Lefölözik az állami vagyont

Publikálás dátuma
2018.01.10. 06:31
Az iráni teokrácia nem ellenfele, hanem egyik haszonélvezője a korrupciós hálózatnak Fotó: AFP/Atta Kenare
Az iráni rezsimé a gazdaság mintegy nyolcvan százaléka. Építési vállalatok, bankok és labdarúgó csapatok is központi tulajdonban vannak.

Elcsendesedtek az iráni tüntetések, ez azonban nem azt jelenti, hogy az emberek hirtelenjében rendkívül elégedettek lennének a rezsimmel. Sőt, egyre több olyan hír lát napvilágot, amely szerint a korrupció egészen elképesztő méreteket ölt, így részben ez az oka annak, hogy miközben nőnek az állami bevételek, a szociális kiadásokat folyamatosan csökkentik.

Az adópénzek egy jelentős hányada is a politikai elit zsebébe folyik. Szadeg Laridzsáni ajatolláh, az őrök tanácsának tagja, az ország főbírája, összesen 63 bankszámlával rendelkezik, amelyekre becslések szerint minden évben 56 millió eurónyi kenőpénzt helyeznek el. Hatalmas összeg ez, kivált abban a perzsa államban, ahol a lakosság 40 százaléka a létminimum alatt él. Azért is megdöbbentő , mert a Világbank adatai szerint – a 2015 júliusában az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjával és Németországgal megkötött nukleáris megállapodásnak köszönhetően - az ország pénzügyi mutatói folyamatosan javulnak. 2016-ban a gazdasasági növekedés 13 százalék körüli volt, az olajexport 60 százalékkal emelkedett, az állam bevételei pedig 80 százalékkal. Bár a nyersanyagokon kívüli termékek exportja 9 százalékkal csökkent, így is meglepő, hogy a munkanélküliség 12,6 százalékra nőtt, legalábbis a hivatalos adatok szerint.

A Világbank részint arra vezeti vissza ezeket az egymásnak ellentmondó adatokat, hogy az iráni gazdaságnak kevés potenciálja van az új munkahelyek teremtésére. A síita klérus ugyanis drasztikusan csökkentette a magángazdaságok szerepét. Ennek aránya a GDP-nek mindössze 20 százaléka. Ezek a sajátos tulajdoni viszonyok még az Irak és Irán közötti háborút követően alakultak ki. A kilencvenes években ugyanis a Forradalmi Gárdára bízták az ország újjáépítését. A köznép által csak Paszdarannak nevezett szervezet gátakat, utcákat, sínhálózatot épített. Az állami közbeszerzéseknél elsőbbséget élvezett még abban az esetben is, amikor drágább ajánlattal állt elő egy rivális cégnél – emlékeztetett a Die Welt.

Még rosszabb lett a helyzet Mahmúd Ahmadinezsád 2005-ös elnökké választását követően. Meghirdette a privatizációt, ez azonban egy központilag irányított kampány volt, melynek során állami vállalatokat őskonzervatív szervezeteknek játszottak át, vallási alapítványoknak, a hadsereg nyugdíjalapjainak, a titkosszolgálatoknak, a Forradalmi Gárdának, valamint az Ali Hamenei által irányított szervezetnek, a Setadnak.

Hameneihez és köreihez köthető tehát az iráni gazdaság egy jelentős hányada. A rezsim építési vállalkozásokat, légitársaságokat, bányákat, biztosító társaságokat, pénzintézeteket, erőműveket, távközlési vállalatokat, focicsapatokat és szállodákat focicsapatokat és szállodákat is működtet.

Ahmadinezsád utóda, a mérsékelt reformer Hasszan Rohani próbált fellépni a visszásságok ellen, ám igencsak meg van kötve a keze. Megválasztásának évében, 2013-ban lépéseket próbált tenni a Forradalmi Gárda gazdasági hatalmának visszaszorításáért, ám nem járt sikerrel: kizárólag a Hatam-ol-Anbia nevű építési vállalat kapott állami megrendeléseket, ötmilliárd euró értékben. Ez a cég szintén a Paszdaranhoz köthető. Sokat lefölöz az állami vagyonból a rettegett baszidzs milícia is. S akkor még nem is szóltunk arról, hogy a rezsim évi 700 millió euróval segíti a libanoni síita milíciát, a Hezbollaht, valamint izraeli források szerint 120 millióval a palesztin radikális szervezetet, a Hamászt. Teherán fegyverezte fel a jemeni húszi lázadókat, illetve fizeti a Szíriában harcoló síiták bérének egy részét. Szíriába áramlik a legtöbb iráni adópénz: összesen 50 ezer embert finanszíroz a teheráni vezetés. Teherán ráadásul 3,8 milliárd eurós hitellel segítette ki Bassár el-Aszad rezsimjét.

