Mészáros a részvénypiacon

A tőzsde bevonásával is rendületlenül gyarapítja vagyonát a kormányfő közeli, újabban bankok felé tekingető barátja.

Meglepő dolgok történnek az utóbbi időben a tőzsdén. A részvények világában kevésbé járatosaknak is feltűnhetett, hogy néhány részvénnyel akkora árfolyam-kilengésekkel kereskednek, hogy a világsajtó is felfigyelt rájuk. Az is meglepő volt, hogy Mészáros Lőrinc sokszoros milliárdos felcsúti polgármester, Orbán Viktor közeli barátja, valamint a gigaüzleteiben vele együtt futó Jászai Gellért, saját tőkéjüket megmozgatva képesek voltak arra, hogy a Budapesti Értéktőzsdén kereskedett érdekeltségeik, a Konzum Nyrt., az Opus (volt Opimus) Global Nyrt. és az Appeninn Nyrt. árfolyamait egymaguk kedvükre alakítsák. Korábban ezt elképzelni sem tudták a piac konzervatív szereplői. Úgy vélték, hogy kétségtelenül gyorsan, egy esztendő alatt szinte a semmiből 100 milliárd forinttal gazdagodott Mészáros Lőrinc, ám ez nem likvid tőke, médiacégekben, ingatlanvállalkozásokban, építőipar cégekben vagy szőlőültetvényekben van lekötve. A felsorolás korántsem teljes körű, hiszen a napról napra tekintélyes mértékben bővülő Mészáros-birodalom, kereszttulajdonlásokkal jócskán tarkított cégeinek száma ma már áttekinthetetlen, hogy tényleges vagyoni helyzetéről ne is beszéljünk. A tőzsdei befektetők 2017-ben mégis azt tapasztalhatták, hogy a Mészáros-birodalmat értékben többszörösen meghaladó olyan társaságok, mint az OTP, Mol, a Magyar Telekom vagy a Richter napi forgalmát, nem is egyszer, meghaladta a Mészáros-papíroké.

Az elmúlt héten a felcsúti polgármester érdekeltségi köre újabb tőzsdei társasággal gyarapodott. Az egykor Járai Zsigmond volt tőzsdeelnök és pénzügyminiszter nevéhez köthető CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. meghatározó tulajdonosai között bukkant fel Mészáros Lőrinc egyik vagyonkezelő társasága. A CIG Pannónia árfolyama a tulajdonszerzést követően meglódult ugyan, de még ennél is feltűnőbb volt, hogy pénteken forgalma, még ha kis mértékben is, de meghaladta a Magyar Telekomét, az Opus Globalé megegyezett vele, míg az Appeninn 3,42 százalékos árfolyam-emelkedést produkált, egy olyan tőzsdei napon, amikor a BUX-indexnek csak 0,11 százalékos emelkedésre futotta. Bár a CIG Pannónia januári közgyűlésének még jóvá kell hagynia Mészárosék tőkeemelését, de a tőzsdei befektetők ezt láthatóan csak formális lépésnek tekintik, s részvény vásárlásaikkal ők máris bizalmat szavaztak a CIG Pannónia jövőjének.

Egészen mostanáig élénken találgatták tőkepiaci körökben, hogy melyik is a kormányhoz közelálló biztosítótársaság. A bankoknál ez aligha kérdéses, hiszen minden jel arra mutat, hogy ezt a szerepet a részben Mészáros érdekeltségébe tartozó MKB, az állami résztulajdonnal rendelkező Erste Bank és az érdekes felállású Gránit Bank tölti be. Ebben az egykor Demján Sándor által birtokolt pénzintézetben van tulajdona a CIG Pannónia Nyugdíjpénztárának és az MKB Nyugdíjpénztárának és az államnak egyaránt, vagyis nem túlzás azt állítani, hogy Mészáros a résztulajdonolt pénzintézetein keresztül már csaknem betette a lábát a Gránit Bankba. Ugyankkor elgondolkodtató, hogy szeptemberben Varga Mihály gazdasági miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az állam még idén eladja a Gránit Bankban lévő 36,5 százalékos tulajdonát. Bár a 2017-es évből már csak napok vannak hátra, de a vevő kiléte még ismeretlen. Arra kérdésre azonban, hogy melyik az államhoz közelálló biztosítótársaság most már választ kaptunk: a CIG Pannónia. Bár már korábban is voltak erre utaló jelek, hiszen a Pannónia Nyugdíjpénztárt eddig is az MKB tulajdonosai között tartották számon. Vagyis a kormányhoz közeli társaságok (és részben Mészáros érdeleltségébe tartozók) kereszttulajdonlásainak hálójával állunk szemben, amit megerősít az is, hogy a CIG Pannónia az ugyancsak a Mészáros-birodalom részét képező Konzum-csoportba szállt be. Akad azonban még egy "parlagon" lévő pénzintézet a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Budapest Bank (BB), amelyet ígéretei szerint az állam ismét privatizálni akar. Ám itt is kérdéses, hogy kinek.

