Ovizsaruk

Nem tehetek róla, de engem egyenesen fellelkesített a tudat, hogy a haza felelős vezetői nem ülnek ölbe tett vasfüggönnyel, hanem újabb és újabb intézkedéssel védenek minket a "migráncsoktól", akik köztudottan a terrorizmus melegágyai. Mostanáig aludni sem tudtam az aggodalomtól, hogy mikor történik már valami terrorcselekmény, hiszen karácsonykor már a Terrorelhárító Központ (=TEK) páncélos harcjárművét is megtámadták ismeretlenek, és vörös festékkel kenték be. A rendkívül ravasz ellenség kihasználta, hogy az állig felfegyverzett és a fejükön lyukas harisnyát viselő terrorelhárítók éppen éberen ülve, egy mikrobuszból óvták az önfeledten vásárló tömeget.

Hamarosan azonban hathatós támogatói véderővel számolhatunk. Legutóbb arról értesülhettünk, hogy az iskoláknak és az óvodáknak is honvédelmi intézkedési tervet kell kidolgozniuk. Ezzel készülnek egy esetleges terrortámadásra, illetve egy rendkívüli helyzetben a honvédelem támogatására. Nem tagadom, kicsit rosszul esik, hogy a bölcsisekre - egyelőre legalábbis - nem számít az ország vezetője, így kisunokám kénytelen tétlenül nézni, ahogy ovis kollégáiból tininidzsákat nevelnek a haza védelmére.

Igaz, a kormányzat nem egészen önként vonná be a cseperedő magyarokat is a honvédelembe és terrorizmus elhárításba, hanem mint azt egy kormányzati embertől megtudhattuk, erre a NATO kötelezte Magyarországot. Sajnálatos, hogy mint annyiszor, minden erőfeszítés ellenére most sem sikerült igazat mondania a hivatalosságnak. A katonai szövetség ugyanis diplomatikusan ugyan, de cáfolta ezt az állítást.

Ismerve pártunk és kormányunk elhivatott vezetőjét én mégsem tartok attól, hogy lefújnák a kibontakozó, állami szintű militarizálást. Lelki szemeimmel már látom, ahogy a jól képzett magyar ovisok vérfagyasztó "Spenót! Spenót" harci kiáltásokkal lebirkózzák a Soros Györgynek álcázott terroristákat.

Vagy mégis Albert Einsteinnek lenne igaza? "A különbség a világegyetem és az emberi hülyeség között az, hogy a világegyetem véges".

Szerző

Adakozzatok!

Az alábbi két idézet a vélemények két végpontja arról az Orbán-levélről, amelyben a miniszterelnök anyagi segítséget kér a szimpatizánsoktól a Soros György elleni harchoz.

„Ez a különbség a polgár és a proli között. A proli nem fizetett elő a Népszabadságra, de utána ajvékolt a panelban, mikor az osztrák tulaj beszántotta. A polgár meg tud és akar áldozni a köz javára.”

„Pénzt kérni a kampányra legalább akkora pofátlanság a részükről, mint amikor az autótolvaj ellopja a kocsidat, majd visszajön siránkozni egy ezresért, hogy benzinre sajnos nem telik neki.”

Mi viszont inkább egy gondolatkísérletet ajánlanánk. Tegyük föl, hogy a Fidesznek van kétmillió olyan biztos szavazója, akik egyenként 10 ezer forintot sem sajnálnak a nemes célra (nincs ennyi fizetőképes fideszes, de ez most mindegy). Beindul az adakozás, és összejön 20 milliárd forint. Most nézzük meg, mi történt 2018 első munkanapján: Mészáros Lőrinc nyert 100 milliárd forintnyi közbeszerzést. Egy minapi kutatás szerint a politikailag rangsorolt közbeszerzések minimálisan 20 százalékkal szoktak túlárazva lenni – vagyis Mészáros egy nap alatt besöpört 20 milliárd forintnyi extraprofitot, pusztán a rá sugárzó kormányfői jóindulat révén.

