Havas Henrik lekerült a képernyőről

Publikálás dátuma
2017.12.12. 06:10
Forrás: ATV

Az ATV vezetése tegnap délelőtt rendkívüli közleményben jelentette be, hogy vizsgálatot indít a zaklatással vádolt Havas Henrikkel szemben, az ügy lezárásáig a műsorvezető nem jelenhet meg a képernyőn a csatorna műsoraiban. A vizsgálat menetéről az ATV későbbre ígért döntést. Havast két korábbi valóságshow-szereplő, Baukó Éva és Molnár Anikó vádolta meg azzal, hogy szexuálisan zaklatta őket, ám a tévés tagadta a vádakat. A botrány Andy Vajna csatornáján, a TV2-n robbant ki épp akkor, amikor bemutatták Havas Vona Gábor Jobbik-elnökről írt könyvét. 

Szerző

Most az EP a Soros a Fidesznél

Publikálás dátuma
2017.12.12. 06:06
AFP fotó - Illusztráció
Revansot akar venni a kormány és a Fidesz az unión, azok után, hogy múlt héten az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottsága közmeghallgatást tartott a magyarországi jogállamiság helyzetéről.

Hétfőn Rogán Antal a propagandáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője bejelentette: a testület intézkedéseket dolgoz ki a kormánynak a "Soros-terv" megakadályozására „Magyarországon és az Európai Unió területén is”. Szintén tegnap politikai nyomásgyakorlással és kettős mércével vádolta meg Európai Bizottságot Trócsányi László igazságügy miniszter a parlament európai ügyek bizottságában. "Politikailag szeretnének minket elmeszelni" – fogalmazott a miniszter, aki szerint „hisztéria van” a nagy ügyek körül. Harmadik frontot is nyitott a Fidesz: hétfőre virradó éjjel országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Parlamentnek öt Fideszes képviselő, köztük Gulyás Gergely frakcióvezető és Németh Szilárd, amelyben elítélnék az Európai Parlament (EP) november 16-i menekültügyi határozatát. Ez ugyanis szerintük valójában a „Soros-terv” végrehajtásáról szól. A Fidesz szerint az EP határozata kikezdené Magyarország szuverenitását, továbbá „állandó betelepítést és kötelező szétosztást indítana el az európai nemzetek kárára”. A határozati javaslatban visszaköszönnek a Nemzeti Konzultációból ismert kérdésbe bújtatott állítások. Azok, amelyekről Soros György maga is, többször leszögezte, hogy csúsztatások.

A Fidesz egyébként teljesen oktalanul támadja határozatot, amelyet nagy többséggel fogadott el november közepén az EP plenáris ülése: ebben ugyanis még csak felhatalmazta a tárgyalóküldöttségét arra, hogy kezdje meg a megbeszéléseket a kormányok meghatalmazottjaival az EU területére érkezett menedékkérők elosztásáról rendelkező jogszabály-tervezetről. Az EP-képviselőknek ráadásul egyelőre nincs is kivel egyezkedniük, mert a tagállamok még nem tudtak közös nevezőre jutni a migránsok fogadását és áthelyezését szabályozó, úgynevezett Dublini Rendelet reformjáról. A kelet-európaiak ellenállása miatt a kormányközi testületben hosszú ideje egy helyben topogó tárgyalásokat eredetileg a hét második felében sorra kerülő EU-csúcs résztvevőinek kellene kimozdítaniuk a holtpontról. Értesüléseink szerint azonban a téma csak érintőlegesen kerülhet napirendre.

Az EP novemberi állásfoglalása szerint minden tagállamnak részt kell vállalnia a menekültek befogadásából, a teher nem hárulhat egyedül a frontországokra. Ez utóbbiakból egy állandó elosztási mechanizmus keretében költöztetnék el a szigorú biztonsági ellenőrzésen már átesett kérvényezőket az EU többi tagállamába. A menedékkérők csak többszöri vizsgálat és átvilágítás kaphatnák meg a nemzetközi védelmet. A parlament álláspontja szerint a menekültügyi eljárást fel kell gyorsítani, hogy a jogosultak mielőbb megszerezhessék a menekültstátuszt, az EU területén jogtalanul tartózkodók pedig mihamarabb visszatérjenek hazájukba. Azok az országok, amelyek nem működnek együtt, uniós forrásokat veszíthetnek. A parlament emellett előírná a biztonsági intézkedések szigorítását és a külső határok fokozott védelmét is.

