Előfizetés

Varsó keménykedik, nem könyörög

Nem hozott enyhülést a miniszterelnök-csere sem Brüsszel és Varsó viszonyában. Mareusz Moraviecki új kormányfő tegnap egy, a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjúban leszögezte, nem kérte "senkitől, hogy ne indítsák el a hetes cikk szerinti eljárást" a múlt heti EU-csúcstalálkozón egyik kétoldalú találkozóján sem, mert nem fog esedezni Brüsszelnek.

Kampánykezdet Moszkvában

Publikálás dátuma
2017.12.19. 06:37
Fotó: Tóth Gergő

Hivatalosan is megkezdődött tegnap a 2018. március 18-i orosz elnökválasztás kampánya, miután a Rossziszkaja Gazeta hétfői számában megjelent a vonatkozó rendelet. Vlagyimir Putyin múlt héten jelentette be indulását és pénteki nemzetközi sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy nem pártja színeiben, hanem függetlenként indul. A hivatalban lévő elnök 75 százalékos támogatottságra számíthat, egyetlen ellenfele sem éri el a 10 százalékot. Mostanig 23 indulót hagyott jóvá a központi választási iroda. Legismertebb és legerősebb ellenfele, Alekszej Navalnij azonban nem indulhat, mert több jogerős ítélet is született ellene, melyek az ellenzék szerint azonban politikai indíttatásúak.

Chile is beállt a dél-amerikai sorba

Feszült várakozás övezte a régióban a vasárnapi chilei elnökválasztást, a nagy kérdés az volt, hogy a baloldal elveszít-e egy újabb bástyát a kontinensen, ahogy az elmúlt években több országban – így Brazíliában és Argentínában – is jobboldali elnök került hatalomra. Hétfő hajnalra már biztossá vált, hogy Chile is „beáll a sorba”, hiszen a milliárdos üzletember Sebastián Pinera 9 százalékponttal megelőzte a szocialista vetélytársát, Alejandro Guilliert.

Az erős baloldali hagyományokkal bíró kontinensen ezért ki-ki aggodalommal vagy épp reménnyel tekint a 2018-as évre, mert jövőre Mexikóban, Brazíliában Kolumbiában és Paraguayban is új vezetőt választanak. „Chile egy nagyon fontos választási évet ’nyitott meg’ a régióban, és sok olyan feszültség, amit itt láttunk most, megismétlődhet az előttünk álló választásokon” – nyilatkozta a The New York Timesnak Shannon K. O’Neil a Külkapcsolati Tanács (CFR) Latin-Amerika-szakértője.

Az amerikai lapnak több chilei választó is azt nyilatkozta: úgy érzik, két rossz közül kellett választaniuk. Talán az döntött mégis a 68 éves politikus javára, hogy úgy vélték, a Harvardon végzett közgazdász képes lesz fellendíteni a gazdaságot. Ráadásul tapasztalt vezető, 2010 és 2014 között már betöltötte az elnöki tisztséget.

Az akkori kampányához képest jelentősen jobbra tolódott, és ez egyeseket aggodalommal tölt el. Attól tartanak ugyanis, hogy Pinera intézkedései az elitet juttatja előnyhöz, a leköszönő elnök, Michelle Bachelet által megduzzadt középosztály kárára. Pinera egyelőre csak annyit árult el, hogy csökkenteni fogja az állami bürokráciát, igyekszik majd ösztönözni a befektetéseket, többek között csökkenti a társasági adót. Ami a szociális intézkedéseket illeti, az egyneműek házasságkötésének legalizálása veszélybe kerülhet, miután Pinera hangsúlyozta, hogy megálljt parancsol a Bachelet által megkezdett munkának. A leköszönő elnökkel Latin-Amerika búcsúzik utolsó női vezetőjétől, aki nem csupán a női és az LMBTQ-jogok, hanem az oktatás terén is előremutató intézkedéseket hozott.