Megjelent a Czeglédy-rendelet

Megjelent a Magyar Közlönyben a Czeglédy-ügy károsultjainak kárrendezéséről szóló kormányhatározat tegnap. A kárrendezés azt illeti majd, aki a 2017. május 1. és 2017. június 30. között a Human Operator Munkaügyi és Személyzeti Szolgáltató Zrt.-nél dolgozott és nem fizették ki. A kormánypárti sajtó több mint ezer károsultról és százmilliós kárösszegről írt, de októberben az Origo helyreigazítást közölt, amelyben az állt: a károsultak száma 11 fő, a követelésük mértéke pedig 800 ezer forint. A parlament már kimondta Czeglédy Csaba, volt szocialista politikus bűnösségét, bár bírósági ítélet még nincs. 

Szerző

Túl sok volt a csalás

Tömeges visszaélések miatt vonta vissza egy pályázatát a Miniszterelnökség. A 13 milliárd forintos pályázati felhívás a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások elindítását ösztönözte volna. A kiírásra alig egy hónap alatt több mint 11 ezer kérelem érkezett be, mintegy 140 milliárd forint forrásigénnyel. Emiatt vizsgálat indult, és kiderült: a beérkezett kérelmek több mint fele jogosulatlan volt. A rendőrség nyomozást indított. (MTI)

Szerző

Pezsgő, a varázslatos nedű

Publikálás dátuma
2017.12.30. 06:12
Forrás: AFP
Miért és hogyan habzik a pezsgő? Miről árulkodik a habja? Hogyan jönnek létre a stabil buborékok? Mi a szerepe mindebben a pohárnak? Miért ne tegyük a pezsgőspoharat mosogatógépbe? Szilveszteri pezsgőkémia...

A jó pezsgőt nem csak az íze határozza meg, hanem az is, hogyan mozognak benne a buborékok. Ha folyamatos függönyként szállnak felfelé a nedűben, és a hab lassan oszlik szét, biztosak lehetünk benne, hogy a pezsgőt megfelelő minőségű borból készítették - írja a a laboratorium.hu.

A borban az élesztőgombák a cukortartalmat megemésztve szén-dioxidot állítanak elő, amit a dugó bent tart, a bor feletti légtérben a kialakuló nyomás hatására pedig a gáz nagy része visszaoldódik a borba. A túlnyomás megszűnésekor, a palack felnyitásakor, a borba zárt (oldódott) széndioxid felszabadul, buborékokat képez, és a felszínre tör.

A habot elsősorban a borban található fehérjemolekulák hozzák létre, de tartósságában a cukroknak és a különböző savaknak is jelentős szerepük van. A borban található fehérjék, hasonlóan a tojásfehérjéhez rendelkeznek hidrofil (azaz vízben oldódó, „vízszerető”) és hidrofób (vízben nem oldódó, „víztaszító”) résszel. A pezsgőben a széndioxid felületét ezek a fehérjemolekulák oly módon burkolják be, hogy a buborék belseje felé néz a hidrofób molekula rész, míg a vizes közeg felé a hidrofil rész. Így stabil buborékok képződhetnek. A több éves pezsgőkben a fehérjék elbomlanak, szerkezetük megváltozik, ezért habzó képességük is romlik.

A buborékképződésnek a fehérjék csak feltételei, de nem kizárólagos felelősei. A buborékok a pohár falán megtapadva híznak, mindaddig, míg onnan leszakadva felszaladnak a felszínre. Az, hogy mikor tudnak leszakadni, elsősorban a poharak anyagától, tisztaságától függ. A műanyag poharak fala nehezen nedvesedik, ezért nagy méretű buborékok keletkeznek, s a felszínre érve azonnal szétpukkannak. Az üvegpoharak fala könnyebben nedvesedik, kisebb buborékok törnek a felszínre, stabil habot képezve. A törölgetéskor a pohár falára kerülő mikroszkopikus mennyiségű cellulóz (a konyharuháról) már elegendő, hogy meginduljon a buborékképződés.

A hab stabilitásáért a habzásgátlók is felelősek, mivel jelenlétükben a hab pillanatok alatt szétesik. Épp ezért nem ajánlott mosogatógépben mosni a pezsgőspoharakat, mert a tabletták és öblítőszerek habzásgátló anyagokat is tartalmaznak, amelyek minimálisan, de megtapadnak a pohár falán, szép csillogó fényt adva annak. Az így mosogatott poharakban az apró buborékok ugyan kialakulnak, de a habzás mértéke lecsökken.

Pierre Pérignon
Forrás: AFP

Forrás: AFP

Az első pezsgőt 1670–1715 között Franciaországban, a hautvilliersi Szent Benedek-rendi apátság pincevezetője dom. Pierre Pérignon készítette úgy, hogy parafa dugóval zárta le az üveget, amelyet viaszba mártott drótkengyellel erősített rá.
Sokáig titokban tartották a készítési folyamatot, ennek ellenére  a 18. században már sokfelé ismeretes volt, a 19. században pedig már Európa-szerte készítettek pezsgőt.
Pezsgő szavunkat Gróf Széchenyi István alkotta, aki a Hitel című munkájában elsőként nevezte a franciák champagnierét pezsgőnek.

Szerző