Cáfolja a NATO a kormányt

Publikálás dátuma
2018.01.03. 06:00
GYAKORLAT - Franciaországban nemcsak védelmi terv van, hanem terror is FOTÓ: BELGA PHOTO/BENOIT DOPPAGNE
A tagállamok számára nem kötelező NATO-előírásra hivatkozva militarizálná az iskolákat az Orbán-kormány. Pedagógusok és biztonsági szakértők szerint is itt a nyakunkon egy újabb kampánykommunikációs csomag.

Diplomatikusan, de cáfolta az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) brüsszeli központja Dömötör Csabát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárát, aki a hétvégén azt nyilatkozta, hogy az Orbán-kormány egy „NATO-kötelezettség” miatt kér az iskoláktól és óvodáktól úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT).

Mint megírtuk: az óvodák és iskolák december végén fél évet kaptak a humántárcától, hogy elkészítsék saját intézményük terveit arról, hogyan működnének egy szükségállapot idején. A programban le kell írniuk, hogyan készítik fel saját oktatási intézményüket egy ilyen helyzetre, hogy szervezik meg a rájuk háruló honvédelmi feladatokat, illetve a válságkezelés katonai feladatainak támogatását. Dömötör szerint azért vezetik be az új rendszert, mert „a migrációs válság következtében Európának nincs olyan pontja, ahol ki lehetne zárni, hogy terrorcselekményt követnek el.”

Érdeklődésünkre azonban a NATO-nál úgy reagáltak a magyar kormány kezdeményezésére: a nemzeti hatóságok felelőssége, hogy az állampolgárokat és az ország infrastruktúráját megvédjék a terrortámadástól és annak következményeitől. „A NATO tagállamok eltökéltek, hogy megerősítsék az ellenálló képességüket a fegyveres támadásokkal szemben, a szövetség azonban csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére” - mondta el lapunknak egy NATO hivatalnok. Nagyjából ugyanez köszönt vissza a vezető óvónőket és az iskolaigazgatókat a rendkívüli állapotra felkészítő akcióterv elkészítésére utasító Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) keddi közleményéből is, igaz ellenkező előjellel. A humántárca továbbra is a NATO-ra mutogat.

A minisztérium indoklása szerint a NATO Válságreagálási Rendszere írja elő, hogy a tagállamoknak mindent meg kell tenni a lakosság krízishelyzetre való felkészítésére, és ezt a kitételt a hazai honvédelmi törvény is tartalmazza. Ezek alapján ma már valamennyi állami intézmény rendelkezik Honvédelmi Intézkedési Tervvel Magyarországon, most tehát nem történik más, mint hogy a kulturális vagy egészségügyi intézmények után az oktatási területnek is eleget kell tenni ennek a kötelezettségnek. Mivel azonban a minisztérium ígérete szerint ehhez a munkához a tárca munkatársai minden segítséget megadnak, jogosan vetődik fel az aggodalom, hogy az óvodákra és iskolákra bármilyen egyenprogramot rá lehet erőltetni.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Magyarországnak nincs olyan NATO-tagságból fakadó, közvetlen jogi kötelezettsége, ami előírna ilyen, óvodákra-iskolákra vonatkozó konkrét védelmi tervet. A szakértő lapunknak hangsúlyozta: alapvetően hasznos dolog, hogy a közintézményeket felkészítsék egy rendkívüli helyzetre, de ebben az esetben túl hangosra sikerült a kommunikáció. „Ezt szép csöndben is meg lehet csinálni, s nem kell közben kizárólag a terrorfenyegetésre hivatkozni” - mondta Tálas Péter, aki szerint kérdéses, hogy ha az akcióterv a különleges jogrendet kiváltó összes veszélyhelyzetre vonatkozik, vagyis a megelőző védelmi helyzetre, rendkívüli állapotra, szükségállapotra, váratlan támadásra, terrorveszélyhelyzetre is érvényesnek kell lennie, a kormányzati kommunikáció miért emeli ki kizárólag a terrorfenyegetettséget. Érezhető az összefüggés a migrációellenes magyar kormánykampányok és a mostani intézkedéscsomag között, bár arra eddig senki nem adott magyarázatot, hogy a 2015 óta növekvő európai terrorizmus milyen közvetlen összefüggésben van a terrorvészhelyzettel.

