Előfizetés

Merkel és Macron támogatja a hetes cikk szerinti eljárás megindítását

Franciaország és Németország támogatni fogja az Európai Bizottságot, ha úgy dönt, jövő héten megindíthatja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt - közölte Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján pénteken.

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóját követően a francia és a német vezető kijelentette, továbbra is reménykednek abban, hogy Mateusz Morawiecki új lengyel kormányfővel a következő napokban tervezett beszélgetésekkel elkerülhető az eddig példa nélküli uniós eljárás.

lásd még: 7-es cikkely - Morawiecki: már megszületett a döntés

EU-csúcs - Jöhet a Brexit-tárgyalások második szakasza

Tovább lehet lépni az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló egyeztetések második szakaszára, a távozás legfontosabb feltételeiről ugyanis megfelelő előrelépés történt a felek között - az MTI tudósítása szerint ezt mondták ki pénteki brüsszeli találkozójukon a brit kilépés után bennmaradó tagállamok vezetői.

A huszonhetek döntéséről Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke számolt be a Twitteren, üzenetében egyúttal gratulálva Theresa May brit kormányfőnek.

A bejelentés nem okozott meglepetést Brüsszelben, a szakértők egyöntetűen úgy vélték, hogy ezúttal jóvá fogják hagyni a jövőbeli EU-brit kapcsolatrendszerről, a kereskedelmi viszonyról és az esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások megindítását. A döntés ugyan sokak szerint mindössze formalitás volt, mégis mérföldkőnek számít, különösen azok után, hogy a kiválási tárgyalások hosszú hónapokon keresztül az összeomlás szélén álltak. A bennmaradó tagországok által egyhangúlag elfogadott irányelvekben mindenekelőtt a kiválás feltételei kapcsán még megoldásra váró kérdések rendezését sürgették.

Kiemelték: az egyeztetések a második szakaszban kizárólag akkor haladhatnak előre, ha a felek teljes mértékben tiszteletben tartják minden kötelezettségüket, és ezeket mihamarabb egy világos, jogilag kötelező szerződésbe foglalják.Mint írták, az EU kész tárgyalást kezdeni a London által javasolt kétéves átmeneti időszakról, azonban a szigetországnak ebben az időszakban is teljes körűen be kellene tartania a közösségi jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségvállalásoknak, illetve alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, miközben már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban.

A huszonhetek megerősítették azon szándékukat, hogy a jövőben szoros partneri viszony jöjjön létre az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, s rámutattak, miközben erről csak a tényleges kilépést követően lehet majd megállapodni, addig is készek előzetes tárgyalásokat kezdeni. Hangsúlyozták, az EU a későbbiekben is szorosan együtt kíván működni Londonnal a biztonsági, a védelmi és a külpolitikai kérdésekben, illetve a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni harc területén. Végezetül felszólították a brit kormányt, hogy mielőbb tegye világosabbá az elképzeléseit a jövőbeli kapcsolatrendszert illetően.

7-es cikkely - Morawiecki: már megszületett a döntés

Publikálás dátuma
2017.12.15. 09:31
FOTÓ: WIKTOR DABKOWSKI / DPA
Jövő héten megindíthatja az Európai Bizottság az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a tagállamok vezetőinek csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójának szünetében.

"Ha jól értem, már megszületett a döntés, hogy a bizottság jövő szerdán aktiválja az "atomfegyverként" is emlegetett, eddig példa nélküli uniós eljárást" - mondta az újonnan kinevezett miniszterelnök. Hangsúlyozta azonban, hogy ezen "tisztességtelen" eljárás megindítása, és annak lezárása között bizonyosan számos alkalommal tárgyalni fog Varsó a partnereivel.

Uniós tisztségviselők korábban arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak arra, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje az eljárást. "Egy baráti csevej nem lesz elég ennek megváltoztatásához" - vélekedett egy névtelenséget kérő illetékes.

Mások szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a brüsszeli testület "utolsó esélyként" ad még néhány hetet a lengyel kormánynak.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Az utóbbi időben sok bírálat érte Lengyelországot, elsősorban amiért a kormány szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát, korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánja a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Az Európai Parlament májusban határozatot fogadott el, amelynek értelmében elkezdik előkészíteni Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárást, amelyet az alapjogok rendszerszintű megsértésének esetére kodifikáltak az uniós jogba.