Feljelentik a Barcelonát

Publikálás dátuma
2017.12.20. 06:55
Fotó: DPPI

Noha tudható, hogy a spanyol labdarúgó-bajnokságban szereplő Atlético Madrid vezérigazgatója, Miguel Ángel Gil Marín és az FC Barcelona elnöke, Joseph Maria Bartomeu jó viszonyt ápol egymással, sajtóhírek szerint a fővárosiakat erősítő Antoine Griezmann átigazolási ügye miatt az Atlético ennek ellenére is feljelentést tett a Barcelona ellen a nemzetközi labdarúgó-szövetségnél (FIFA).

Mint sokan mások – kapós futballistáról van szó – a nyári átigazolási időszakban a katalánok is szeretnék átigazolni a madridiak kötelékébe jelenlegi szerződése szerint 2022-ig tartozó francia válogatott Griezmannt, ennek érdekében pedig állítólag Bartomeu már találkozott is a csatár képviselőivel. Ez a húzás nem nyerte el az Atlético vezetőségének tetszését, fővárosiak a hétfői igazgatósági ülésen ugyanis arról döntöttek, hogy a FIFA-hoz fordulnak.

„Ha az újságok ezt írják, akkor ez az igazság” – utalt a találkozóra Guillermo Amor, a Barcelona sportkapcsolatokért felelős igazgatója. – Elképzelhető, hogy tettünk lépéseket Griezmann felé és közelebb kerültünk a megszerzéséhez. A klubnál megszokott formulák szerint zajlik a munka. A labdarúgás világában elkerülhetetlen, hogy az emberek beszéljenek a játékosokról – jelentette ki Amor.

Griezmann mostani munkaadója egyébként 16 forduló után második a bajnoki tabellán, hátránya 6 pont az éllovas Barcelona mögött.

Szerző

Elvonásban elöl, fizetésben hátul

A hivatalos átlagfizetést alapul véve Norvégiában, Luxemburgban, Finnországban és Svédországban a legmagasabb a járulékok levonása után a munkavállalók zsebében maradó nettó bér összege, a legkevesebb nettó bér a cseh, francia, magyar és szlovák munkavállalóknál marad – derül ki a Deloitte európai uniós országokra, valamint Norvégiára és Svájcra vonatkozó, társadalombiztosítással kapcsolatos felméréséből. Az előző évhez képest idén a legtöbb vizsgált tagállamban emelkedett a minimálbér.

A felmérés külön elemezte a visegrádi országokra – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – jellemző járulékterheket. A legalacsonyabb munkáltatói terhekkel a lengyel foglalkoztatók számolhatnak, míg a legmagasabb költséget a cseh és szlovák munkáltatók állják. Megfigyelhető, hogy a jövedelemszint növekedésével csökken a bruttó munkabért terhelő egyéni járulék mértéke, kivéve Magyarországot, ahol a többi Visegrádi országtól eltérően nincs járulékfizetési plafon.

A Deloitte elemzése szerint a V4 országok közül Magyarországon az átlagos éves bruttó jövedelem, 9820, Szlovákiában 10308, Lengyelországban 11586, míg Csehországban 11884 euró.

Arányaiban a legkisebb bruttó keresettel rendelkező munkavállalók Lengyelországban és Magyarországon fizetik a legtöbb egyéni járulékot, ami nagyjából a jövedelmük 20 százalékát jelenti, míg Csehországban ez az arány 11 százalék. Ugyanez elmondható a legmagasabb jövedelemkategóriába tartozók esetében is - foglalta össze elemzésüket Kövesdy Zoltán, a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.

Szerző

Baldauf: jövőre távozhat a Tesco

Publikálás dátuma
2017.12.20. 06:21
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Élénk érdeklődés, főként találgatás kísérte a Baldauf László, a CBA alapítójának lépését, amikor megállapodott a Magyarországon 2004 óta jelenlévő német Lidl diszkonthálózattal, az egyik franchise cége hét boltjának bérbeadásáról.

A december 15-én megkötött szerződés részleteiről és hátteréről mind ez ideig hallgatott a kiskereskedelem doyenje, ám tegnap a Magyar Időknek adott interjújában feltárta, mi végre ez a "nemzetietlen" lépés, és mit vár a kiskereskedelemben a következő években. A német cég előnyben részesítésének prózai oka van: a 76 éves üzletember folyamatosan, a jövő év végéig kivonul az üzletből és értékesíti boltjait. Mint mondta, ezeket az üzleteket felkínálta vállalkozótársainak, vezetőinek is, de nem volt rá jelentkező. A Lidl-ben viszont hosszú távú stabilitást lát, ezért fogadta el ajánlatot. Ez azért is keltett ekkora feltűnést, mert Baldaufot Fidesz közeli vállalkozóként emlegették, és ezzel a szerződéssel éppen szembemegy Orbán Viktor miniszterelnök meghirdetett céljával, hogy a kereskedelemben is a tulajdon nagyobb része legyen hazai kézben. (Az interjú egy másik részében azért kifejtette, hogy szerinte kedvező a gazdaságpolitikai klíma, és a hazai kereskedők számára minden körülmény megérett ahhoz, hogy megvalósuljon a kormányfő akarata.)

A volt CBA-vezér megemlítette, hogy bár a fogyasztás bővül, ám az ország túlboltosított, ezért a következő években több ezer bolt tűnik el a piacról: multik és magyar cégek egyaránt.

Baldauf arra is felhívta a figyelmet, hogy a diszkontok nemcsak Magyarországon, de a világ sok országában kiszorítják a hipermarketeket, s a CBA alapító úgy vélte a Tesco emiatt roppant meg Nagy-Britanniában az ezredfordulón és azóta sem tudott talpra állni. Baldauf úgy vélte, jövőre a Tesco kivonulhat Magyarországról. A szakember ugyan tévedett a számokban, mert a Tescónak nem száz, hanem kétszer annyi üzlete van Magyarországon, de az igaz, hogy negyven-ötven az, amely üzleti szempontból értékes lehet. Az üzletember szerint a többi ingatlant sport- vagy közösségi célokra hasznosíthatnák, vagy a mostanában reneszánszukat élő, fedett termelői pia­cokat lehetne kialakítani bennük.

Az persze nagy kérdés, hogy ki és miből veszi meg a Tesco üzleteit, akár feldarabolva is. Esélye nem annyira a hazai kis cégeknek, mint inkább a Mészáros Lőrinc-féle milliárdosoknak van. Mindenesetre így értelmet nyerhet az a hosszú évekig tartó hecckampány, amit a kormányközeli sajtó folytatott a Tesco ellen, hetente írva a különböző szabálytalanságokról, miközben más láncok csak ritkán kerültek reflektorfénybe.

Szerző