Félelemkeltéssel  vádolta meg a kormányt Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke. Közleményében utal rá: a Fidesz a választási kampány részéve tenné az iskolások és óvodások biztonságát. Molnár felszólította a kormányt, a kommunikációban kerüljék a túlzott félelemkeltésre okot adó megnyilvánulásokat.

Fotó. Molnár Ádám

Fotó. Molnár Ádám

A Tanítanék Mozgalom arra hívta fel a figyelmet: az Emmi leiratában igen elnagyoltan szerepel, hogy mikor kell életbe léptetni a Honvédelmi Akciótervet. Így a kormány akkor is rendkívüli állapotot vezethet be, amikor csak „potenciális veszélyhelyzet van”. Egy ilyen lépés könnyen kiválthat hisztérikus megnyilvánulásokat és erősítheti az idegenellenességet és gyűlölködést. A Tanítanék szerint a kormány tevékenysége az erőszak felerősítése felé mutat, aminek mutatója, hogy nemrég Őcsényben már tömeghisztéria alakult ki, amivel megakadályozták néhány gyermek pár napos üdültetését. Ugyanilyen hatása lehet annak is, hogy a kormány lőterek felállítását tervezik az iskolákban.

A nyáron az RTL adott arról hírt, hogy a Klebelsberg Központ (Klik) körlevélben érdeklődött arról, van-e olyan alkalmas hatszor tizenöt méteres terület az iskolán belül vagy az iskola mellett, ahol lőteret lehetne kialakítani. (A Baon.hu pedig kedden írta meg, hogy 16 városban épül állami lőtér 17 és fél milliárd forintból.) Simicskó István honvédelmi miniszter korábban hitet tett a honvédelmi nevelés fontossága mellett, a Zrínyi 2026 program részeként feltámasztották a Kádár-rendszer MHSZ szervezeteit Honvédelmi Sportszövetség néven. Ezek Simicskó szerint egyfajta kapuként működhetnek a honvédség és a társadalom között. „Nem értelmetlen militáns képzésről beszélünk. Szó sincs arról, hogy masíroztatni akarnánk a fiatalokat. A honvédség iránti elkötelezettséget szeretnénk erősíteni, és lehetőséget biztosítani mindenkinek, aki részt akar venni a haza védelmében” - nyilatkozta nemrégiben a miniszter.

Kampánycélra használják a diákokat
- A terrorveszély egyértelműen valós probléma 2018-ban, vagyis ha szóba kerül, nem lehet bagatellizálni – felelte a Népszava megkeresésére a külföldön tartózkodó Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke, aki kiemelte: miután a PSZ még nem alakított ki egységes álláspontot a kérdésben, így csak a saját véleményét osztja meg velünk. – Ha tehát egy kormány azt mondja, erre fel kell készülni, az támogatandó. Ám azt is meg kell jegyezni, Magyarországon jelenleg nincs terrorveszély, legalábbis a rendőrség és a terrorelhárítás nem erősítette meg a kormányzati kommunikáció erre utaló megnyilvánulásait.
A PSZ elnöke szerint az iskoláknak és óvodáknak kiadott feladat nem is a terrorveszélyről szól, hanem kőkemény politika, a parlamenti választási kampány része.
- Az a kommunikáció, mely hónapok óta jellemzi a kormánysajtót, most leszivárog a közoktatásba is, s ez elképesztően veszélyes – tette hozzá Galló Istvánné.
Hasonlóképpen kampányfogásnak és felesleges feladatnak nevezte a Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT) az egyik somogyi falusi iskola igazgatója is.
- Ugyan hivatalosan az iskoláknak szól az ukáz, ám mindenkihez eljut – magyarázta –, hiszen az intézmények révén a gyerekek szülei és környezetük is értesül róla, s így fenn lehet tartani a felfokozott érzelmi állapotot, ugyanis sokan hisznek a folyamatos riogatásnak. Ezen kívül semmi értelme egy ilyen országos feladatnak: senki sem gondolhatja komolyan, hogy például egy ezer fős faluban működő, alig több mint száz tanulós iskolát érinthet a terrorfenyegetettség.
Az intézményvezető megjegyezte, a brosúra kitöltése komoly feladat lesz, hiszen szigorú előírások alapján kell összeállítaniuk az intézkedési tervet, személyekre lebontva az egyes területeken elvégzendő tennivalókat.
Ugyancsak fölöslegesnek, egyben undorító uszításnak nevezte a HIT intézményekre kényszerítését, de sokkal inkább az ezzel kapcsolatos kommunikációs felhajtást egy baranyai település óvodájának vezetője. - A sajtó természetesen felkapta hírt, s éppen ez volt a kormányzati kommunikáció célja – mondta. – Nem véletlen, hogy éppen erre a tavaszra időzítették a feladatot, hogy alig több mint három hónappal a választások előtt álltak elő vele. Valahogy fenn kell tartani a menekültellenes hangulatot. Soros után tehát itt a terror… Erkölcsileg és szakmailag is elítélendő ez az egész, cseppet sem mellékesen megjegyezném: az oktatási intézményekre elvileg csak a köznevelési törvény alapján lehetne feladatokat kényszeríteni, most viszont a honvédelmi törvény a hivatkozási alap. Tehát még a megfelelő keretekre sem figyelnek… - Vas András

