Előfizetés

Krónikus a gyógyszerhiány

Danó Anna
Publikálás dátuma
2017.12.14. 06:00
Gyógyszerhiány másutt is van, de a beteget ez nem vigasztalja. FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER

Mind több gyógyszer hiányzik a magyar piacról hosszabb-rövidebb ideig. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) hiánylistáján csak az idén 190 készítmény több száz kiszerelése szerepelt. Köztük olykor olyan „életmentő” vakcina is, mint az agyhártyagyulladás-elleni, illetve a tetanusz-oltás. Például a Bexsero hiányát, amely az agyhártyagyulladás baktériumának B-törzse ellen nyújt védelmet, január óta csak néhányszor néhány hétre sikerült megszüntetni. A hatóságok Ausztriából és Portugáliából származó vakcinával próbálták meg tavasszal megoldani az ellátást. Lapunknak egy olvasónk arra panaszkodott, hogy az érszűkületére fölírt gyógyszert súlyos mellékhatásai miatt le kellett cseréltetnie, az újtól jelentősen enyhültek a panaszai, ám az gyártási probléma miatt eltűnt a patikából. Azóta – a gyógyszerésztől úgy tudja - már a törzsszámát is törölték. A helyette kapott újabb orvossággal visszatértek a panaszai. A lábában lévő érszűkület fájdalmassá teszi a járást, egyhuzamban csak kisebb távolságok megtételére képes.

A gyógyszerhiány nem magyar sajátosság, az Egyesült Államoktól Lengyelországig mindenütt van ellátási zavar, olykor éppen amiatt lesznek hiánycikkek, mert a politikai döntéshozók meggondolatlanul nyúlnak bele a gyógyszerpiac megregulázásába. A gyártók oda viszik a készleteiket, ahol többet kaphatnak értük. Ha az árletörés tartósnak bizonyul, előfordul az is, hogy leállnak a termék gyártásával, a „túl olcsó” készítményt „pihentetik.”

„A patikabezárásos ügyekben láttuk, hogy a másutt jobban eladható szereknek az utóbbi években felpörgött a fekete exportja is” – mondta lapunknak Ilku Lívia, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetője. A szakember szerint ez a jelenség már régóta ismert a pszichiátriai szereknél, ám ennek az üzletnek a sikere más készítményeket is magával húzott. Ez a jelenség - a hazai készletek illegális külföldre juttatása - oda is vezethet, hogy a magyar betegek időről-időre nem jutnak népszerű nyugtatókhoz, fájdalomcsillapítókhoz, keringési betegségekre ható szerekhez.

A Pharmaonline korábbi írása szerint: az üzlet nagykereskedők között is zajlik. Ez történhet például egy olyan „láncban” is, amikor egy hazai nagykereskedőtől az árut megveszi egy másik hazai nagykereskedő, s az adja tovább egy külföldi nagykereskedőnek. Magyarországról egyébként – a nálunk alkalmazott nyomott árak miatt – elsősorban fejlett uniós országokba irányul a kereskedelem, de például Litvániába is eljut egy-egy szállítmány. Korábban hazai patikákból is vásároltak külföldi nagykereskedők, illetve egészségügyi szolgáltatók úgynevezett megrendelőlappal készítményeket, de a Kúria tavaly ősszel pontot tett ezeknek a szürke zónában zajló ügyleteknek a végére, amikor kimondta: külföldi megrendelőlapra nem adható ki gyógyszer. A hatósági ellenőrzések nyomán kiszabott több tízmilliós bírságok és patikabezárások valamelyest visszavetették ezt az üzletet, de le nem állították.

A sajtó időről-időre beszámol olyan esetekről, amikor onkológiai kezeléseket szakítottak félbe, mert egy olcsó és gyakran alkalmazott daganatellenes terápia hatóanyaga elfogyott. A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének tavalyi elemzése szerint a 490 onkológiai készítményből a vizsgált időpontban 49 volt elérhetetlen. Egy-egy ilyen szer átlagosan 589 napot tölt a hatósági hiánylistán.

„A piacon mindig vannak helyettesítők, melyek hatóanyag-tartalmukban gyakorlatilag megegyeznek az eddig használtakkal, csak sokkal drágábbak, és nem a megszokott forgalmazókon keresztül, hanem kizárólag egyedileg szerezhetőek be” – mondta a Népszavának Botz Lajos professzor, a pécsi egyetem gyógyszerészeti intézetének igazgatója. Így a beszerzés akár tízszer annyiba is kerülhet. Hozzátette: az Európai Kórházi Gyógyszerészeti Szövetség legutóbbi felmérése szerint a kórházi-klinikai gyógyszerészek 99 százaléka tapasztalt termékhiányt az elmúlt évben; 63 százalékban heti vagy akár napi szinten, és a gyógyszerészek 50,7 százaléka szerint ez a betegellátásra is közvetlen negatív hatással van. A kórházak pedig gyakran nem is jelentik időben a hatóságoknak, ha egy-egy fontos szerből a gyártó nem szállít, mert pusztán a hiány hírére a többiek azonnal spájzolni kezdenek.

