Előfizetés

Paks 2 - Elindult a lekenyerezés

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2017.12.22. 19:16
Az atomerőmű blokkvezénylő terme. FOTÓ: Molnár Ádám

A papírformától eltérően nem egy orosz cég, hanem egy amerikai-francia konzorcium nyerte Paks 2. első komoly tenderét. Az eredményhirdetés – amellyel gondosan kivárták, amíg az Európai Bizottság dönt a beruházásról – valójában azt jelzi: a kormánynak a vártnál is súlyosabb árat kell fizetnie az uniós jóváhagyás fejében.

Ahogyan arról a Magyar Nemzet beszámolt, az amerikai érdekeltségű GE Hungary Kft. és a francia Alstom konzorciuma nyerte az első nagyobb volumenű közbeszerzést a paksi bővítési beruházásban. Így a GE szállítja a majdani 5-ös és 6-os új blokkok 1200 megawattos turbináit, összesen nettó 793,8 millió euró (mintegy 250 milliárd forint) értékben. A döntés két furcsa elemet is tartalmaz. Egyrészt volt orosz pályázó is, a szentpétervári Szilovije Masini, mégis nyugati cégek kapták az üzletet. Másrészt a fővállalkozó-generálkivitelező szó nélkül tudomásul vette a döntést – annak ellenére, hogy az orosz pályázót kizárták –, ami azt sejteti, hogy valamilyen alku állhat a háttérben.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője – aki korábban az atomerőmű-építés beruházási tenderének elmaradása miatt uniós eljárást kezdeményezett – a Facebookon úgy kommentálta a lépést: „Mindazoknak, akik meglepődtek, hogy nem orosz cég nyerte a paksi turbina-tendert: pontosan ennek kellett történnie. A Paks 2 körüli nagy megállapodás lényegi eleme, hogy jelentős európai és esetleg amerikai cégeket is beengednek a projektbe. Ezzel vették meg az Európai Bizottság jog határait feszegető hozzájárulását. Már évekkel ezelőtt három cég részvételét valószínűsítettem a beruházásban a megállapodás eredményeként: a Siemens, az Areva Germany és az Alstom. A mostani közbeszerzést, láss csodát, ki nyerte? A GE és az Alstom konzorciuma. Minden a menetrend szerint halad. Az egész korrupt gépezet zavartalanul zakatol.”

Jávor véleménye többnek tűnik összeesküvés-elméletnél. Egyrészt az a tény, hogy a Szilovije Masin-t kizárták, arra utal: az orosz vállalkozás jobb ajánlatot adott az amerikai párosnál – máskülönben elegendő lett volna, ha egyszerűen a a legjobb ajánlat nyer, ehhez kizárásra nem lett volna szükség. Másrészt a Magyar Nemzet is emlékeztetett rá, hogy hónapokon át, többszöri elnapolással húzták a pályázat eredményhirdetését. A lap nem nevezte meg az okot, de a Népszava információi szerint egészen addig múlatták az időt, amíg le nem járt a beruházási tender elmaradásával kapcsolatos európai bizottsági döntés bírósági megtámadhatóságának határideje. Mivel az Európai Unió Bíróságához fordulni vagy egy másik uniós tagállamnak, vagy egy piaci versenytársnak van lehetősége, a háttéralkuval kizárták, hogy a GE vagy az Alstom támadja meg a bírósági döntést, és amikor letelt a határidő, megkötötték azt az üzletet a nyertesekkel, amelynek révén az Orbán-kormány megkezdi a törlesztést a brüsszeli engedékenységért, illetve a Roszatom vetélytársainak háttérbe húzódásért. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy már a kérdéses jogalapú beruházás első nagyobb részlete is jelentős politikai felárral, az indokoltnál drágábban valósul meg a kormány manőverei miatt.

Négyes blokk, plusz húsz év
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kérelmére húsz évvel meghosszabbította a paksi atomerőmű 4. blokkjának üzemeltetési engedélyét az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A határozat indoklása szerint nincs olyan körülmény és ismert kockázati tényező, amely kizárná a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést és veszélyeztetné a hosszú távú biztonságot.

Katalóniában marad a bizonytalanság

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.12.22. 18:20
Carles Puigdemont FOTÓ: AFP / Dursun Aydemir / Anadolu Agency
Az eredmények azt mutatják, hogy a madridi erőfitogtatás nem vezetett eredményre – véli a lapunknak nyilatkozó szakértő.

A várakozásoknak megfelelően a csütörtöki voksolással nem oldódott meg a katalán krízis. A társadalom továbbra is rendkívül megosztott, ezt mutatja, hogy a mandátumok számát tekintve a függetlenségpártiak nyertek, a szavazatok terén azonban az egység hívei arattak győzelmet (amennyiben a függetlenség egyoldalú kikiáltását és a katalán autonómia felfüggesztését egyaránt ellenző Podemost is ide számoljuk). A legtöbb szavazatot egyébként az egységet hirdető Ciudadanos párt katalán ága kapta. Mivel azonban a parlamenti többség számít, Katalónia továbbra is bizonytalan jövő előtt áll. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a függetlenségpárti tábor – amelynek vezető alakjai közül többen külföldre menekültek, mások börtönben vannak – milyen utat választ. A régió egykori első emberének a hangneme sem annyira radikális már, mint az ősszel.

Carles Puigdemont csütörtökön, késő este Brüsszelben állt a nyilvánosság elé. „A katalán emberek azt akarják, hogy Katalónia önálló köztársaság legyen. Mariano Rajoy terve nem működik, úgyhogy új megoldást kell találni a krízis megoldása érdekében” – mondta Puigdemont, aki korábbi ígéretéhez hűen nem zárta ki, hogy hazatér. Ezzel a börtönt kockáztatja, hiszen elfogatóparancs van ellene érvényben egyebek között lázadás, zendülés és hűtlen kezelés miatt. Amint átlépi a spanyol határt, letartóztathatják.