A Mészáros Lőrinchez - a CIG Pannónia résztulajdonlásának megszerzéséig - köthető társaságok vagyonának értékét 300 milliárd forintra becsülték. Ez most árfolyamértéken "mindössze" 8 milliárd forinttal gyarapodott a biztosítótársaságba történő beszállással. (A tényleges vagyongyarapodásról még korai lenne beszélni.) A Mátrai Erőmű többségének múlt héten bejelentett megvásárlásával további tízmilliárdokkal bővülhet a felcsúti polgármester érdekeltségeinek vagyona. Így összességében már a Mészáros-birodalom is képes arra, hogy az érdekeltségébe tartozó tartozó tőzsdei társaságok árfolyamát mozgassa. Erre alighanem nincs is szükség, hiszen az árfolyam-emelkedésben reménykedő (kis)befektetők abban bíznak, hogy az egykori gázszerelő kapcsolata a kormányfővel továbbra is töretlen marad, s a hátszél miatt a Mészáros-papírok folytatják tőzsdei tündöklésüket.Legalább a jövő tavaszi választásokig.

Szerző

Drágul az élelmiszer, ha csökken az EU-pénz

Publikálás dátuma
2017.12.17. 18:51
Fazekas Sándor FOTÓ: Tóth Gergő
Elégedett a mezőgazdaság teljesítményével a szakminiszter. Fazekas Sándor szerint viszont sok múlik azon, mennyi uniós agrártámogatást kapunk 2020 után.

- Úgy hírlik elköltözik a minisztérium a Kossuth térről. Végleg?

- A jövő év első félévében várható, hogy a régóta esedékes felújítás olyan stádiumba ér, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak átmenetileg el kell majd hagynia ezt az épületet. Különösen az elektromos rendszer és az infrastruktúra nagyon régi, az utóbbi már 130 éves. Ez egyébként jelenleg az egyetlen épület, amelyik eredetileg is minisztériumnak épült.

- Lehet, hogy az agrárpolitikára is ráférne egy kis renoválás. A statisztikai hivatal a napokban adta ki a mezőgazdaság 2017-es teljesítményéről szóló jelentését, a 6 százalékos gyengülést átlagos évnek értékelve. És ön?

Egyetértek a statisztikusokkal, ez átlagos esztendő volt.

- Meg kell ezzel elégedni? Nem hiányoznak-e a nagyobb léptékű agrárberuházások? Nem javítana-e a mérlegen, ha csökkenne a túlsúlyos szántóföldi növénytermesztés aránya, és az állattenyésztésé, a feldolgozott temékeké növekedne?

- Magyarországon nem újkeletű dolog az állattenyésztés és a növénytermesztés ilyen aránya. De véleményem szerint a mezőgazdaság eredményességét nem csak ez befolyásolja. Gondoljunk csak arra, hogy a szántóföldi növénytermesztés az idei, nagyon szeszélyes időjárás mellett is folyamatosan képes volt - ha öt év átlagát nézzük - az elvárásokat teljesíteni. Az állattenyésztési ágazaton viszont látszik, hogy állandósultak a járványproblémák, no meg a piaci válságok sem kíméltek bennünket, szóval valahol mindig van valami gond. Szerintem a növekedésnek a leginkább perspektivikus lehetősége a magasabb feldolgozottsági szint, tehát, hogy ne alapanyagot értékesítsünk, hanem feldolgozott termékeket. Termelésünk mintegy kétharmada feldolgozott formában kerül a piacra. Például nem mindegy, hogy kukoricát, vagy az abból gyártott folyékony cukrot, az úgynevezett izocukrot exportáljuk, amiből jelenleg Európában a legnagyobb előállítók vagyunk.

- Visszatérve az állattenyésztésre. Milyen mértékben vált be az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentése 27-ről 5 százalékra?

