Gyógyszerekkel az öregedés ellen

Publikálás dátuma
2018.01.09. 06:18
Fotók: Shutterstock
Tudósok azon gének meghatározásán dolgoznak, amelyek szerepet játszhatnak abban, hogy az emberek hosszabb, egészségesebb életet élhessenek.
Fotók: Shutterstock

Fotók: Shutterstock

A New York-i Albert Einstein Orvosi Egyetem kutatócsoportja Nir Barzilai vezetésével öregedéssel kapcsolatos genetikai vizsgálatokat végez több mint ötszáz 95 és 112 év közötti egészséges emberen és gyerekeiken.

A Hosszú Élet Génjei Projekt során meghatározzák azokat a géneket, amelyek szerepet játszhatnak abban, hogy az emberek hosszabb, egészségesebb életet élhessenek. A kutatások eredményeként kifejleszthetők olyan gyógyszerek, amelyek hatásos ellenszerei lehetnek az öregedéssel járó bajoknak.

Ezek között szerepelnek a szív és érrendszeri megbetegedések, az Alzheimer-kór, és a 2-es típusú cukorbetegség.

Nir Barzilai meglepő dolgot közölt a csoport tagjairól a BBC cikkében: „Majdnem ötven százalékuk túlsúlyos. Sokan közülük megrögzött dohányosok, nem mozognak és egészségtelenül étkeznek. Eszük ágában sincs azt tenni, amit az orvosuk tanácsol.” A kutatások során olyan genetikai variánsokat találtak náluk, amelyek védelmet nyújtanak az öregedéssel kapcsolatos betegségekkel szemben. Tízezer ember közül egy szerencsés eléggé ahhoz, hogy rendelkezzék ezekkel a szuper-öregség génekkel, ők megérik a késő öregkort, ezért vannak olyan nagy számban a vizsgált csoportban, de Barzilai hiszi, a tudomány segíthet a többieken is.

Néhány gyógyszercég jelenleg azt vizsgálja, hogy ezek a genetikai tulajdonságok felhasználhatók-e új gyógyszerek kifejlesztéshez. Kiderült például, hogy a nagyon olcsó metformin, amelyet hatvan éve használnak elsődlegesen a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére, hosszabb és egészségesebb életet biztosít a különböző kísérleti állatoknak. Azt még nem sikerült tisztázni, pontosan hogyan teszi ezt, de valószínű, hogy az oxidánsok okozta károkat és a gyulladásokat csökkenti a sejtekben. Az embereknél a metformin csökkenti a szívbetegségek, a cukorbetegség és az értelmi hanyatlás kockázatát.

Barzilai most pénzt gyűjt ahhoz, hogy 3000 emberre kiterjedő kutatást folytasson, mert a szükséges 70 millió dollárnak még csak a fele van meg.

Sejttisztítás gyógyszerrel

Az öregedéskutatások másik sokat ígérő területe a sejtöregedéssel kapcsolatos. A legtöbb emberi sejt csak meghatározott számú osztódásra képes: ez védelmet nyújt a rák ellen, mert minél több az osztódott sejtek száma, annál nagyobb az esély arra, hogy hibák halmozódnak fel. Az elöregedett, osztódásra képtelen sejtek megszabadítanak minket a ráktól életünk első felében. De ahogy halad az idő, a felgyülemlett, elöregedett sejtek száma egyre több; ezek gyulladást okozó molekulákat választanak ki, amelyek rombolják a szomszédos szöveteket, öregedéssel kapcsolatos betegségeket okozva. Ha a nem osztódó sejtek az ízületekben és a szemben gyűlnek fel, krónikus ízületi gyulladást és retinadegenerációt eredményeznek. A kalifornia Unity Biotechnology olyan emberi kísérletek bevezetését tervezi, amelyek során gyógyszerrel tisztítanák ki a térdízületekből az elöregedett sejteket.

„Az ízületi gyulladás az elsődleges oka annak, hogy az öregedés fájni kezd. Azt reméljük, hogy egyetlen injekció könnyítheti vagy akár megszüntetheti a fájdalmat, talán rendbe is hozza a térdet – mondja Jamie Dananberg, a kaliforniai Unity Biotechnology főorvosa. De még egy havi rendszerességgel beadandó injekció is, amely csak részleges hatással bír, jelentős könnyebbség lehet az érintettek számára. A csoport emellett a szem, tüdő és vese kezelését is tervbe vette. Ezek a gyógyszerek nem fogják meghosszabbítani az életünket, de kevesebb fájdalmat kell elviselnünk és egészségesebbek lehetünk életünk hátralevő részében.

