Újra él a két Korea közötti forródrót

Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:34
Fotó: AFP

A két Korea közötti enyhülés újabb halovány jeleként Kim Dzsong Un észak-koreai vezető utasítást adott arra, hogy állítsák vissza a kommunikációs forródrótot, amelyet Phenjan két évvel ezelőtt "húzott ki a konnektorból". A kommunikációs eszköz révén arról tárgyalnak, Észak-Korea részt vegyen-e a dél-koreai Pjongcsangban februárban megrendezendő téli olimpián – közölte a két Korea közötti ügyekért felelős phenjani hivatal vezetője. Li Szon Gon kiemelte, hogy phenjani idő szerint szerdán 15 órától élnek újra a kommunikációs vonalak.

A forródrót működését még 2016 februárjában függesztette fel Észak-Korea, miután az előző dél-koreai államfő, Pak Gun Hje adminisztrációja úgy döntött: Szöul kivonul a keszongi ipari parkból, ahol dél-koreai cégek olcsó észak-koreai munkaerőt alkalmaztak, s amelyből Phenjan jelentős mennyiségű keményvalutára tett szert.

A forródrót a két ország határán lévő Panmindzsonban működik, s naponta kétszer, helyi idő szerint 9 és 16 órakor használják. Mint a Daily North Korea írja, az első kapcsolatfelvétel valóban meg is történt a szerdai nap folyamán, a megbeszélések részleteiről azonban nem közöltek információkat. Csak annyi hangzott el, hogy a telefon- és faxkapcsolat „megfelelően üzemel”.

Szöul egy nappal korábban tett ajánlatot a tárgyalásokra Kim Dzsong Unnak, amelyre a dél-koreai védelmi tárcavezető közlése szerint már jövő kedden sort keríthetnének Panmindzsonban. A konkrét javaslatra azonban szerdán nem érkezett válasz Észak-Korea részéről, és egyelőre láthatóan arról sincs megállapodás, hogy a megbeszéléseken milyen kérdések kerüljenek szóba. Phenjan ugyanis a jelek szerint csak arról hajlandó tárgyalni, hogy az ország részt vegyen-e a pjongcsangi téli olimpián. Szöul viszont azt reméli, hogy más kérdésekről is eszmét cserélhetnek.

Miközben Kína üdvözölte a két Korea közötti feszültség némi csökkenését, az Egyesült Államok kételkedésének adott hangot. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ nagykövete azt közölte, Washington nem veszi komolyan a megbeszéléseket, ha nem kerül szóba Észak-Korea nukleáris leszerelésének ügye. Mint fogalmazott, Phenjanban egy „semmire sem tekintettel lévő” rezsim van hatalmon.

Trumpnak nagyobb van
Donald Trump amerikai elnök nevetség tárgyává próbálta tenni az országa nukleáris elrettentő erejével kérkedő Kim Dzsong Unt, aki újévi beszédében azt közölte, bármikor megnyomhatja az atomtámadást indító gombot. Trump erre a Twitteren úgy reagált: „Nekem nagyobb gombom van, mint Kim Dzsong Unnak”. Hozzátette, „az én nyomógombom működik is”. Arról nincs hír, Trump honnan értesült az észak-koreai vezető gombjának méretéről. Az viszont ténykérdés, hogy Trumpnak egyáltalán nincs "gombja", a nukleáris eszközök alkalmazása nem egyetlen gombnyomásra történhet meg.
Szerző

Holttestből alapanyag

Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:33
Képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock

Holttestek ezreit darabolta fel és a lefagyasztott testrészeket sokszor jogellenesen áruba bocsátotta egy arizonai vállalkozás.

Azok, akik haláluk esetére a cég rendelkezésére bocsátották testüket, gyakran abban a hiszemben voltak, hogy szerveiket csak orvosi kísérleteknél használják majd, és fel sem merült bennük, hogy a vállalkozás pénzzé teszi majd egyes testrészeiket.