- Az látszik, hogy a piaci áringadozások oka csak részben volt az áfa mértéke. Figyelembe kell venni, hogy az utóbbi időszakban rekordokat döntött a sertés ára. Gondoljuk el, ha még a magasabb áfakulcs érvényesülne, akkor az ár is nyilvánvalóan magasabb lenne. A sertésvágások száma is emelkedett, és a kínálat is magasabb színvonalú lett. Emellett mindez az ágazat kifehéredésével is együtt járt. Számos nagyon gyenge minőségű termék visszaszorult, és egy év alatt egy kilogrammal nőtt a sertéshús-fogyasztás. Pedig évtizedeken keresztül mérséklődött, a korábbi (év/fő) 40 kilogrammos nagyságrendről lement 24 kilogrammra, most pedig már meghaladja a 25 kilogrammot.

- 2012-ben azt tűzték ki célul, hogy 6-7 év alatt megkétszereződik a sertésállomány, milliárdokat költöttek el ezen a jogcímen. Mennyi valósult meg a nagyívű programból?

- Én továbbra is bízom a megvalósulásában. Jó néhány akadállyal kellett szembesülnünk, olyanokkal, ami a program kidolgozása idején nem volt látható. Például az európai méretű sertéspiaci válsággal. A német sertéshúsbotrány is visszavetette a piaci keresletet. A magyar sertéságazat abból a szempontból eredményes volt, hogy viszonylag kis veszteséggel tudta átvészelni a sertéspiaci válságot, amikor a felére esett le a sertéshús ára. Vannak olyan országok, ahol 15-25 százalékos termeléscsökkenést tapasztaltak, Magyarországon viszont, csak 7 százalékponttal mérséklődött a termelés. Abban reménykedünk, hogy lépésről lépésre visszaáll a korábbi sertéslétszám. Ehhez most kedvezőek az árak.

- Helyinek tekinthető bajainkon túl nyakunkon a globális klímaváltozás. Az agrárgazdaság képes-e ehhez megfelelően alkalmazkodni?

- Magyarországon 10 évből 6-7 olyan esztendő fordul elő, amikor öntözésre lenne szükség, és vannak olyan évek, amikor egyáltalán nem kell öntözni. Ezért a kormány a kamara, és a gazdaszervezetek bevonásával dolgozik ezen a problémán. A csúcsponton, harminc éve 300 ezer hektár volt az öntözhető terület Magyarországon. Fontos figyelembe venni, hogy miképpen is történik az öntözővíz biztosítása, folyó vizekből vagy a talajvíz kincséből. Ez egy komoly környezetvédelmi, természetvédelmi dilemma. Az öntözés nagyon befektetésigényes tevékenység. Most 19,6 milliárd forintot használunk fel öntözés-fejlesztésre, a vidékfejlesztési programban 13 milliárd forintra nyújtottak be igényt. Bízom abban, hogy ezek a fejlesztések növelik majd az öntözött területeket. De nyilvánvaló, hogy szárazságtűrő növényfajtákkal, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó agrotechnológiai megoldásokkal is lehet és kell élnünk. Ha megnézzük, az elmúlt években hiába voltak nagyon szélsőséges időjárási kilengések, a magyar gazdák viszonylag egyenletesen tudtak termelni.

- Az öntözésfejlesztés mellett mit tesz még a tárca a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében?

- Mások most a növényfajták, mint mondjuk 20-30 évvel ezelőtt, víztakarékosabbak. Az újabb állattartó telepeknél figyelembe veszik a hőingadozásokat, hűthető fűthető állattartó telepek is vannak. Különösen az erdészet problémáit látom az elkövetkezendő időszakban jelentősnek. Azok a fafajták, amelyeket megszoktunk, néhány évtized múlva ki fognak szorulni, ezért a programunkban szerepel, hogy Európa déli területeiről az egyes növényfajaink ottani megfelelőit igyekszünk áthozni a Kárpát-medencébe. Például a tölgy Dél-Európában honos változatait.

- Az új kártevőkhöz miképpen alkalmazkodunk?

- Évtizedekkel ezelőtt az Újvilágból érkezett a burgonyabogár, de más kártevők is folyamatosan megjelentek. Most is van egy szőlőbetegség, ami szintén Amerikából érkezett, de van még időnk, megoldjuk. Ez nem csak magyar probléma. Például a parlagfű egész Dél-Európában, a Balkánon elterjedt, amely őzönnövényként jelent meg nálunk is a klímaváltozás hatására.