A politikus dialógust sürgetett Madriddal, ám hangsúlyozta: azt akarja, hogy Belgiumban történjenek a tárgyalások, a spanyol fővárosba egyedül akkor megy, ha biztosítják számára a megfelelő „garanciákat” – írta az El País. A spanyol kormányfő pénteken azt üzente: a törvény keretein belül hajlandó tárgyalni. Ugyanazok a mondatok hangzanak el tehát, mint hetekkel ezelőtt.

„Rajoy számára kettős pofont jelentett a választás: a pártja egyfelől sokat veszített a népszerűségéből a Ciudadanosszal szemben, másfelől azokkal az emberekkel lesz kénytelen tárgyalni, akikkel nagyon nem akart” – mondta lapunknak Éltető Andrea az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, aki szerint a Ciudadanos a következő országos választáson akár a kormányzó Néppárt utódja lehet.

A szakértő úgy véli, fontos lenne, hogy mind a spanyol kormány, mind a függetlenségpártiak önrevíziót gyakoroljanak. „Ami Madridot illeti, azt az erőpolitikát, hogy letartóztatják a vezetőket és alkalmazzák az autonómia felfüggesztését jelentő 155. cikkelyt felül kellene vizsgálni, ezt mutatják legalábbis a csütörtöki szavazás eredményei. Az erőfitogtatás nem jött be” – mondta Éltető.

Ez csupán a kihívások egyike, hiszen január végéig meg kell alakítani a kormányt, a parlamentnek pedig meg kell szavaznia az elnököt. Nehezítő tényező, hogy a fontos vokssal bíró emberek közül egyesek börtönben vagy Brüsszelben vannak „Ha nem sikerül, áprilisban új választásokat kell kiírni. Kérdés, hogy ez vezetne-e valahova” – tette hozzá Éltető Andrea.

Katalóniában marad a bizonytalanság

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.12.22. 18:20
Carles Puigdemont FOTÓ: AFP / Dursun Aydemir / Anadolu Agency
Az eredmények azt mutatják, hogy a madridi erőfitogtatás nem vezetett eredményre – véli a lapunknak nyilatkozó szakértő.

A várakozásoknak megfelelően a csütörtöki voksolással nem oldódott meg a katalán krízis. A társadalom továbbra is rendkívül megosztott, ezt mutatja, hogy a mandátumok számát tekintve a függetlenségpártiak nyertek, a szavazatok terén azonban az egység hívei arattak győzelmet (amennyiben a függetlenség egyoldalú kikiáltását és a katalán autonómia felfüggesztését egyaránt ellenző Podemost is ide számoljuk). A legtöbb szavazatot egyébként az egységet hirdető Ciudadanos párt katalán ága kapta. Mivel azonban a parlamenti többség számít, Katalónia továbbra is bizonytalan jövő előtt áll. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a függetlenségpárti tábor – amelynek vezető alakjai közül többen külföldre menekültek, mások börtönben vannak – milyen utat választ. A régió egykori első emberének a hangneme sem annyira radikális már, mint az ősszel.

Carles Puigdemont csütörtökön, késő este Brüsszelben állt a nyilvánosság elé. „A katalán emberek azt akarják, hogy Katalónia önálló köztársaság legyen. Mariano Rajoy terve nem működik, úgyhogy új megoldást kell találni a krízis megoldása érdekében” – mondta Puigdemont, aki korábbi ígéretéhez hűen nem zárta ki, hogy hazatér. Ezzel a börtönt kockáztatja, hiszen elfogatóparancs van ellene érvényben egyebek között lázadás, zendülés és hűtlen kezelés miatt. Amint átlépi a spanyol határt, letartóztathatják.

A politikus dialógust sürgetett Madriddal, ám hangsúlyozta: azt akarja, hogy Belgiumban történjenek a tárgyalások, a spanyol fővárosba egyedül akkor megy, ha biztosítják számára a megfelelő „garanciákat” – írta az El País. A spanyol kormányfő pénteken azt üzente: a törvény keretein belül hajlandó tárgyalni. Ugyanazok a mondatok hangzanak el tehát, mint hetekkel ezelőtt.

„Rajoy számára kettős pofont jelentett a választás: a pártja egyfelől sokat veszített a népszerűségéből a Ciudadanosszal szemben, másfelől azokkal az emberekkel lesz kénytelen tárgyalni, akikkel nagyon nem akart” – mondta lapunknak Éltető Andrea az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, aki szerint a Ciudadanos a következő országos választáson akár a kormányzó Néppárt utódja lehet.

A szakértő úgy véli, fontos lenne, hogy mind a spanyol kormány, mind a függetlenségpártiak önrevíziót gyakoroljanak. „Ami Madridot illeti, azt az erőpolitikát, hogy letartóztatják a vezetőket és alkalmazzák az autonómia felfüggesztését jelentő 155. cikkelyt felül kellene vizsgálni, ezt mutatják legalábbis a csütörtöki szavazás eredményei. Az erőfitogtatás nem jött be” – mondta Éltető.

Ez csupán a kihívások egyike, hiszen január végéig meg kell alakítani a kormányt, a parlamentnek pedig meg kell szavaznia az elnököt. Nehezítő tényező, hogy a fontos vokssal bíró emberek közül egyesek börtönben vagy Brüsszelben vannak „Ha nem sikerül, áprilisban új választásokat kell kiírni. Kérdés, hogy ez vezetne-e valahova” – tette hozzá Éltető Andrea.