Újabb eső érkezik szerdán

Publikálás dátuma
2018.01.02. 22:19
Shutterstock illusztráció.
Szerdán a kezdeti naposabb időt követően északnyugat felől újabb csapadékmező érkezik, a nap második felében többfelé kell számítani esőre, záporokra, északon, északkeleten havas esőre, az északi hegycsúcsokon átmenetileg havazhat is. Feltámad a déli-délnyugati szél. Hajnalra a Dunától keletre többfelé pára, köd képződhet, a legalacsonyabb hőmérséklet pedig -4 és +2 fok között alakul. Délután 3-9 fokot mérhetünk - írja az Időkép. 

Csütörtökön több órára kisüt a nap, de időnként megvastagodhat a felhőzet, viszont csak gyenge eső fordulhat elő helyenként nyugaton, északnyugaton. Északon, északkeleten élénk lesz a nyugati-délnyugati szél. Délután 4-10 fokot mérhetünk. 

Pénteken már több felhő lesz felettünk, de csak elszórtan alakulhat ki kisebb eső. Az időnként élénk déli-délnyugati szélben 5-11 fokra számíthatunk.

Hétvégén alapvetően száraz időre van kilátás, számottevő csapadék nem valószínű, és a nap is sokat süthet. Többfelé feltámad a délies szél. Sokfelé 10 fok fölött alakulnak a maximumok, de a tartósabban párás, ködös északi tájakon ettől hidegebb lehet.

Szerző

Létszámellenőrzés a közszolgáknál

Publikálás dátuma
2018.01.02. 22:12
MEGY VAGY MARAD - A közszolgálatban bárkinek a széke veszélyben lehet FOTÓ: NÉPSZAVA
Egyre több állami munkahelyre keresnek szakképzett alkalmazottakat, a kormány és a munkaadók mégsem mondtak le a leépítés eddig sikertelen tervéről.

Az állami fizetésből élők létszámának drasztikus csökkentéséről hosszú ideje tart a vita, annak ellenére, hogy az oktatás, az egészségügy és a szociális szolgáltatások minden területén, az ország valamennyi térségében keresik a közalkalmazottakat, de hiány van szakemberből az állami közigazgatás legfelsőbb szintjein is. A kozigallas.gov.hu portal adatai szerint 2018. január 1-jén 2475 munkahelyre lehetett pályázni. Keresnek Budapestre óvodai és iskolai szakpszichológust, egyetemi vezetőket, szinte minden tantárgy oktatására rengeteg tanárt, minden területre szakorvosokat vagy rezidenseket, ápolókat, műtősöket. Vidéken ezek mellett sok a betöltetlen könyvelői, szakoktatói, informatikusi, óvodavezetői, könyvtárosi állás is, de jelentkezni lehet például lakásotthon vezetőnek és a szociális ellátórendszer számtalan egyéb munkahelyére.