Szerző

A nők a szívroham kezelésében is hátrányban vannak

Publikálás dátuma
2018.01.08. 15:39
Illusztráció/Shutterstock
A szívrohamon átesett nők közül kevesebb halna meg, ha ugyanazt a kezelést kapnák, mint a férfiak - idézett a az MTI a BBC hírportálja nyomán egy hosszú távú, nagy létszámmal végzett tanulmányt.

A kutatók 180 368 svéd páciens adatait elemezték, minden résztvevő szívrohamot szenvedett. A vizsgálat tíz évet ölelt fel. A szívroham egy típusa esetében a nők kétszer nagyobb eséllyel haltak meg egy éven belül, mint a férfiak.

A brit Szív Alapítvány szerint a színrohamot gyakran tekintik a férfiak egészségi problémájának, azonban több nő hal meg szívbetegségben, mint mellrákban. Az angol Leedsi Egyetem és a svéd Karolinska Intézet a svéd online kardiológiai adatbázis alapján dolgozott. Megállapították, hogy a nők általában a férfiaknál kisebb eséllyel kapták meg a szívroham után ajánlott kezelést.

"Félreértés van a közvéleményben és az egészségügyi szakemberek körében is arról, hogy milyenek a szívrohamos betegek: középkorú, túlsúlyos, cukorbeteg, dohányzó férfit látunk magunk előtt, pedig a valóságban sokkal változatosabb a kórban szenvedő páciensek spektruma" - közölte Chris Gale, a Leedsi Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője. Kimutatták, hogy a betegség egy típusánál a nők 34 százalékkal kisebb valószínűséggel kaptak elzáródott ereket nyitva tartó kezeléseket, többek között sztentet vagy bypass-műtétet.

Huszonnégy százalékkal volt kisebb az esélye, hogy újabb szívroham megelőzésére sztatinokat írnak fel nekik, 16 százalékkal volt kevésbé valószínű, hogy vérrögképződést gátló gyógyszert. Az irányelvek mindkét nem esetében azonosak.
A kutatók azt találták, hogy amikor a női betegek is megkapták az összes ajánlott terápiát, akkor majdnem minden esetben csökkent a halálozások közti férfi-női különbség.

Gale professzor hozzátette, hogy a női pácienseknél ritkábban végzik el a diagnosztikai vizsgálatokat is, mint a férfiaknál, ami azt eredményezi, hogy 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapnak téves diagnózist. Arra is rávilágítottak, hogy a vizsgálatban részt vevő nők nagyobb valószínűséggel szenvedtek más betegségekben - cukorbaj, magas vérnyomás -, ám mégsem ez okozta a halálozások közötti nemi különbséget.

Szerző

Kövérnek nem születünk, azzá válunk

Publikálás dátuma
2018.01.05. 06:16
Fotó: Shutterstock
Bár a grosszofóbia szó eddig nem szerepelt a szótárakban, Franciaországban az év végén fogalommá vált. Ugyanis Anne Hidalgo, Párizs főpolgármester-asszonya túlsúlyosakkal szembeni diszkriminációk elleni napot hirdetett.

A túlsúlyosság a statisztikák szerint nem kevesebb, mint hatmillió franciát érint. Beszélni azonban csak a közelmúltban kezdtek róla, hála Gabrielle Deydier Kövérnek nem születünk, azzá válunk (On ne nait pas grosse, on le devient) című könyvének, amely egyébként egy Simone de Beauvoir-idézetre utal (Nőnek nem születünk, azzá leszünk…). Ez a kötet azokról az előítéletekről szól, amelynek áldozatai a túlsúlyosok: az álláskeresés nehézségeitől a kollégák élcelődésein át egészen a legotrombább sértésekig, amelyet az üzletektől az orvosokig rájuk zúdítanak.

A 37 éves Gabrielle tudja, miről beszél: az alig 153 centiméter magas nő csaknem 150 kilogramm! Egy fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezetnél dolgozott, és nemcsak munkatársai gúnyolták, hanem főnökei is közölték vele, hogy fogyjon le, mert különben nem hosszabbítják meg munkaszerződését. El is veszítette állását. Ekkor lett elege abból, hogy a puszta létéért bocsánatot kérjen.

Deydier szerint ma Franciaországban a hagyományos fogyatékosságot jobban elfogadják, mint a kövérséget. „Ez a tolerált diszkrimináció nemzeti sajátosságunk” – magyarázza.