- Sok mindenre panaszkodnak a gazdák, például, hogy nincs aki napszámosként, alkalmazottként a birtokon dolgozna.

- A mezőgazdaságban 50 ezer új álláshely létesült 2010 óta, az élelmiszeriparban is több mint 20 ezer, ami jelentős szám. Az agrárszféra is megérzi, hogy nincs elég szakmunkás, szakképesített dolgozó, de a kétkezi munkások is sok helyen hiányoznak. Különösen az állatgondozóknál figyelhető ez meg, de munkaerőhiánnyal küzdenek a kertészek és például hiány van mezőgépészekből is. De vannak jó jelek, éppen a mezőgépészeknél megnőtt a szakma iránti érdeklődés. Míg 2013-ban 1200 diák jelentkezett, most már 2500-nál tartunk. A képzés, szakképzés rendszere reményeim szerint biztosítja az utánpótlást. Ne feledjük: az agrártámogatást igénybe vevők száma nem csökkent az elmúlt hat-nyolc esztendőben, és ezt 170 ezer magánszemély és cég veszi igénybe. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy bizonyos munkaerőigényes ágazatoknál gépesíteni szükséges, ahol ez nem sikerül, ott versenytársainkhoz képest háttérbe szorulhatunk. Ilyen például a málnatermesztés, ahol nagyot csökkent a termőterület az elmúlt években.

- Ezek szerint vendégmunkásokra lesz szükség?

- Erről a gazdákat kellene megkérdezni. Egyes területeken már évek óta vannak vendégmunkások, főleg közvetlenül a határon túli területekről.

- Ez elsősorban Ukrajnát jelenti?

- Ukrajnából, de Romániából is. A mezőgazdaságban mintegy 220 ezer álláshely van, viszont ebbe a számba a sok őstermelőt, vállalkozóként működő gazdát, és a mellékfoglalkozásként működőket nem számítják be, velük együtt félmilliós ez a tömeg. Az a néhány ezer fős alkalmi munkás, akik a határon túlról érkeznek, nem igazán mérhetőek.

- Most akkor nézzünk egy kicsit előre. Mi lesz az agrártámogatásokkal 2020 után, mennyire tisztul itt a kép?

- Csak a jövő év első félévében láthatunk tisztábban, mert akkor fogadják el az uniós költségvetést. Az agrárpolitika is ehhez igazodik. Az első kérdés az, hogy mekkora lesz az a kassza, amit az egyes tagállamok fel tudnak majd használni.

- Magyarország jelenleg az egyik legnagyobb haszonélvezője az agrártámogatásoknak.

- Arányaiban igaz ez az állítás. A nagyobb mezőgazdaságú országok többet kapnak, egyes mediterrán államok és a régebbi uniós államok például lényegesen többet. Nekünk elemi érdekünk, hogy ne csökkenjen a támogatási szint, illetve, ha új feladatokat fogalmaznak meg, akkor az ne a jelenlegi támogatási összegek terhére történjen. Az nyilvánvaló, hogy az Európai Unióban és Magyarországon is a minőségi élelmiszerek jelenlegi árszintje az agrártámogatásoknak köszönhető. Ha csökkentjük az agrártámogatást, akkor a minőségi élelmiszerek drágábbak lesznek. Mindenhol a világban, minden állam támogatja az élelmiszertermelést, és ennek ára van. Nálunk is rengeteg feltételnek, előírásnak kell megfelelniük a gazdáknak, például a munkavédelem, a környezetvédelem, a természetvédelem és az élelmiszerbiztonság szempontjából. Ezért is kapnak támogatást, ugyanakkor tudni kell, a támogatások fő haszonélvezője a vásárló. Aki minőségi élelmiszert kap a pénzéért, jutányos áron.

- Vagyis Magyarország reménykedik abban, hogy a támogatások összege nem csökken?

- Nem csak mi, rajtunk kívül a V4 tagállamok, valamint még jó néhány olyan ország, amely EU alapító tag, mert az élelmiszerválaszték, a minőség fennmaradásában érdekeltek.

- Nagy-Britannia kiválásával a költségvetés is kisebb lesz.

- Igen, de Anglia amit befizetett, azt nagyjából visszatérítésként vissza is kapta.

- Egyébként az agrártárca milyen Uniós támogatások fölött rendelkezik?

