Terjed az AIDS Oroszországban

Publikálás dátuma
2017.12.19. 06:31
A városokban kampánybuszok segítenek a megelőzésben és a szűrésben Fotó: AFP/Pavel Lisitsyn-Sputnik
Oroszországban a HIV-fertőzöttség nemcsak a lakosság korábban leginkább érintett fiatal korosztályát és homoszexuális rétegét veszélyezteti, hanem az idősebbeket és a heteroszexuálisokat is.

Új jelenségre figyeltek fel Oroszországban. Az új AIDS-es megbetegedéseknek több mint a felét újabban éppen a heteroszexuálisoknál észlelik.

A felvilágosító munkának tudják be, hogy a serdülők, a 15-30 évesek körében idén jelentősen csökkent az új megbetegedések száma. Ami viszont rossz hír, hogy az AIDS a társadalom széles rétegeire kiterjedt. Az idősebb korosztály tagjainál jelentkező fertőzöttségre gyakran a betegség késői szakaszában derül fény, ami megnehezíti gyógyításukat. Megnövekedett a falun élők HIV-fertőzöttsége is. 2011 óta az új esetek növekedésének üteme csökkenő tendenciáról tanúskodik. Ennek ellenére a szakértők feszült helyzetről beszélnek. 2017 közepén arról nyilatkoztak hivatalos egészségügyi vezetők, hogy 1987 óta 1 millió 167 ezer HIV-fertőzött embert regisztráltak, akik közül 259 ezren meghaltak. 2017 első felében 14 600 fertőzött ember halt meg, ami 13,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év első felében tapasztalt 52 ezres új eset is figyelmeztető jel. Ez nemcsak a távoli körzetekre jellemző, amelyeket korábban kevésbé veszélyeztetetteknek tartottak, hanem Moszkvára is, ahol az esetek növekedéséről számoltak be.

Az Egészségügyi Világszervezet képviselőire hivatkozva a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy 2016-ban az európai régióban először felfedezett HIV fertőzöttek száma csúcsot döntött: 160 ezres növekedést tapasztaltak 53 országban. Az új esetek 80 százaléka Kelet-Európára esik, legfőképpen Oroszországra, ahol több mint 103 ezer új esetet regisztráltak. Oroszországgal kapcsolatban a 2017-es becslések is hasonlóak.

A világon összesen 37 millió HIV fertőzött ember él, legtöbben a szegényebb országokban.

Demográfiai szempontból is fontosnak tartják Moszkvában, hogy sikeresen felvegyék a harcot az AIDS-szel. A moszkvai stratégiai központ szakértői tanácsának jelentése Oroszország csökkenő lakosságát helyezi a problémák első helyére. 2017 elejére 146,8 millióra esett vissza a lélekszám. A népességcsökkenés 1993-ban kezdődött és 14 esztendőn át tartott, de a 2009-től tapasztalható emelkedést jelentéktelennek tartják és kizárólag a migránsok érkezésével magyarázzák. E nyolc év alatt 1,8 millióval nőtt az oroszok száma, a Krím-félszigetet leszámítva, de azt figyelembe véve sem érte el az 1993-s szintet. A legoptimistább prognózis szerint 2035-re 400 ezres csökkenéssel kell számolni. A pesszimista jóslat viszont egymilliót említ.

A másik nagy kihívásnak a jelentés a lakosság elöregedését tartja. A munkaképes lakosság számaránya példátlan mélységben van. 2012-ben még a 20-64 év közötti emberek aránya 95 millió volt, azóta azonban folyamatos csökkenést mutat, ami ahhoz vezet, hogy 2050-re 71-80 millióra apad ennek minden káros következményével együtt. A kevesebb munkáskéz több szociális juttatást követel.

A nagyarányú halálozás okai között említik a szakértők az egészségügyi ellátásra fordított elégtelen ráfordításokat, külön is kiemelik ezt az AIDS-szel kapcsolatban.

A leselkedő veszélyek közé sorolja a jelentés azt a jelenséget, hogy az elmúlt negyedszázadban a lakosság keletről dél-nyugatra vándorolt. Az ázsiai országrész lakossága több mint 3 millióval csökkent. Mindössze három helyen koncentrálódik a lakosság, a moszkvai és a szentpétervári agglomerációban, továbbá a Krasznodari területen.

