Előfizetés

Bíróság előtt a kvótaper

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2018.01.04. 18:40
Shutterstock illusztráció.

Megérkezett az Európai Unió Bíróságára az a kereset, amit az Európai Bizottság nyújtott be Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország ellen a menedékkérők EU-n belüli ideiglenes áthelyezéséről szóló jogszabály végre nem hajtása miatt.

A brüsszeli testület december 7-ikén döntött úgy, hogy a luxemburgi székhelyű bíróság elé idézi a három tagállamot, mert megítélése szerint nem adtak kielégítő válaszokat a kérdéseire a fél évvel korábban indított kötelezettségszegési eljárásban.

Az uniós országokat jogszabály, úgynevezett tanácsi határozat kötelezi arra, hogy központilag meghatározott kvóta alapján átvegyenek nemzetközi védelemre szoruló személyeket Görögországból és Olaszországból. Magyarország a 2015. szeptemberében meghozott döntés óta egyetlen menedékkérőt sem fogadott, Lengyelország 2015. decemberében, Csehország pedig 2016. augusztusában állította le a betelepítéseket. Az összes többi tagállam végrehajtott áthelyezéseket, még ha nem is a Brüsszel által meghatározott számban. A két évre szóló program tavaly szeptemberben ugyan véget ért, de az Európai Bizottság mindaddig érvényben lévőnek tekinti, amíg a két frontországban vannak befogadásra váró menedékkérők.

Mint ismeretes, Magyarország és Szlovákia korábban megtámadta a szükséghelyzeti áthelyezésekről szóló tanácsi határozatot az EU bíróságán, mert véleményük szerint a belügyminiszterekből álló tanácsnak nem volt joga kötelező kvótákat kiszabni a tagállamokra. Keresetüket azonban tavaly szeptemberben elutasította a bírói testület, és megállapította, hogy a döntés jogszerű volt és érvényes.

Mivel az Európai Bizottság a kereset benyújtásakor nem kért gyorsított eljárást, az ítélet leghamarabb a jövő tavasszal születhet meg. Lehóczki Balázs, az EU Bíróság magyar sajtóreferense lapunknak azt mondta, hogy a határidők lerövidítéséről akár a bírák is dönthetnek, ha sürgősnek ítélik az ügy lezárását. A bírósági eljárás pénzbüntetéssel is végződhet, ha a három országot elmarasztalja a luxembourgi testület.

Évi egymilliót vettek ki a kezdő tanárok zsebéből

Publikálás dátuma
2018.01.04. 15:16
Képünk illusztráció (Fotó Shutterstock)
Havi 87 600 forintot, vagyis évi több mint egymillió forintot veszítenek a pályakezdő pedagógusok 2018-ban a néhány éve megváltoztatott bérszámítás miatt - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

„A minimálbér 2018-ban 138 000 Ft - közli a szakszervezeti számításokról az eduline.hu. - Ha az életpályamodell idején beígért elven számolnák a tanárok bérét, akkor ennek 180 százalékát, azaz 248 400 Ft-ot kellene kapni főiskolai végzettséggel, illetve 240 százalékát, azaz 331 200 Ft-ot kellene kapnia az egyetemet végzett pályakezdő pedagógusnak. Ez a szakmunkás minimálbér (180 500 Ft) 183 százalékának felelne meg” - közölte a PDSZ.

Hozzátették: a pedagógus bérszámítás alapját azonban néhány évvel ezelőtt befagyasztották, az a 2014-es szinten - 101 500 forintnál - maradt, így a kezdők 219 240, illetve 243 600 forintot kapnak, ez csak a szakmunkásbér 134 százalékának felel meg.

„Tehát a kormány havi 87 600 Ft-ot, évi több mint 1 millió forintot vesz ki a pályakezdők zsebéből az életpályamodell alapján” -  áll a közleményben. Hozzáfűzték azt is, hogy négy év alatt a szakmunkás minimálbér másfélszeresére nőtt, ha ez folytatódik, akkor a tanárok négy év múlva már csak a szakmunkásbér 89%-át kapják kézhez.

MSZP: több ezer gyereknek nincs diákigazolványa

Bangóné Borbély Ildikó, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője a Miniszterelnökség Kossuth Lajos téri épülete előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, újra több ezer diáknak és családjuknak okozott problémát a január 3-i iskolakezdés, mert a nyáron átalakított, a diákigazolványok igénylését kezelő informatikai rendszer továbbra sem működik.

A politikus - az MTI tudósítása szerint - beszélt arról is, hogy információk szerint több ezer diáknak nincs érvényes diákigazolványa, csak az iskola által kiállított ideiglenes igazolása. Karácsony előtt jártak le ezek az igazolások és a diákok, amikor újat akartak kérni, azzal szembesültek, hogy az informatikai rendszer leállt. Több ezer diák úgy kezdte meg az évet, hogy érvénytelen igazolással utazott az iskolába. Ennek pedig az a veszélye - emelte ki Bangóné-, hogy a gyereket megbüntetik a tömegközlekedési eszközökön. A szocialista politikus ezért felszólította az okmányirodákért felelős Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert és Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy oldják meg a problémát.