A hazai patikák hiánycikkeit szabad forgalmazásban is be lehet szerezni - mondta Botz Lajos. Akinek hiánycikk lett a medicinája, az a gyógyszer-hatóságtól és finanszírozótól kérhet engedélyt arra, hogy gyógyszerfutárral behozathassa külföldről. Az idén mintegy tízezer ilyen engedélyt adtak ki a hatóságok. Vannak, akik nem bajlódnak ezzel, s közvetlenül a neten próbálják megvásárolni a hiányzó gyógyszereket, ám ezen az úton már nem biztos, hogy az európai, észak-amerikai gyógyszer-hatóságok által előírt minőséget kapják – figyelmeztet a professzor.

A sajtó feladatairól

Publikálás dátuma
2017.12.13. 11:00

A nagy tervek és bátor cselekedetek időszaka komoly követelményeket állít a sajtó elé

„A nagy tervek és bátor cselekedetek időszaka, az SZKP XXVII. kongresszusát megelőző előkészületek befejező szakasza komoly követelményeket állít a sajtó elé” — írta csütörtöki vezércikkében a Pravda.

„A sajtónak össznépi fórumnak kell lennie az új szerkesztésű pártprogram és a szervezeti szabályzat, a módosításukra tett javaslatok, az 1986—90-es időszakra szóló új ötéves terv, a 2000-ik évig szóló távlati fejlesztési terv megvitatására.” A sajtó legyen gyűjtőhelye a tömegek ötleteinek, véleményének és tapasztalatainak.

A vezércikkben méltatták a Trudnak, a Szovjet Szakszervezetek Szövetsége lapjának a kezdeményezését, hogy oldalain levelező munkásgyűlést szervezett olyan kérdésekről, mint a takarékosság, a figyelem és a termelési rend.

A szovjet pártlap a továbbiakban bírált több lapot, mert bátortalan bizonyos arra érett kérdések felvetésénél, felületes az élő gyakorlat elemzésében. A vidéki sajtóban eddig nem voltak felfedezhetők a munkáskollektívák által megoldandó új problémák, új feladatok. E lapok nem veszik észre azokat a tartalékokat, amelyeket már most mozgósítani kellene, nem mutatnak rá a pazarlások elkövetőire, ismételten elkerülik, hogy megnevezzék a baklövések és mulasztások elkövetőit. „Jól fésült”, általános szólamokkal azokról számolnak be, akik ma is a régi módon, kedv nélkül dolgoznak.

Az olvasó és a néző igazi publicisztikát vár. Ez nem dagályos szavakat, bókok vagy vádak halmazát jelenti, hanem szenvedélyesség, elmélyültség és meggyőző erő, elemző- és meggyőzőkészség valamely probléma megoldásánál, a közzétett adatok hitelessége. A szovjet ember nem fogad el leegyszerűsített válaszokat, kötelesek vagyunk vele az igazság nyelvén beszélni — mutatott rá nyomatékosan az SZKP lapja.

Népszava 1985. december 13.

A sajtó feladatairól

Publikálás dátuma
2017.12.13. 11:00

A nagy tervek és bátor cselekedetek időszaka komoly követelményeket állít a sajtó elé

„A nagy tervek és bátor cselekedetek időszaka, az SZKP XXVII. kongresszusát megelőző előkészületek befejező szakasza komoly követelményeket állít a sajtó elé” — írta csütörtöki vezércikkében a Pravda.

„A sajtónak össznépi fórumnak kell lennie az új szerkesztésű pártprogram és a szervezeti szabályzat, a módosításukra tett javaslatok, az 1986—90-es időszakra szóló új ötéves terv, a 2000-ik évig szóló távlati fejlesztési terv megvitatására.” A sajtó legyen gyűjtőhelye a tömegek ötleteinek, véleményének és tapasztalatainak.

A vezércikkben méltatták a Trudnak, a Szovjet Szakszervezetek Szövetsége lapjának a kezdeményezését, hogy oldalain levelező munkásgyűlést szervezett olyan kérdésekről, mint a takarékosság, a figyelem és a termelési rend.

A szovjet pártlap a továbbiakban bírált több lapot, mert bátortalan bizonyos arra érett kérdések felvetésénél, felületes az élő gyakorlat elemzésében. A vidéki sajtóban eddig nem voltak felfedezhetők a munkáskollektívák által megoldandó új problémák, új feladatok. E lapok nem veszik észre azokat a tartalékokat, amelyeket már most mozgósítani kellene, nem mutatnak rá a pazarlások elkövetőire, ismételten elkerülik, hogy megnevezzék a baklövések és mulasztások elkövetőit. „Jól fésült”, általános szólamokkal azokról számolnak be, akik ma is a régi módon, kedv nélkül dolgoznak.

Az olvasó és a néző igazi publicisztikát vár. Ez nem dagályos szavakat, bókok vagy vádak halmazát jelenti, hanem szenvedélyesség, elmélyültség és meggyőző erő, elemző- és meggyőzőkészség valamely probléma megoldásánál, a közzétett adatok hitelessége. A szovjet ember nem fogad el leegyszerűsített válaszokat, kötelesek vagyunk vele az igazság nyelvén beszélni — mutatott rá nyomatékosan az SZKP lapja.

Népszava 1985. december 13.