Az elmúlt negyedszázad tapasztalata az, hogy a bevándorlás komoly demográfiai forrásnak bizonyult. Csak 1992 és 2015 között 9 millió migránssal növekedett a lakosság. A szakértői jelentést részletesen ismertető Gazeta.ru hírportál arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakosság természetes fogyásának ellensúlyozására évente legalább félmillió migránst kellene befogadni. Ettől függ, meg tud-e Oroszország birkózni a demográfiai kihívásokkal.

Szerző

Fidesz-bukás után is süt a nap

Publikálás dátuma
2017.12.19. 06:07
Fotó: Vajda József
A mutyifeltárás csak akkor hozhat sikert, ha az ellenzék győzelemre esélyes együttműködési konstrukciót is talál mellé - figyelmeztet Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője.

- Eladható brand még az MSZP?

- Készítene velem interjút, ha nem lenne az? De komolyra fordítva, hiszem, hogy igen. Az MSZP a legnagyobb, legszervezettebb és legfelkészültebb demokratikus ellenzéki párt, amiben a képviselőcsoport munkájának meghatározó része van.

- Egy olyan országgyűlésben, amelynek szerepét a Fidesz kiüresítette.

- Nem vitatom, hogy a parlamentet egyfajta kommunikációs felületté alázta a Fidesz...

- Akkor miért nem demonstrálja az MSZP, hogy nem asszisztál a látszathoz, és miért nem vonul ki a Tisztelt Házból? A DK képviselői ezt tették.

- Ez négy, független képviselő döntése volt, nekem nincs vele dolgom. Azonban a legnagyobb ellenzéki frakciónak az a feladata, hogy így is megmutassuk: van alternatíva. Rengeteg törvényjavaslatot, határozati javaslatot nyújtottunk be a nyugdíjak emeléséről, a gázárak csökkentéséről, a bérekről, a tiszta politikai közélet megteremtéséről – de bármit is kezdeményeztünk, a Fidesz lesöpörte. Parlamenti felszólalásokban, bizottsági meghallgatások alkalmával mégis sikerült szembesíteni az embereket a kormány valódi természetével.

- Azt mondja, a kormány lesöpörte a kezdeményezéseket – például a politikai vitanapokat. Aztán, amikor ősszel a Jobbik és az LMP kezdeményezésére mégis összejött egy a devizahitelesek helyzetéről, az MSZP távol maradt. Nem ellentmondás ez?

- Nem. Nyáron összehoztunk a bajban lévő devizahitelesek érdekében egy rendkívüli ülést: a kormánypártiak arra sem vették a fáradságot, hogy eljöjjenek. Ekkor döntöttük el, hogy az őszi ülésszakban a parlament biztosította nyilvánosságot maximálisan kihasználjuk, de nem bajlódunk eleve kudarcra ítélt akciókkal. Inkább az emberekkel találkozunk, és a konkrét gondjaikra próbálunk megoldást találni. Például a devizahiteles vitanap alatt a szocialista politikusok országszerte sok száz hitelcsapdában vergődő szavazóval beszéltek, tanácsokkal segítették őket és bemutatták az MSZP javaslatait.

- Nem vitás, a nyilvánosság befolyásolását elősegíti egy töltöttkáposzta-osztó, jótékonysági pénzgyűjtő performansz, amivel két MSZP-s képviselő az ételosztás megadóztatása ellen tiltakozott, de egy ellenzéki frakció munkáját mégis az minősíti, hányszor ért el valamit a kormánypárt ellenében. Tud akár egy ilyet is mondani?

- Egyetlenegyszer sikerült meggyőzni a Fideszt: a terrorcselekmények megelőzésről szóló, új tényállásokat és büntetési tételeket bevezető jogszabály elkészítésekor a Belügyminisztérium elfogadta az MSZP szakértőinek javaslatait és ötpárti egyetértéssel született a törvény. Arra viszont több példa akadt, hogy parlamenten kívüli eszközökkel tártunk fel botrányos ügyeket. Hogy csak a legnagyobbakat említsem: az MNB alapítványok közpénz-eltüntető működése, a Posta-csoport részleges privatizálása, vagy a nagy „gáz-offshore” ügy. Ez utóbbinál, miután nyilvánosságra hoztam, hogy a kormányközeli üzletemberek tulajdonában álló, offshore-hátterű gázkereskedő MET-csoportot hogyan segítette az állam néhány év alatt 100 milliárdos haszonhoz, ez a gyakorlat abbamaradt.

- Úgy érti, ez a haszon most már eljut a lakossági fogyasztókhoz?