Több ezer ember rács mögött
Közlések szerint az iráni megmozdulások során sokkal több embert tartóztattak le az eddig véltnél. A titkosszolgálatok és a belügyminisztérium által közöltek alapján összesen 3700 ember került rács mögé – közölte a reformerként ismert politikus, Mahmúd Szadegi. Eddig 1000-1800 letartóztatásról esett szó. Az Icana hírügynökségnek adott interjújában követelte, hogy a hatóságok haladéktalanul értesítsék az őrizetbe személyek hozzátartozóit. A tüntetések során legalább 21 személy vesztette életét.
A teheráni igazságszolgáltatás ugyanakkor azt közölte, hogy időközben 200 tüntetőt, főként diákokat, engedtek szabadon. A tiltakozások további résztvevőit is elengedik, ám a megmozdulások szervezői rács mögött maradnak. Biztosan nem nyerik vissza szabadságukat az iráni ellenzéki mozgalom, a Népi Mudzsahedin tagjai. (A csoportot Maryam Rajavi alapította 1965-ben. Célja eredetileg Reza Pahlavi sah dinasztiájának megdöntése volt, majd egy marxista rezsim bevezetése Iránban. Később összekülönbözött Ruholláh Komeini rezsimjével.) Őket államellenes bűncselekményekkel vádolják, s a helyi törvénykezés értelmében akár halálbüntetéssel is sújthatják aktivistáikat.
Ali Hamenei, az ország vallási vezetője, a megmozdulásokkal „Irán ellenségeit” vádolta, akik összefogtak „a perzsa állam és az iszlám ellen”.

Szerző

Guy Verhofstadt drámai bejelentése az Unió létét fenyegetőkről

Publikálás dátuma
2018.01.09. 20:21
Forrás: GV/Facebook
 Az EU létét fenyegetik a közös értékeket aláásó politikai erők - hangzott el az EP liberális csoportjának évnyitóján.

Az Európai Unió létét fenyegetik az uniós értékeket aláásó kormányok és politikai erők — ezt a drámai bejelentést tette Guy Verhofstadt frakcióvezető az Európai Parlament liberális politikai csoportjának évnyitó tanácskozásán. A képviselőtestület brüsszeli épületében rendezett keddi szeminárium meghívott résztvevői arról cseréltek véleményt, hogy milyen a demokrácia, a jogállam és alapvető jogok helyzete az EU-ban.

A felszólalók egyetértettek, hogy az Európai Uniót fel kell vértezni olyan képességekkel, amelyek birtokában hatékonyabban felléphet a demokratikus intézményeket érő támadásokkal szemben. Többen üdvözölték, hogy a brüsszeli Bizottság az idén jogszabályi javaslatot tesz egy átfogó jogállamisági mechanizmus létrehozására. A liberálisok támogatnák az uniós források “intelligens” alkalmazását is, ami azt jelentené, hogy kivennék a korrupt kormányok kezéből az EU-pénzek elköltését. A politikai csoport kezdeményezésére már az idén beindul az a kísérleti projekt, amelyen keresztül közösségi támogatásokhoz juthatnak a demokráciát és a jogállamot védő civil szervezetek a tagállamokban.

Az Európai Unió szerződéseiben lefektetett értékek be nem tartása egyre több országban ad okot aggodalomra — hangzott el a szemináriumon. A leggyakrabban emlegetett Magyarország és Lengyelország mellett, szóba került Málta, Románia és Bulgária is, mint olyan országok, ahol csorbulnak a demokratikus normák. “A választóvonal nem Kelet és Nyugat között húzódik, hanem azok között a politikusok között, akik a liberális demokrácia, illetve a tekintélyuralmi rendszer hívei” — vélekedett a holland EP-képviselő, Sophie in’t Veldt.

Verhofstadt szerint a népszerűsödő illiberális rendszereket az igazságszolgáltatás függetlenségének a gyengítése, a kritikus hangok elhallgattatása és a választási törvényeknek a hatalom érdekeit szolgáló megváltoztatása jellemzi. Önmagukat keresztény, nemzeti értékeket valló társadalomnak állítják be, amelyben nincs helyük a muszlim migránsoknak. Ez az ideológia nem csak Kelet- és Közép-Európában fertőz, hanem Nyugaton is — mondta a frakcióvezető, kiemelve, hogy a Németországban kormányzó bajor Keresztényszociális Unió például Orbán Viktortól remél ihletet a politikai tevékenységéhez.