- Az FM rendelkezik az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) rendszerével, amely 500 milliárd forint évente. Ebből a területalapú támogatásra 2016-ban kifizettünk mintegy 250 milliárd forintot, a halászati alapban van még 1,9 milliárd forintos támogatás. Az EMGA alapból finanszírozunk állattartást támogató, állatjólétet segítő költségeket. Tulajdonképpen az állattartásnak egy nagyon jelentős részét innen tudjuk segíteni, amelynek legnagyobb részéhez igényléssel jutnak a gazdák, nem is kell pályázniuk.

- Magyarországon még mindig központi kérdés, hogy a legutóbbi állami földértékesítés többek között a normatív támogatások megszerzése volt, és - nem csak szóbeszéd -, kiemelten kedvezményezettek voltak a Fideszhez közelállók, akik közül többen nem helyben laknak, s nem is foglalkoznak földműveléssel.

- A legfontosabb az, hogy a földet árverésen vették meg a tulajdonosok. Itt nincs jelentősége annak, hogy ki kinek a rokona, meg hogy fideszes, vagy nem fideszes valaki. Az számít, hogy ki ad több pénzt a földért, és az viszi el a területet. Fontos elv, hogy 300 hektárnál senkinek sem lehet több földje. Az erről szóló Ángyán tanulmány a földárverésekkel foglalkozik, és nem a tényleges tulajdonszerzéssel. Mivel 300 hektár a maximum vásárolható földterület, földtulajdonlással nagybirtokot Magyarországon nem lehet kialakítani. Ezt a tévhitet el kell oszlatni. Mindenki, aki földet vásárolt, annak földművesnek és helyben lakónak kellett lennie, a földtörvény előírásainak meg kellett felelnie. Ezt a Nemzeti Földalap és a földhivatal is ellenőrzi, valamennyi eljárás közjegyző előtt történt, nyilvánosan és ügyvéd közreműködésével. A földakciót én sikeresnek ítélem meg, hiszen 30 ezer gazda tudott földet vásárolni. Egyébként sok helyen megmaradt a föld. Aki akart, földhöz juthatott. Köztük szocialisták és jobbikosok is, még volt szocialista államtitkár is vásárolt. A maradék föld a Nemzeti Földalapban van, mintegy 70-80 ezer hektár körüli nagyságban. A három hektár alatti területek értékesítése pedig folyamatosan zajlik hirdetményes eljárásban.

Szerző

Patyi András: lejáratnak

Publikálás dátuma
2017.12.17. 11:30
Patyi András ennek az egyetemnek a rektora. FOTÓ: Népszava
Patyi András szerint szervezett kampány indult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és személye ellen. Az NKE rektora az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: az egyetem minden hivatalos vizsgálatnak örömmel áll elébe, mert "nincs takargatnivalónk, és mert így kiderül az igazság".

Patyi András megjegyezte: mindez nem tántorítja el őket attól, hogy folytassák sokirányú oktatási tevékenységüket, kutatásaikat, a magyar közigazgatás versenyképességének növelését célzó fejlesztéseiket. Folytatódik az NKE Ludovika Campusának fejlesztése is, megkezdik a szárnyépület és az egykori vívóklub helyreállítását, az Orczy-parkban márciustól csónakázni lehet majd a tavon, és lakossági sportparkot is építenek.

Az uniós fejlesztési projektekkel kapcsolatban politikai támadás érte a magyar közigazgatás, honvédelem és rendvédelem felsőoktatási alapintézményét - jelentette ki a rektor. Hozzáfűzte: "hosszú ideig azt hazudták", hogy az egyetem ellen uniós vizsgálat folyik, miközben sem az egyetem, sem ellene nem indult eljárás. Az uniós szervek mindössze kérdéseket tettek fel, ezekre kimerítő választ adtak, és azóta ennek az ügynek nincs is folytatása.

Hadházy Ákos az utóbbi időben rendkívül intenzíven támadja az egyetemet - mondta a rektor. A közelmúltban az LMP nyilvánosságra hozta azoknak a közszereplőknek a listáját, akikkel szemben büntetőeljárást akarnak kezdeményezni, és ezen ő is szerepel, mint az NKE rektora és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke. Nemcsak a támadások száma, hanem "a minden szakmaiságot nélkülöző, otromba mivoltuk is felháborító" - közölte a rektor. Azt sem veszik figyelembe, hogy az NKE nem egyedül, hanem legalább ötven együttműködő partnerrel - köztük 15 egyetemmel - használja fel az uniós forrásokat. Ezek miatt a "tudományos közösség elleni támadásnak tartja" Hadházy Ákos vádaskodásait - tette hozzá.

