Pedagógus-cenzúra: Az LMP az ombudsmanhoz fordul

Publikálás dátuma
2018.01.08. 15:14
Senki sem kényszeríthető (Illusztráció - Fotó: Shutterstock)
Cenzúrának tartja az LMP, hogy előzetes engedélyhez kötik a pedagógusok, iskolaigazgatók önálló nyilatkozattételét. Az ellenzéki párt az ombudsmanhoz fordul a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézményének erről szóló körlevele miatt, amelyet a szakképző iskoláknak küldtek - adta hírül az MTI. 

Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője a hétfői budapesti sajtótájékoztatón emlékeztetett rá: a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal azután küldte szét a fenntartása alá tartozó intézményeknek a levelét, hogy egy komáromi igazgató számon kérte kollégáját, amiért a tanár nyilvánosan sérelmezett egy a szakgimnáziumukban történt jogsértő esetet. Történetesen azt, hogy kifüggesztették a megrovásban részesült diákok névsorát. 

A szóvivő szerint a szólásszabadságot súlyosan korlátozó eljárás antidemokratikus, ezért pártja az ombudsmanhoz fordul a konkrét eset és a levél kivizsgálását kérve. 

Az LMP emellett visszaépítené a köznevelési törvénybe a korábbi közoktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek kimondják: a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem kényszeríthető lelkiismereti, világnézeti vagy politikai meggyőzősédének megvallására, de megtagadására. És senkit nem érhet hátrány ezek kifejtése miatt.  

Kanász-Nagy Máté elmondta: egyetértenek a január 19-ei diáktüntetés céljaival, ezért az LMP több tagja magánemberként részt vesz a rendezvényen, de tiszteletben tartják, hogy a szervezők nem szeretnék, ha azon pártok is megjelennének. 

Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kijelentésével kapcsolatban, miszerint lemondana kormányfőjelöltségéről, ha az LMP részt venne a baloldali összefogásban, Kanász-Nagy Máté azt mondta: "Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje Orbán Viktor kormányfő egyetlen kihívója, a legjobb és a leghitelesebb jelölt". Hozzátette, hogy az LMP nem tud "a régmúlt szereplőivel közös konstrukcióban" részt venni a választáson. 

Szerző

Nem kegyelmez az ÁSZ a Jobbiknak

Publikálás dátuma
2018.01.08. 15:03
Fotó: Tóth Gergő
Nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék a Jobbik gazdálkodásáról szóló végleges jelentését. A pártnak elvileg 15 napon belül százmilliókat kell befizetnie.

A számvevőszék nem tartotta megalapozottnak a Jobbik észrevételeit, és végleges jelentésében is azt állítja, hogy Vona Gábor pártja több mint 330 millió forint értékben tiltott támogatást (jogi személyektől származó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást) fogadott el.

Fellebbezési lehetőség nincs. A Jobbiknak elméletileg 15 napon belül be kell fizetnie ezt az összeget, és ugyanennyivel csökken a pártnak járó állami támogatás is. A Jobbik vesztesége tehát összesen több mint 660 millió forint, amit egyelőre csak részben képes pótolni a közelmúltban indított adománygyűjtés.

Az ÁSZ jelentése itt olvasható: 

A Jobbik a kezdetektől tiltakozik az ÁSZ eljárása ellen, és más ellenzéki pártok részvételével tüntetést is szervezett. A Jobbik frakcióvezetője kora délután rendkívüli sajtótájékoztatót tartott. Volner János kijelentette: teljesen törvénytelen az ÁSZ döntése, Orbán Viktor miniszterelnök szerinte el akarja lehetetleníteni az "egyedüli kormányváltó erőt". A Jobbik újult erővel folytatja az adománygyűjtést, hogy el tudjon indulni a 2018-as parlamenti választásokon - jelezte Volner.

Szerző

A DK nem fizeti be a 16 milliós ÁSZ-bírságot

A Demokratikus Koalíció (DK) nem fizeti be azt a 16 millió forintos bírságot, amit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tiltott párfinanszírozás miatt vetett ki rájuk - közölte a DK ügyvezető alelnöke.

Molnár Csaba hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy az ÁSZ szerint a piaci ár alatt bérlik az irodáikat, de a hozzájuk eljuttatott határozatból még az sem derül ki, hogy pontosan melyik irodákról van szó.

A kampányfőnök úgy fogalmazott: az Állami Számvevőszék 2017 végére bebizonyította, hogy a Fidesz politikai megrendelésére dolgozik, mert egymás után bünteti milliókra az ellenzéki pártokat. A választás előtt néhány hónappal el akarják venni az ellenzéknek járó állami támogatás egy jelentős részét - értékelt.

A DK levelet írt a számvevőszéknek, jelezve, hogy törvénytelennek tartja a bírságot, ezért "tőlünk egyetlen egy fityinget nem fognak látni" - mondta Molnár Csaba, hozzátéve, uniós intézményekhez is fordulnak az ügyben. Kilátásba helyezte, hogy egy esetleges kormányváltás után bíróság elé állítják az Állami Számvevőszék elnökét, Domokos Lászlót és "társait".

A DK azt szeretné, ha az Együtt-tet is be lehetne vonni az ellenzéki együttműködésbe, erről hétfőn is tárgyalni fognak - reagált arra a felvetésre, hogy az MSZP Bangóné Borbély Ildikót akarja indítani abban a csepeli körzetben, ahol négy éve az Együtt politikusa, Szabó Szabolcs nyert.

Az MSZP és a DK között egyértelmű megállapodás született arról, hogy a korábbi győzteseket újra elindítják egyéni körzetükben. A megállapodás során a DK azt is képviselte, hogy Szabó Szabolcs és a függetlenként a parlamentbe kerülő Kész Zoltán is induljon újra, és "ebben nem volt vita a felek között" - emelte ki az alelnök.

Azt is megjegyezte: ha Szabó Szabolcs korábban győzni tudott Csepelen, akkor a logika is azt diktálja, hogy ő induljon újra.
Molnár Csaba összegzésként azt mondta, bízik benne, hogy a szocialisták megértik, nem lehet olyan konstrukciót létrehozni, amelyben a fideszes Németh Szilárd megszerzi azt a mandátumot, amelyet 2014-ben "közösen" elvettek tőle.

Szerző