Az országot járva a Népszava munkatársai minden kistelepülésen azt tapasztalják, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező önkormányzati hivatalnokok, elsősorban a pénzügyi szakemberek menekülnek a falvakból, mert az Államkincstár önkormányzati elszámolási rendszerének (ASP) bevezetése óta sokkal több lett a munkájuk, mégsem kapnak béremelést már egy évtizede. Ezért készül negyedszer is sztrájkra az önkormányzati szektor szakszervezete. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) tervei szerint havonta egyre hosszabb időre állna le a munka a helyi hivatalokban.

A közszféra túl magas létszámáról Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára épp két évvel ezelőtt január elején tartott “vitaindítót”, amikor az ATV-ben úgy nyilatkozott: tarthatatlan, hogy a magyar munkavállalók majdnem 20 százalékát a költségvetés fizeti, még ebben a választási ciklusban legalább 100-200 ezer embert kellene átterelni a piaci munka világába az állami szektorból. Pár nappal később főnöke, Lázár János is hasonlóan fogalmazott, amikor bejelentette az állami háttérintézmények számának drasztikus csökkentését. Azóta volt már szó 600 vagy 300 ezer felesleges közszolgáról is, legutóbb pedig a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vezetői beszéltek 350 ezer állás megszüntetéséről. Ez utóbbi próbálkozás azt jelzi: miután a kormány leépítési tervei elismerten kudarcot vallottak, a folytatásban már a munkaadók nyomásával akarják indokolni az állami fizetésből élők számának csökkentését – persze csak a választás után.

A közszféra két nagy szakszervezeti tömörülése, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) – amelynek tagja az MKKSZ is, valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) nyílt vitára hívta, illetve bocsánatkérésre szólította fel a VOSZ elnökét, Demján Sándort és a szervezet főtitkárát, Dávid Ferencet, mert előbbi 350 ezer felesleges állami alkalmazottat emlegetett, utóbbi szerint pedig baj lehet ennek a körnek a képességeivel, ha ugyanezt a munkát a cseh, a lengyel vagy az osztrák köztisztviselők sokkal alacsonyabb létszámmal is el tudják látni.

A rosszízű, feladott hirdetésekben egymásnak üzengető vitát a versenyszféra meghatározó tömörülése, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke statisztikai adatok elemzései alapján próbálja kikerülni. Kordás László a Népszavának nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy először is a közszféra fogalmát kellene egyértelműen tisztázni, hiszen ma nem egyszer az állami és önkormányzati cégek alkalmazottait is ebbe a körbe számolják, s így ide tartozik a Magyar Posta több mint harmincezer, a MÁV Zrt. majdnem 19 ezer vagy a BKV 11 ezer körüli dolgozója, sőt a több mint 200 ezer közmunkás is. Az érdekvédelmi vezető úgy látja, ennél pontosabb képet kapunk, ha a KSH statisztikáit vizsgáljuk. Kordás László úgy számol, hogy tavaly nyáron a költségvetési intézményekben 845 ezer embert foglalkoztattak, közülük 43 ezren kormánytisztviselők, 33 ezren köztisztviselők, vagyis ennyien végeznek érdemi hatósági, igazgatási tevékenységet a kormány különböző szervezeteinél, illetve az önkormányzati hivatalokban. A MASZSZ elnöke szerint ez nem tűnik olyan nagyon soknak. Az oktatás területén 238 ezer ember dolgozik, közülük 196 ezren szellemi foglalkozásúak, tehát zömében vélhetően pedagógusok. Van további 290 ezer közalkalmazott – orvosok ápolók, szociális munkások – az egészségügyi intézményekben, valamint a szociális ellátások terén és akkor még nem beszéltünk a közigazgatás, a védelem, vagy a kötelező társadalombiztosítás terén foglalkoztatottakról. Ez is igen népes, 278 ezer fős társaság. Ebbe számítják bele a 76 ezer kormánytisztviselőt és köztisztviselőt, de a katonákat, a rendőröket, a börtönőröket és a katasztrófavédőket, továbbá a tevékenységük ellátásához szükséges háttérembereket is a bérszámfejtőtől a karbantartóig.