Az Emberi Jogok Házának Hálózata nevű nemzetközi szervezet tanulmánya — amelyet szintén kedden mutattak be az EP-ben — magyar, lengyel és horvát példákon illusztrálja, hogy az illiberális politikusok mennyire hasonló kottából játszanak. A rendezvény egyik házigazdája, Frank Engel luxemburgi EP-képviselő, aki a Fidesz pártcsaládjához tartozik, azt mondta, hogy Orbán rendszere az EU források nélkül egyszerűen fenntarthatatlan lenne.

Készül a jelentés Magyarországról
Budapesten tárgyalt a kormánnyal Judith Sargentini európai parlamenti (EP) képviselő, aki a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentést készíti - közölte Magyar Levente, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az EP e jelentés alapján dönti majd el, hogy megindítja-e az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást, ami akár Magyarország uniós szavazati jogának megvonásához is vezethet. Magyar szerint a megbeszélések kifejezetten szívélyesek voltak, ugyanakkor állítása szerint „az EP-képviselő meglepő módon alapvető információkkal nem volt tisztában”, ezért magyar tárgyalópartnerei „felajánlották segítségüket”. Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy nem várnak túl sokat a megbeszélésektől, mert „egyértelmű az elfogultság”. (MTI)



Bíró elé álltak az őrizetbe vett brit újnácik

Bíróság elé állt kedden a National Action nevű betiltott brit újnáci csoport hat tagja, akit a múlt héten vettek őrizetbe terrorcselekmény előkészületének gyanújával. Nathan Pryke, Adam Thomas, Claudia Patatas, Darren Fletcher, Daniel Bogunovic és Joel Wilmore a londoni Westminster kerület magisztrátusi bíróságán tartott első meghallgatáson egybehangzóan visszautasította a vádat és mindegyikük közölte, hogy a büntetőeljárásban ártatlannak fogja vallani magát.

A magisztrátusi bíróság az ügyet a londoni központi büntetőbíróság - utcája után közkeletűvé vált nevén az Old Bailey - elé utalta. A büntetőbírósági tárgyalás január 19-én kezdődik. A vádlottak közül az öt férfi brit állampolgár. Claudia Patatas - Adam Thomas élettársa - portugál állampolgárságúnak mondta magát a magisztrátusi bíróságon.

A hat vádlottat nagy területre kiterjedő, előre tervezett akcióban fogták el múlt szerdán. Az egyidejű rajtaütéseket a fegyveres rendőri egységek Cambridge-ben, Banburyben, Wolverhamptonban, Leicesterben és Stockportban hajtották végre. Az őrizetbe vettek életkora 21 évtől 37 évig terjed. A hatóságok gyanúja szerint mindegyikük a náci eszméket hirdető, 2016 decemberében betiltott National Action tagja, és a 2000-ben kelt terrorellenes törvény alapján vették őket őrizetbe. A hatósági tájékoztatásokból nem derült ki, hogy pontosan milyen terrorcselekményre készültek, de a törvény szerint pusztán a betiltott csoportban viselt tagságuk miatt akár tízévi szabadságvesztéssel is sújthatók. 

A National Action magát "nemzetiszocialista ifjúsági szervezetként" írja le. A II. világháború óta ez az első olyan újnáci szervezet, amelyet a brit hatóságok betiltottak. Amber Rudd belügyminiszter a betiltásról hozott tavalyelőtti határozatában rasszista, antiszemita, homofób csoportosulásnak nevezte a 2013-ban alakult szerveződést. Akkori parlamenti felszólalásában kijelentette: a csoport célja a gyűlöletkeltés és az erőszak dicsőítése, és az ilyesminek "nincs helye Nagy-Britanniában".

A National Action betiltása óta nem a múlt heti rajtaütés volt az első őrizetbe vételi hullám. Tavaly szeptemberben négy embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy a csoport tagjaiként terrorcselekményeket készítettek elő. Az akkor elfogott gyanúsítottak mindegyike a brit hadsereg katonája volt, őrizetbe vételüket annak idején a brit védelmi minisztérium jelentette be. A kedden bíróság elé állított National Action-tagok egyike, Joel Wilmore is a brit hadsereg egykori tartalékosa.

A National Action betiltásának egyik közvetlen előzménye az volt, hogy a szervezet nyilatkozatban dicsőítette Jo Cox munkáspárti parlamenti képviselő meggyilkolását és a merénylet elkövetőjét. A legnagyobb brit ellenzéki parlamenti erő kétgyermekes, 41 éves képviselőnőjét 2016. június 16-án, egy héttel a brit EU-tagságról tartott népszavazás előtt ölte meg három lövéssel és többtucatnyi késszúrással egy magányos gyilkos, Thomas Mair, akit még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek.

Az ítélet indoklása szerint Mair politikai gyilkosságot követett el, és cselekedetét rasszista, újnáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető erőszakos eszmék is motiválták.

Szerző