. Ezek most úgy folytatódhatnak, hogy egyelőre mégsem húzták ki a jogi talajt az „álmodozók” lába alól. Eközben Donald Trump arra próbálja rávenni a kongresszust, hogy jusson kétpárti közös nevezőre, miként rendezhető a kérdés. Az elnök tett olyan utalásokat, miszerint szívesen tenné alku tárgyává az „álmodozók” ügyét, ha az ellenzéki demokraták készek lennének engedményekre a költségvetés, illetve a szociálpolitikai lefaragások terén. Trump olyan bavándorláspolitikát szeretne összekovácsolni, amelyben a demokraták a mexikói határra tervezett fal megépítését is támogatják, valamint megszüntetik a bevándorlási lottót, amelynek keretében a szerencsés nyertesek amerikai munkavállalási engedélyhez juthatnak.

A minap a washingtoni kormány bejelentett egy másik, szintén bevándorlási vonatkozású döntést: kétszázezer olyan salvadorinak, aki a 2001-es földrengéssorozat után költözhetett az Egyesült Államokba, valószínűleg el kell hagynia az országot. Ezeknek az embereknek eddig újra és újra meghosszabbították a tartózkodási engedélyét, most azonban a Trump-kormányzat úgy foglalt állást: Salvadorban időközben olyannyira megjavultak a körülmények, hogy a tartós oltalmazotti státus fenntartása immár nem indokolt. Az érintetteknek 2019 szeptemberéig kell távozniuk az Egyesült Államokból - vagy új jogcímet kell elnyerniük a további ott-tartózkodásra.

Alsup bíró végzése nem az első olyan eset, amikor az igazságszolgáltatásban megakasztják Trump valamelyik kezdeményezését. Az egy évvel ezelőtt hivatalba lépett elnök csak harmadik nekifutásra tudott olyan rendeletet kiadni az egyes muszlim többségű országokból érkezők beutazásának a korlátozásáról, amely átment a bírósági rostákon. Az első két változatot több szövetségi bíró is "elmeszelte". A harmadik verzió ellen is született felfüggesztő végzés, de akkor már a szövetségi kormány nem volt hajlandó újra átdolgozni a szöveget, elment a legfelsőbb bíróságig, és ott megnyerte a jogi csatát.

A Breitbarttól is kiszorult Bannon
Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök augusztusban eltávolított főtanácsadója távozott a szélsőjobboldali Breitbart News című lapnál betöltött vezetői posztjáról. Bannon távozására számítani lehetett, miután a lap egyik tulajdonosa, Rebecca Mercer pénteken a The Washington Postnak adott rövid nyilatkozatában elhatárolódott tőle a Donald Trump elnökre és családjára tett, a "Tűz és Dühl” című könyvben neki tulajdonított becsmérlő megjegyzések miatt. Bannon közleményben kért bocsánatot, és azt állította, hogy valójában nem az elnök fiát nevezte hazafiatlannak.