A grosszofóbia jelentése
A grossophobia (a grosso spanyolul vastagot jelent) kövérség elleni félelem.

Az ország listavezető a fogyókúrázó polgárai számát illetően, és valóságos kultusza van a rögeszmés soványságnak. A könyv szerzőjének már gyerekkorában táplálkozási problémái voltak egy olyan anya mellett, aki betegesen ragaszkodott a maga 38-as méretéhez, és a saját adagját is inkább lányával etette meg. Apja sem állt mellé. „Előbb fejben lettem túlsúlyos, aztán testben” – írja Gabrielle. Helyzete csak súlyosbodott, amikor serdülni kezdett: kereste magában a nőt és nem találta. Később is számos megaláztatásban volt része külseje miatt, a gúnyolódásoknál csak a szánalmas tekinteteket gyűlölte jobban.

A könyv azonban nemcsak az ő személyes története. Kutatást végzett a kövérség-fóbia körüli biznisz berkeiben is. Megtudta például, hogy az országban évente 56 ezer plasztikai gyomorműtétet végeznek és a szám az utóbbi tíz évben négyszeresére emelkedett. Ő nem akar ehhez a módszerhez folyamodni, és állítja, hogy amióta megjelent a könyve, sokkal jobban érzi magát a bőrében, nincsenek bulimiás rohamai, sőt, 15 kilogrammot sikerült is leadnia.

A „grosszofóbia” elleni napon számos találkozót, vitát rendeztek a különféle diszkrimációk bírálatára, a téveszmék eloszlatására, amit az érintettek jó kezdetnek tekintenek azok visszaszorítására. Megidéztek pozitív külföldi példákat, köztük olyan „telt” modelleket, mint Ashley Graham, vagy Iskra Lawrence, vagy Jes Baker amerikai bloggert, aki már régóta harcol a kövérek kirekesztése ellen.

„Franciaországban mindig is volt egyfajta bűntudat-ébresztés a kövérekkel szemben. Azért vagy kövér, mert lusta vagy és akaratgyenge – mondják a mai napig. Pedig a túlsúlyosságnak számtalan oka lehet a gyermekkori traumától a depresszióig. Minden második túlsúlyos, akivel beszéltem elárulta, hogy vérfertőzés vagy más szexuális agresszió áldozata volt” – mondta Gabrielle a Le Nouvel Observateurnek adott interjúban. Ő legalább eljutott már odáig, hogy nem szégyelli súlyát. Nem törődik azzal, hogy egyesekből valóságos lincshangulatot váltott ki az interneten. Voltak, akik azzal vádolták, hogy a „grosszofóbia” csak egy ürügy a kövéreknek, hogy ne kelljen lefogyniuk. Gabrielle ezzel szemben még azt a merész ötletet is megengedte magának, hogy könyvének promóciós videójában a vetkőző Kate Moss testére montírozta saját arcát. Most már csak szülei reakciójára vár – ők ugyanis még nem vették maguknak a bátorságot, hogy elolvassák lányuk vallomását…

A magyar Európa legkövérebb nemzete
Az OECD által készítette Obesity Update 2017 című tanulmány szerint az elhízottak aránya a tagországok közül csak az Egyesült Államokban, Mexikóban, és Új-Zélandon magasabb, mint nálunk, ami Európa legkövérebb nemzetévé teszi a magyart.
A jelentés szerint az 5 évesnél idősebb magyar lakosság 30 százaléka elhízott. A 15 év alatti magyar gyerekek 16 százaléka túlsúlyos, ha pedig csak a felnőtt lakosságot vizsgáljuk az eredmények katasztrofálisak: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által készített állapotfelmérés szerint Magyarországon három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott.
Az IHME Betegségek globális terhei című tanulmányában megállapították, hogy 2016-ban az olyan krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a diabétesz a halálozások 72 százalékáért voltak felelősek világszerte. Ezek kialakulásában pedig alapvető szerepe van a rossz táplálkozásnak, a teljes kiőrlésű gabonában, gyümölcsben, magvakban és halolajban szegény, sóban gazdag vagy éppen nagyon cukros étrendnek.
Egy olyan életmódváltásra van szükség, ahol előtérbe kerül a tudatos táplálkozás. Ez azt jelenti, hogy ne üres kalóriájú, hanem kimondottan magas tápértékű élelmiszereket vegyünk magunkhoz, amire a szervezetüknek szüksége van.