Ennek az Egyesült Államokban teljesen szabályozatlan szervkereskedelmi üzletágnak, az úgynevezett „nem transzplantációs célú szövetbankok” működésének a horrorisztikus jelenségeit a Reuters hírügynökség tanulmányozta és dolgozta fel terjedelmes írásban. Vizsgálódása középpontjában a Biológiai Forrásközpont (angol rövidítéssel: BRC) nevű vállalkozás állt, amely egy évtizeden át összesen több mint 5 ezer holttestet vett át, és részben adott tovább – darabokban.

Az önkéntes donorok nagy része – de korántsem mindegyikük - iskolázatlan, szegény ember volt. A BRC vállalta a nem hasznosítható testrészek ingyenes elhamvasztását, és azt ígérte, hogy a többi szervet tudományos kutatásokra fordítják. A megállapodás megkötésekor olyan bonyolult szaknyelven fogalmazták meg a feltételeket, hogy a legtöbb ember fel sem fogta, mihez is adta pontosan az aláírását. A cég igyekezett bebiztosítani magát, és lényegében kikötötte, hogy a holttesttel szabadon rendelkezik.

Néha azonban homokszem került a gépezetbe. Így például a 75 éves korában elhunyt Conrad Patrick és a 71 évesen elhalálozott Leon Small esetében. Előbbi nyugdíjas gyári munkás, utóbbi egy bútorgyár igazgatója volt. Mindketten voltak annyira óvatosak, hogy a megállapodásban kikötötték, földi maradványaikat nem szabad „romboló jellegű kísérletnek” alávetni. A BRC viszont éppen zsíros megrendeléshez jutott a hadseregtől: robbantási kísérletekhez igényeltek emberi testeket. A cég ezért a legmélyebb gyász napjaiban felhívta az özvegyeket, és rábeszélte őket, hogy engedélyezzék a holttestek felhasználását „destruktív tesztek” végrehajtásánál.

Az FBI különböző bejelentések alapján vizsgálatot indított, és annak során feltárta, hogy kiterjedt közvetítői hálózat is működött a BRC körül. Robert Louis DeRosier lefagyasztott vállát például Illinois államban találták meg egy ilyen viszonteladó hűtőkamrájában. A férfi egy arizonai kaszinóban dolgozott biztonsági őrként, súlyos cukorbeteg volt, és 64 éves korában hunyt el. Halála előtt felajánlotta szerveit – de nem bármire, hanem kizárólag a diabéteszkutatás céljaira.

A büntető eljárások jórészt annak alapján indultak el, hogy a szervkereskedők több esetben bizonyíthatóan megtévesztő iratokkal próbálták jogszerűnek feltüntetni az ügyleteiket. Az érem másik oldala azonban az erkölcsi vetület, az emberi méltóság tiszteletének teljes hiánya.

A rendőrségi razzia során kiderült: hatalmas fagyasztókban egymás hegyén-hátán felhalmozott műanyagzsákokban raktároztak különböző testrészeket. A nyomozók 142 zsákban 1755 holttestet, illetve azok különböző részeit találták meg, köztük 281 fejet, 337 lábat és 97 gerincet. Volt olyan zsák, amelyben 36 különböző ember különböző testrészei voltak.

A nyilvántartást – el kell ismerni - meglehetősen precízen vezették. A fentebb említett Conrad Patrickot hét darabra trancsírozták. Bal lábát egy Chicago közelében működő ortopédiai laboratórium kapta meg. Bal válla Las Vegasba került egy olyan vállalkozáshoz, amely sebészeti tanfolyamokat szervez. Fejét és gerincét az amerikai hadsereg robbantási kísérleteihez szánták. „Külső szaporító szervei” egy helyi egyetemre kerültek, míg jobb lába és bal térde a BRC hűtőkamrájában várt sorára.

Végül ejtsünk néhány szót az árakról. Egy iskolai gondnok máját egy orvosi műszereket gyártó cégnek 607 dollárért adták el. Egy nyugalmazott bankigazgató törzséért 3191 dollárt fizetett egy svájci kutatóintézet. Egy szakszervezeti aktivista két alsó lábszárát darabja 350 dollárért sikerült pénzzé tenni – a vevő egy közelebbről meg nem nevezett, termékfejlesztéssel foglalkozó minnesotai cég volt. Egy egész holttestért 5893 dollárt kasszírozott a BRC.