- Nem, mert a Kormány ezt nem engedi. Úgy „védi a rezsicsökkentést”, hogy közben évek óta mesterségesen magasan tartja a hatósági árakat, a lakások szigetelését, energetikai korszerűsítését pedig nem támogatja. Mi azt mondjuk, hogy az árképzésben igazságos, sávos árrendszert kell bevezeti, ahol a kisfogyasztók sokkal olcsóbban kapják az energiát. A tartós rezsicsökkentés érdekében pedig Otthon-felújítási Alapot kell létrehozni. Gondoljunk bele, ha a kormány a gáz értékesítéséből származó hasznot energiakorszerűsítésre költötte volna, már sok százezer családnak lehetne „energiatakarékos” otthona és alacsonyabb rezsije.

- Azt mondja, a Fidesz kiüresítette a parlament szerepét. Ugyanakkor az olyan kényes ügyek nagy részét, mint a MET-botrány, mégis képviselők ássák elő, hiszen létezik egy „parlamenti oknyomozói műfaj”: az úgynevezett írásbeli kérdéssel majdnem minden állami ügyletről információkat szerezhetnek a képviselők. Akkor miért beszél titkolózásról?

- Abban igaza van, hogy egy írásbeli kérdésre elvben minden kormánytag köteles válaszolni. De semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs, ami igazmondásra, vagy legalább arra kötelezné, hogy a válasza tartalmilag kapcsolódjon a feltett kérdéshez.

- Akkor ennél a pontnál az ügy el is hal?

- Nem. Ha az írásbeli kérdésre nincs konkrét válasz, akkor műfajt váltok, és közérdekű adatigényléssel szerzem meg az illetékes állami szervtől vagy vállalattól az információkat. Ha ennek keretén belül sem adja ki, akkor perelek – már száznál több ilyen ügyem van. És a bíróságok egyre-másra kötelezik az állami szereplőket, hogy publikálják az adatokat. Éppen ezért a titkolódzó kormányzati szereplők taktikát váltottak: vagy törvénymódosítással próbálják tovább titkolni az adatokat (MNB-alapítványok, Posta), vagy sokmilliós költségtérítést kérnek az adatok kiadásáért. De emiatt nem szabad meghátrálni, ebben az esetben a munkadíj jogos voltát vagy a mértékét kell bíróságon megtámadni.

- Azt mondja, száznál több pere van, és a sajtóban is sorjáznak a korrupciós, orosz befolyásról szóló, hatalommal való visszaélést bemutató ügyek. Ám a jelek szerint ezek nem befolyásolják érdemben a választót. Akkor mivel akarja megszólítani az MSZP az embereket?

- Hadd utaljak vissza a 2014-es pécsi választásra...

- ...amit elvesztettek a szocialisták.

- Amit majdnem megnyertek az MSZP jelöltjei. Négy éven át folyamatosan bemutattuk a korrupciógyanús ügyeket, azt, hogyan játszott át a városvezetés ügyvédi irodáknak, marketing cégeknek, vagy épp a fideszes Várhegyi Attilának összesen évi fél milliárd forintot. Ezeknek köszönhetően alig pár százalékkal maradtunk le a fideszes jelöltektől – akik mélyen alulmúlták a Fidesz átlagát. Ha akkor a mutyik bemutatása mellett azt is el tudtuk volna hitetni a pécsiekkel, hogy a baloldali összefogás képes kormányt váltani, a szocialista jelöltek nyertek volna. A tanulság az, hogy akkor hatásos a botrányos ügyek feltárása, ha van győzelem-esélyes együttműködési konstrukció. Meg persze kell egy program, ami megmutatja, hogy egy kormányváltás után is felkel a nap, és jobb lesz az élet, mint most.

- A győzelmi konstrukció mintha most is hibádzna.

- Én továbbra is kitartok a közös lista, közös jelölt mellett, mert nincs más lehetőség a kormányváltásra. Ezt deklarálta a májusi kongresszusunk, ezt hirdette Botka László és ezt vallja most Karácsony Gergely – ezért fogadtuk el az ajánlatát. Tudom, nem illik kérdezni az újságírótól…

- ...ha tudok, válaszolok.

- Melyik az a párt, amelyik a második olyan ajánlatát teszi a többi ellenzéki formációnak, amivel leváltható a kormány?

- Feltételezem, ha nem az MSZP lenne, nem kérdezte volna meg.

- De hát tényleg az MSZP az!