Ahhoz, hogy ezek után elkötelezett jobboldaliként pénzt küldjek a Fidesznek, a következőket kellene elhinnem. 1. Mészáros Lőrinc magának lop (mert ha nem magának lop, hanem a pártnak, akkor fizessen inkább ő). 2. Orbán Viktor nem tud róla, hogy a szomszédja és bizalmasa magának lop (mert ha tud róla, és hagyja, akkor nem való miniszterelnöknek – persze akkor sem, ha nem tud róla, hiszen magáról a lopásról rajta kívül mindenki tud az országban). 3. A Fidesz rászorul további kampányadományokra (mert egyébként az üzenetei nem jutnak el elég emberhez).

Biztosan bennem van a hiba, de én a három közül egyiket sem hiszem, és ha netán fideszes lennék, most erősen elgondolkodnék azon, hogy azok, akik a pénzemet akarják, minek néznek engem.

Szerző

A harc elbukott

Ki adott pénzt erre a csúfságra? - csattant fel egy joviális úriember a Clark Ádám téren épülő szálloda láttán. A hírek szerint Budapest legdrágábbjaként, a négyzetméterenként egymillió forintos telken körvonalazódó Clark Hotel esztétikai megítélésére nem vállalkoztam ugyan, de a háborgó budai polgárnak a tudomására hoztam, hogy a beruházó az a Market Zrt., amelynek tulajdonosa Garancsi István, akiről közismert, hogy Orbán Viktor kötélbarátja. A háború óta üresen tátongó hely beépítésére az Eximbank nyújtott hitelt: Garancsinak a 100 százalékos állami tulajdonban lévő pénzintézet kedvtelve hitelez, hiszen a Kopaszi-gáton épülő lakópark finanszírozását is magukra vállalták.

Abban önmagában semmi kivetnivaló nincs, ha egy pénzintézet 16 és félmilliárd forintos hitelt nyújt egy fizetőképes ügyfélnek. Az már sokkal inkább elgondolkodtató, ha ezt egy olyan bank teszi, amelynek küldetése - saját megfogalmazásuk szerint - "magyar vállalkozások exportpiacokon való közvetlen és közvetett megjelenésének és nemzetközi versenyképességük növelésének támogatása". Márpedig, ha egy kormány saját oligarchái házi kifizetőhelyének tekinti a saját bankját, akkor alapos lehet az a gyanú, hogy más, ugyancsak kifogásolható ügyleteinél is felhasználja. S most nem arra gondolunk, hogy Andy Vajna is az Eximbank által lett a TV2 tulajdonosa, hiszen időközben áttetette a hitelét az MKB Bankhoz - amelyet jól minősít, hogy Mészáros Lőrincnek is részesedése van benne.

Az Eximbank működése évekkel ezelőtt az európai statisztikai hivatalnak is szemet szúrt. A közgazdaságtanban gyakran alkalmazott minősítéssel úgynevezett "foglyul ejtett" pénzügyi intézményként tartják számon. A közel sem bizalomébresztő jelzőt úgy értelmezhetjük, hogy kétséges, önálló, autonóm gazdálkodó egységként működik-e, vagy önállónak tűnik ugyan, de gyakorlatilag az állam és így az államháztartás része. Vagyis az állam diktálja, hogy a nagy hiteleit kinek és milyen feltétellel nyújtsa. A lényeg: az állam közvetett módon hitelt nyújt ugyan, de ez - legalább is a magyar kormány eddigi álláspontja szerint - nem az államadósság része.

Brüsszel azonban 2015 óta többször figyelmeztette a KSH-t, hogy tévednek, sorolják át az Eximbank hiteleit az államadósság körébe. Évek teltek el azóta, mégis - vagyis célzatosan - hibásan számoltak. A 2018-ra vonatkozó, GDP arányos államadósságot még a múlt héten is úgy mutatták be a Magyar Közlönyben, hogy fittyet hánytak az uniós figyelmeztetésre. A magyar kormány arra játszott, hogy Brüsszel a végleges elmarasztalást csak áprilisra ígérte, ami így a Fidesz számításai szerint a tavaszi választási küzdelmeket nem befolyásolja.

A szilveszteri pezsgőbontások közepette azonban a kormányfő környezetében történhetett valami. Varga Mihály gazdasági miniszter évnyitójában ugyanis a korrekciót meg sem említve már az uniós kívánalmaknak megfelelő adatokat közölt. Így kiderült, hogy 2014-ről 2015-re adósságunk nem csökkent, hanem nőtt. A miniszter éveken keresztül hazudott. Az adósság elleni orbáni harc pedig elbukott.

Szerző