Amikor az kerül szóba, hol lehetne komolyabb létszámcsökkentéssel számolni, Kordás azt kéri, mindenki fejezze be a felesleges számháborút, különösen a nemzetközi példákkal való dobálózást. A MASZSZ elnöke arra figyelmeztet, nem tudjuk, mi számít az államháztartásból finanszírozott tevékenységnek mondjuk Japánban, ahol az öt százalékot is alig haladja meg a közpénzből fizetett foglalkoztatottak aránya. Lehet, hogy ott nincs 173 ezer közmunkás, és lehet, hogy az egészségügyi ellátás arrafelé nagyrészt üzleti – biztosítási – alapon nyugszik. Az efféle összehasonlítás tehát szerinte igencsak sántít.

Inkább azon kellene mindenkinek törnie a fejét – nyitja meg a társadalmi vita új fejezetét a versenyszféra szakszervezeteit tömörítő MASZSZ vezetője, hogy az oktatásra szánt kiadások 2003-ról 2015-re miért csökkentek a GDP 5,69 százalékáról 4,35 százalékára, vagy az egészségügyi ráfordítás hogyan lett a nemzeti jövedelem 8,1 százaléka helyett ugyanezen időszak alatt a GDP 7,2 százaléka. Ezeket az adatokat nézve már költői a kérdés Kordás László szerint: tényleg kell még ennél is nagyobb leépítés?

Leépítés bújtatott jelekkel
A kirúgás előtt álló közmunkásokat, köztisztviselőket és közalkalmazottakat is segítheti egy 5 milliárdos uniós program, amiből sokan azt a következtetést vonják le, hogy nagyszabású leépítésre készül a kormány a közszférában.
Tavaly október végéig lehetett pályázni a „Létszámleépítések megelőzése és kezelése” címen meghirdetett támogatásra, amit a kormányhivatalok bevonásával akar megvalósítani a kormány. A 27 másik programmal együtt kiemelten kezelt uniós projekt a hazai foglalkoztatás bővítését szolgáló GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) pályázatai között jelent meg tavaly nyáron, úgy, hogy a kiírás egyértelműen a nemzetgazdasági tárcára volt szabva. A Magyar Nemzet szúrta ki, hogy a pályázati döntés december 22-én megszületett, tehát elvileg kezdődhetne a leépítés előtt álló dolgozók felkészítése az új életükre.
A közfoglalkoztatás visszafogásáról tavaly döntött a kormány. Ennek értelmében idén már 30-40 ezerrel kevesebben kapnak közmunkát, mint 2017-ben, s a végső cél a 150 ezres maximális létszám állandósítása. Keveset beszélünk róla, de a határozat értelmében 2018 nyarától, vagyis a választás után életbe lép az a szabály is, hogy 3 éven belül minden közfoglalkoztatott csak 12 hónapon át dolgozhat ebben a státusban, akinek pedig van valamilyen szakképzettsége, azt csak akkor lehet bevonni a közmunkába, ha 3 hónapon át nem talál a járási hivatal neki megfelelő szintű munkalehetőséget.
Az 5 milliárd forintos projekt őket is próbálja majd segíteni, hogy piaci munkahelyet találjanak, bár ugyanekkora súllyal jelenik meg a pályázati anyagban a közszférát érintő létszámleépítések kezelése is. A konstrukciónak ebből az eleméből vonják le többen azt a következtetést, hogy nagyszabású leépítésre készül a választás után az Orbán-kormány, ha ismét hatalomra jut.
A program keretében személyre szabott szolgáltatásokat kaphatnak, ennek keretében feltérképezik az illetőnek az újbóli elhelyezkedés vagy szakmaváltás lehetőségeit, képzéseken vagy kompetenciafejlesztő tréningeken vehet részt, akár a munkaidejében is. Az uniós pénz segítségével kifizetik neki a szakmai alkalmassági vizsgálat díját és a tanfolyam árát, a képzésre való eljutás utazási költségeit, és ha már nincs jövedelme, akkor keresetpótló támogatást kaphat.
A január 1-jén indult program 2020 végéig tart, tehát valóban nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a következő három évben akár több fordulóban is leépítésekre kell készülni a közszférában.