- Másnak is van miniszterelnök-jelöltje.

- Csak épp támogatottsága nincs hozzá.

- Az MSZP népszerűsége is hónapról hónapra sorvad.

- A legfrissebb mérések szerint elkezdtünk visszaerősödni, ráadásul bármi történt is, még mindig az MSZP a legnagyobb baloldali párt.

- Amelyikkel mindenki koordinálni szeretne az egyéni választókerületekben. Önök szerint azonban ez nem célravezető, és nem tárgyalnak, holott másik három párt ebben látja a megoldást.

- Mi tárgyalnánk, de elütik a kinyújtott kezünket – azért, mert azok, akik koordinációról beszélnek, a saját egyéni stratégiájukat erőltetik. Lehet különböző konstrukciókat vázolni, de ha a választó nem hiszi el, hogy a terv esélyes a kormányváltásra, akkor semmilyen együttműködésre nem szavaz. Márpedig kormányváltó erőt csak közös listával és miniszterelnök-jelölttel lehet felmutatni. Az alapkérdés az, egy adott pártnak kizárólag az-e a célja, hogy több szavazatot kapjon, legyen frakciója a parlamentben, vagy ezt csak eszköznek tekinti a kormány leváltásához.

- A Demokratikus Koalícióra gondol?

- Az összes olyan demokratikus ellenzéki pártra gondolok, amelyik külön indulásról és külön listáról beszél. Nem találkoztam olyan választóval, aki azért szavazna egy pártra, hogy az bekerüljön a parlamentbe, vagy épp legyen frakciója. Én csak olyan szavazókkal találkozom, akik azt mondják: ezt a kormányt el kell zavarni. A demokratikus ellenzéknek tudomásul kell vennie, hogy a választás nem a politikusok pozícióiról, ügyeiről szól, hanem az emberek életéről.

Névjegy
Tóth Bertalan 1975. november 10-én született Pécsett. 2000-ben jogász, 2003-ban európai jogi szakjogász, 2013-ban közgazdász diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. 1992 óta tagja a Magyar Szocialista Pártnak, 2007 – 2010-ig az MSZP pécsi városi szervezetének elnöke volt, 2012 – 2014 között az MSZP Országos Elnökségi tagjának választották. 2014-től országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióvezető-helyettese és a Törvényalkotási Bizottság tagja, 2016. júliusától a párt frakcióvezetője. Két gyermeke van.

Szerző

Fidesz-bukás után is süt a nap

Publikálás dátuma
2017.12.19. 06:07
Fotó: Vajda József
A mutyifeltárás csak akkor hozhat sikert, ha az ellenzék győzelemre esélyes együttműködési konstrukciót is talál mellé - figyelmeztet Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője.

- Eladható brand még az MSZP?

- Készítene velem interjút, ha nem lenne az? De komolyra fordítva, hiszem, hogy igen. Az MSZP a legnagyobb, legszervezettebb és legfelkészültebb demokratikus ellenzéki párt, amiben a képviselőcsoport munkájának meghatározó része van.

- Egy olyan országgyűlésben, amelynek szerepét a Fidesz kiüresítette.

- Nem vitatom, hogy a parlamentet egyfajta kommunikációs felületté alázta a Fidesz...

- Akkor miért nem demonstrálja az MSZP, hogy nem asszisztál a látszathoz, és miért nem vonul ki a Tisztelt Házból? A DK képviselői ezt tették.

- Ez négy, független képviselő döntése volt, nekem nincs vele dolgom. Azonban a legnagyobb ellenzéki frakciónak az a feladata, hogy így is megmutassuk: van alternatíva. Rengeteg törvényjavaslatot, határozati javaslatot nyújtottunk be a nyugdíjak emeléséről, a gázárak csökkentéséről, a bérekről, a tiszta politikai közélet megteremtéséről – de bármit is kezdeményeztünk, a Fidesz lesöpörte. Parlamenti felszólalásokban, bizottsági meghallgatások alkalmával mégis sikerült szembesíteni az embereket a kormány valódi természetével.

- Azt mondja, a kormány lesöpörte a kezdeményezéseket – például a politikai vitanapokat. Aztán, amikor ősszel a Jobbik és az LMP kezdeményezésére mégis összejött egy a devizahitelesek helyzetéről, az MSZP távol maradt. Nem ellentmondás ez?