Az ajatollah visszavág

Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:32
Kormányzati szervezésben harciasan kiállnak Hamenei mellett Fotó: AFP/Mohammad Ali/Marizad
Ezrek vettek részt Irán városaiban a hatalom által szervezett demonstrációkon, hat nappal az ellenzéki utcai tiltakozások kezdete után.

Ellentámadásba lendült szerdán az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah: kormányzati mozgósítás nyomán az ő arcképét magasba emelve és iráni zászlókat lobogtatva Iszfahan, Abadan, Horramsar, Kermansah, Ilam, Gorgan, Kum és több más városban biztosították tömegek támogatásukról a teheráni vezetést, és követeltek „halált az amerikai zsoldosokra”. Az állami tévé egyenes közvetítésében azt skandálták, hogy nem hegyják magára vezetőjüket, és az Egyesült Államokat, Izraelt, valamint Nagy-Britanniát vádolták a múlt héten kirobbant zavargások szításával.

Az eredetileg a gazdasági nehézségek, a romló életkörülmények miatt kezdődött, de később politikai hatalomváltást is követelő tüntetések során legkevesebb 21-en vesztették életüket, több száz ember őrizetbe vettek. Irán 2009 óta nem látott ekkora méretű ellenzéki tiltakozási hullámot.

A kormánypárti tüntetések előtt néhány órával Hamenei – akit személyében is támadtak és távozását követelték a tiltakozók - „Irán ellenségeit” vádolta felbujtással. Hamenei állításának mintegy alátámasztásaként a felbujtó azonnal testet is öltött: Borudzserd megyében szerdán egy igazságügyi tisztségviselő a Tasznim hírügynökség szerint azt közölte: őrizetbe vettek egy európai állampolgárt, akit „európai titkosszolgálatok képeztek ki, és aki a lázongókat vezette”. Az őrizetbe vett személy állampolgárságát nem közölték.

Donald Trump amerikai elnök ugyancsak szerdán látta elérkezettnek az időt egy újabb Twitter-üzenetre, amelyben azt közölte: Irán „nagy támogatásban” fog részesülni az Egyesült Államok részéről „a megfelelő időben”. Egy másik alkalommal az elnök azt a fordulatot használta Iránnal kapcsolatban, hogy „itt az ideje a változásnak”. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kérte a Biztonsági Tanács összehívását, hogy a nemzetközi közösség biztosítsa támogatásáról az iráni tüntetőket.

„Fel akarjuk erősíteni az iráni nép hangját” - fogalmazott Haley, és ugyanakkor „teljes képtelenségnek” minősítette azokat az állításokat, hogy külföldről ösztönzik az elégedetlenséget.

Megszólalt Genfben Zeid Raad al-Husszein, az Egyesült Nemzetek emberi jogi főbiztosa is. Felszólította Iránt, hogy biztonsági erői szüntessék be az erőszakot, tartsák tiszteletben a tüntetők emberi jogait, a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságának a jogát.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter viszont azt hangsúlyozta Ankarában: Törökország ellenzi, hogy Benjámin.Netanjahu izraeli kormányfő és Donald Trump amerikai elnök támogatja az iráni kormányellenes tüntetéseket. Ankara számára fontos Irán stabilitása, és reméli, hogy az összecsapások mihamarabb befejeződnek – hangsúlyozta Cavusoglu.

Egy régi név: Pahlavi
„Hol vagy, Reza?” - hangzott fel többször az elmúlt napokban az ajatollahok hatalma elleni iráni tüntetéseken. A megszólított személy, az Egyesült Államokban élő, jelenleg 57 éves Reza Pahlavi a fia a néhai Mohammed Reza Pahlavi iráni sahnak, akit 1979-ben űztek el a Khomeini ajatollah inspirálta iszlám forradalom során. A mostani iráni ellenzéki demonstrációknak nincs kiemelkedő vezető személyisége, és – tekintettel arra, hogy csaknem négy évtized elteltével jórészt feledésbe merültek a sah uralmának árnyoldalai - a monarchisták felvetik, térjen vissza az egykori uralkodó fia.