Trócsányi: méltatlan a vád
„Az én lelkiismeretem tiszta” – jelentette ki az igazságügyi miniszter, akinek hétfőn az országgyűlés igazságügyi bizottságban is volt jelenése és ahol Apáti István jobbikos képviselő rákérdezett: nem tartja-e Trócsányi visszásnak, hogy ügyvédi irodája látja el az állammal szemben pereskedő kivitelező cégek képviseletet a 4-es metró ügyében? Az MNO tudósítása szerint az indulatba jövő miniszter elmondta:2007 óta szünetelteti ügyvédi tevékenységét, nincs kapcsolata az ügyvédi irodával, munkájára nincs ráhatása.



Titkosszolgálatok és a kilenc százalék

Publikálás dátuma
2017.12.12. 06:05
Illusztráció/Shutterstock

Hányan álltak ténylegesen kapcsolatban a rendszerváltás utáni politikai elitből az elmúlt rendszer állambiztonságával? Egyebek között erre a kérdésre igyekszik választ adni legújabb könyvében Ungváry Krisztián. A szembenézés hiánya - Felelősségre vonás, iratnyilvánosság és átvilágítás Magyarországon 1990-2017 című kötetből kiderül, a rendszerváltás utáni első szabad parlament - az 1990–94-es parlamenti ciklus - képviselői közül 36-an (9 százalék) álltak kapcsolatban a titkosszolgálatokkal. Ennek megállapításához Ungváry az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára rendszerét használta, ami annyit jelent, hogy csak azokról a képviselőkről volt információja, akik a levéltárnak az elmúlt két évtizedben átadott titkosszolgálati anyagokban szerepelnek. Mint az Index erről szóló írása is kiemeli, a levéltárnak átadott anyagkör nem teljes, javarészt a BM III/III.-as (belső elhárítás) és részben a III/II.-es (kémelhárítás) csoportfőnökségének anyagait tartalmazza, de a III/I. (hírszerzés) és a katonai szolgálatok dokumentumait alig.

A közölt 36 személy egyike sem jelent újdonságot, gyakorlatilag valamennyiükről nyilvánosságra került már az állambiztonsági kapcsolat. Ám a tényleges hálózati személyek – köznyelven: ügynökök – száma ennél kisebb, Ungváry szerint ők 20-an voltak, közülük 8-an a Kisgazdapárt, 5-en az MDF, 3-an az SZDSZ, 2-2-en pedig az MSZP, illetve a KDNP tagjai. Azért csak ennyien, mert sokaknál a beszervezés meghiúsult, esetleg később kizárták a hálózatból, ám ennek ellenére kartont vezettek róla. Csurka István és Torgyán József esetében például bizonyos, hogy megpróbálták őket beszervezni, de egyikük sem adott jelentéseket, nem működött együtt. Sokkal inkább a szolgálatok áldozatai voltak, 1990 után pedig – mivel szakítottak Antall Józseffel – ügynökváddal próbálták őket zsarolni.

Épp az az Antall nem teremtette meg az állambiztonsági iratok nyilvánosságát, nem kezdeményezett törvényt, akit 1957 után több mint 30 éven át folyamatosan megfigyeltek és tudott is erről. Ráadásul az 1990-es kormányváltáskor kapott egy – sokak szerint manipulált – 219 nevet tartalmazó ügynöklistát elődjétől, Németh Miklóstól, amely a már megválasztott képviselők közül is szemezgetett.


Már utódára, Boross Péterre maradt, hogy a ciklus egyik utolsó döntéseként, 1994 márciusában elfogadtassa az átvilágítási – az "egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről" szóló – törvényt, amely már természetesen nem vonatkozott a ciklus képviselőire.

Szerző