- Nem. Nyáron összehoztunk a bajban lévő devizahitelesek érdekében egy rendkívüli ülést: a kormánypártiak arra sem vették a fáradságot, hogy eljöjjenek. Ekkor döntöttük el, hogy az őszi ülésszakban a parlament biztosította nyilvánosságot maximálisan kihasználjuk, de nem bajlódunk eleve kudarcra ítélt akciókkal. Inkább az emberekkel találkozunk, és a konkrét gondjaikra próbálunk megoldást találni. Például a devizahiteles vitanap alatt a szocialista politikusok országszerte sok száz hitelcsapdában vergődő szavazóval beszéltek, tanácsokkal segítették őket és bemutatták az MSZP javaslatait.

- Nem vitás, a nyilvánosság befolyásolását elősegíti egy töltöttkáposzta-osztó, jótékonysági pénzgyűjtő performansz, amivel két MSZP-s képviselő az ételosztás megadóztatása ellen tiltakozott, de egy ellenzéki frakció munkáját mégis az minősíti, hányszor ért el valamit a kormánypárt ellenében. Tud akár egy ilyet is mondani?

- Egyetlenegyszer sikerült meggyőzni a Fideszt: a terrorcselekmények megelőzésről szóló, új tényállásokat és büntetési tételeket bevezető jogszabály elkészítésekor a Belügyminisztérium elfogadta az MSZP szakértőinek javaslatait és ötpárti egyetértéssel született a törvény. Arra viszont több példa akadt, hogy parlamenten kívüli eszközökkel tártunk fel botrányos ügyeket. Hogy csak a legnagyobbakat említsem: az MNB alapítványok közpénz-eltüntető működése, a Posta-csoport részleges privatizálása, vagy a nagy „gáz-offshore” ügy. Ez utóbbinál, miután nyilvánosságra hoztam, hogy a kormányközeli üzletemberek tulajdonában álló, offshore-hátterű gázkereskedő MET-csoportot hogyan segítette az állam néhány év alatt 100 milliárdos haszonhoz, ez a gyakorlat abbamaradt.

- Úgy érti, ez a haszon most már eljut a lakossági fogyasztókhoz?

- Nem, mert a Kormány ezt nem engedi. Úgy „védi a rezsicsökkentést”, hogy közben évek óta mesterségesen magasan tartja a hatósági árakat, a lakások szigetelését, energetikai korszerűsítését pedig nem támogatja. Mi azt mondjuk, hogy az árképzésben igazságos, sávos árrendszert kell bevezeti, ahol a kisfogyasztók sokkal olcsóbban kapják az energiát. A tartós rezsicsökkentés érdekében pedig Otthon-felújítási Alapot kell létrehozni. Gondoljunk bele, ha a kormány a gáz értékesítéséből származó hasznot energiakorszerűsítésre költötte volna, már sok százezer családnak lehetne „energiatakarékos” otthona és alacsonyabb rezsije.

- Azt mondja, a Fidesz kiüresítette a parlament szerepét. Ugyanakkor az olyan kényes ügyek nagy részét, mint a MET-botrány, mégis képviselők ássák elő, hiszen létezik egy „parlamenti oknyomozói műfaj”: az úgynevezett írásbeli kérdéssel majdnem minden állami ügyletről információkat szerezhetnek a képviselők. Akkor miért beszél titkolózásról?

- Abban igaza van, hogy egy írásbeli kérdésre elvben minden kormánytag köteles válaszolni. De semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs, ami igazmondásra, vagy legalább arra kötelezné, hogy a válasza tartalmilag kapcsolódjon a feltett kérdéshez.

- Akkor ennél a pontnál az ügy el is hal?

- Nem. Ha az írásbeli kérdésre nincs konkrét válasz, akkor műfajt váltok, és közérdekű adatigényléssel szerzem meg az illetékes állami szervtől vagy vállalattól az információkat. Ha ennek keretén belül sem adja ki, akkor perelek – már száznál több ilyen ügyem van. És a bíróságok egyre-másra kötelezik az állami szereplőket, hogy publikálják az adatokat. Éppen ezért a titkolódzó kormányzati szereplők taktikát váltottak: vagy törvénymódosítással próbálják tovább titkolni az adatokat (MNB-alapítványok, Posta), vagy sokmilliós költségtérítést kérnek az adatok kiadásáért. De emiatt nem szabad meghátrálni, ebben az esetben a munkadíj jogos voltát vagy a mértékét kell bíróságon megtámadni.