Arra reagálva, hogy az NKE "felesleges kutatásokra" költ, a rektor kiemelte: negyven emberből álló tudományos testület pályázati alapon, azaz nyilvános, átlátható módon 211 pályázatból 161-et hagyott jóvá, vagyis ötvenről gondolták úgy, hogy azok nem járulnak hozzá a "közszolgálati tudás növeléséhez". A támogatott kutatások elindultak, olyan témákban például, mint a digitális kormányzás, az innovatív közigazgatás vagy a kiberbiztonság.

Az uniós projektek keretében mintegy 80 ezer kormány-, köz- és állami tisztviselő továbbképzésére nyílik lehetőség. A "túlározottság" vádjával kapcsolatban a rektor megjegyezte: a fejenként átlagosan mintegy 900 eurós költség nagyjából fele annak, mint amennyiért európai cégek vállalják ugyanezt. Kiemelte azt is: az NKE a fejlesztési munkákat nem szervezte ki külsős cégeknek; a projektekben az NKE, valamint más állami és nem állami felsőoktatási intézmények, továbbá kormányhivatalok munkavállalói működnek közre valós szerződések alapján.

Patyi András szerint támadói jól láthatóan összekapcsolják két posztját, hiszen a kiszivárgott listán is úgy szerepel, mint az NKE rektora és az NVB elnöke, aki "megakadályozza a népszavazásokat". Felidézte: az LMP több, a paksi bővítésről szóló népszavazási kérdést szeretett volna hitelesíttetni. Ezeket az NVB, tehát nem Patyi András, hanem a testület többnyire egyhangúlag utasította el, az utóbb bíróságon megtámadott döntéseknél pedig a Kúria is nekik adott igazat. Így az, hogy "Patyi András tagadta meg a népszavazási kérdések hitelesítését, szimpla hazugság" - fogalmazott a rektor. A vádaskodókat azonban nem az igazság érdekli, hanem az NVB-t, mint a választások lebonyolításáért és tisztaságáért felelős központi szervet és az NKE-t mint állami egyetemet akarják lejáratni - jelentette ki. Az NKE rektora szerint mindez azt jelzi, hogy nem a tényeket, a valóságot akarják megismerni, céljuk nem az értékközvetítés, hanem a "hecckampány".

Megjegyezte: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet szokták a "kormány, illetve a miniszterelnök kedvenc egyetemének" hívni, holott másutt is vannak campusépítések, több tízmilliárd forintos fejlesztések, és több főiskola lett egyetem az elmúlt években. Kitért arra is, ahogyan az orvosképzés "betegközeli", "kórházközeli", ily módon az NKE is lehet "közigazgatás-közeli, honvédelemközeli, kormányzat közeli", hiszen ezekre a pályákra készítik fel a hallgatókat.

A rektor kiemelte azt is, hogy a jelenlegi kormány és Orbán Viktor miniszterelnök döntött arról, hogy a honvédelmi, rendvédelmi és közigazgatási képzést kínáló intézményekre pénzt kell költeni. A rendőrtiszti főiskola sokáig az egyik leglepusztultabb intézmény volt, a honvédtisztképzés egykori Üllői úti Bolyai campusát pedig 2008-ban lerombolták és úgy hagyták. "Miféle telekmanipuláció része volt ez; kinek, milyen érdeke fűződött hozzá", hogy egy katonai főiskolai kar épületét, a "földdel tették egyenlővé"? - tette fel a kérdést Patyi András.

Az NKE-ről a rektor elmondta: jövő szeptembertől, húsz év szünet után újra elindítják az egyetemi szintű katonai pilótaképzést. Mindemellett a Ludovika Campus fejlesztésének első nagy üteme is befejezéséhez közeledik: március végére teljesen felújítják az Orczy- parkot, elkészülnek a lovas létesítmények, és a kormány szeptemberi döntését végrehajtva lakossági sportparkot is építenek majd. Megkezdik a szárnyépület - a volt Raoul Wallenberg iskola - belső felújítását, és a vívóterem - ahol korábban a Bárka Színház is működött - visszanyeri eredeti funkcióját. Megújítják az egyetem előtti Ludovika teret is - sorolta.

Mindent megtesznek azért, hogy a VIII. és IX. kerület határán lévő egyetemi komplexum szép részévé váljon a környéknek - emelte ki Patyi András.

Szerző
Témák
Patyi András NKE