- Azt mondja, száznál több pere van, és a sajtóban is sorjáznak a korrupciós, orosz befolyásról szóló, hatalommal való visszaélést bemutató ügyek. Ám a jelek szerint ezek nem befolyásolják érdemben a választót. Akkor mivel akarja megszólítani az MSZP az embereket?

- Hadd utaljak vissza a 2014-es pécsi választásra...

- ...amit elvesztettek a szocialisták.

- Amit majdnem megnyertek az MSZP jelöltjei. Négy éven át folyamatosan bemutattuk a korrupciógyanús ügyeket, azt, hogyan játszott át a városvezetés ügyvédi irodáknak, marketing cégeknek, vagy épp a fideszes Várhegyi Attilának összesen évi fél milliárd forintot. Ezeknek köszönhetően alig pár százalékkal maradtunk le a fideszes jelöltektől – akik mélyen alulmúlták a Fidesz átlagát. Ha akkor a mutyik bemutatása mellett azt is el tudtuk volna hitetni a pécsiekkel, hogy a baloldali összefogás képes kormányt váltani, a szocialista jelöltek nyertek volna. A tanulság az, hogy akkor hatásos a botrányos ügyek feltárása, ha van győzelem-esélyes együttműködési konstrukció. Meg persze kell egy program, ami megmutatja, hogy egy kormányváltás után is felkel a nap, és jobb lesz az élet, mint most.

- A győzelmi konstrukció mintha most is hibádzna.

- Én továbbra is kitartok a közös lista, közös jelölt mellett, mert nincs más lehetőség a kormányváltásra. Ezt deklarálta a májusi kongresszusunk, ezt hirdette Botka László és ezt vallja most Karácsony Gergely – ezért fogadtuk el az ajánlatát. Tudom, nem illik kérdezni az újságírótól…

- ...ha tudok, válaszolok.

- Melyik az a párt, amelyik a második olyan ajánlatát teszi a többi ellenzéki formációnak, amivel leváltható a kormány?

- Feltételezem, ha nem az MSZP lenne, nem kérdezte volna meg.

- De hát tényleg az MSZP az!

- Másnak is van miniszterelnök-jelöltje.

- Csak épp támogatottsága nincs hozzá.

- Az MSZP népszerűsége is hónapról hónapra sorvad.

- A legfrissebb mérések szerint elkezdtünk visszaerősödni, ráadásul bármi történt is, még mindig az MSZP a legnagyobb baloldali párt.

- Amelyikkel mindenki koordinálni szeretne az egyéni választókerületekben. Önök szerint azonban ez nem célravezető, és nem tárgyalnak, holott másik három párt ebben látja a megoldást.

- Mi tárgyalnánk, de elütik a kinyújtott kezünket – azért, mert azok, akik koordinációról beszélnek, a saját egyéni stratégiájukat erőltetik. Lehet különböző konstrukciókat vázolni, de ha a választó nem hiszi el, hogy a terv esélyes a kormányváltásra, akkor semmilyen együttműködésre nem szavaz. Márpedig kormányváltó erőt csak közös listával és miniszterelnök-jelölttel lehet felmutatni. Az alapkérdés az, egy adott pártnak kizárólag az-e a célja, hogy több szavazatot kapjon, legyen frakciója a parlamentben, vagy ezt csak eszköznek tekinti a kormány leváltásához.

- A Demokratikus Koalícióra gondol?

- Az összes olyan demokratikus ellenzéki pártra gondolok, amelyik külön indulásról és külön listáról beszél. Nem találkoztam olyan választóval, aki azért szavazna egy pártra, hogy az bekerüljön a parlamentbe, vagy épp legyen frakciója. Én csak olyan szavazókkal találkozom, akik azt mondják: ezt a kormányt el kell zavarni. A demokratikus ellenzéknek tudomásul kell vennie, hogy a választás nem a politikusok pozícióiról, ügyeiről szól, hanem az emberek életéről.

Névjegy
Tóth Bertalan 1975. november 10-én született Pécsett. 2000-ben jogász, 2003-ban európai jogi szakjogász, 2013-ban közgazdász diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. 1992 óta tagja a Magyar Szocialista Pártnak, 2007 – 2010-ig az MSZP pécsi városi szervezetének elnöke volt, 2012 – 2014 között az MSZP Országos Elnökségi tagjának választották. 2014-től országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióvezető-helyettese és a Törvényalkotási Bizottság tagja, 2016. júliusától a párt frakcióvezetője. Két gyermeke van.

Szerző