Lenyelni a keserű pirulát - Elszállt a magyar esély a Golden Globe-ra

Publikálás dátuma
2017.12.12. 06:46
Fotó: AFP/Robyn Beck
Hétfő délután bejelentették a 75. Golden Globe nomináltjait és sajnos le kell nyelnünk a keserű pirulát: nem jelölték a Testről és lélekrőlt a legjobb idegennyelvű film kategóriában.

Bár szombaton Borbély Alexandra lett a legjobb színésznő az Európai filmdíjakon, a tengerentúlon nem sok elismerésre számíthat Enyedi Ildikó romantikus drámája, a Testről és lélekről, miután nem került be a végső öt nominált közé a Golden Globe-ért folyó versenyben a legjobb külföldi film kategóriában.

Így a legnagyobb esélyes a mezőnyben a svéd Ruben Östlund öt Európai Filmdíjjal elismert szerzői komédiája, A négyzet. A nomináltak között Andrej Zvjaginjcev műve az élhetetlen Oroszországról, a Szeretet nélkül, Fatih Akin migráns-drámája, az In the Fade, illetve a chilei The Fantastic Woman, mely egy transzvesztita pincérnő története, akinek meghal a pasija és ezután annak a családja kisemmizi őt. A lista persze nem teljes Angelina Jolie kambodzsai alkotása, a First They Killed My Father nélkül. Utóbbit ugyanúgy a Netflix forgalmazza a tengerentúlon, mint Enyedi Ildikó filmjét és szemmel láthatóan csak egy filmnek kampányoltak a tengerentúli díjszezonban. Pedig, e lista alapján bőven befért volna az Enyedi-mozi az öt közé.

Testről és lélekről DVD-n
A Testről és lélekről március eleje óta látható a mozik műsorán, eddig közel 90 ezer néző váltott rá jegyet. Karácsony előtt a rajongók már DVD-n is megvásárolhatják az Arany Medve-díjas filmet. Enyedi Ildikó alkotása december 14-én kerül a boltok polcaira, a megjelenés előtt néhány nappal azonban egy dedikálás keretében már megvásárolható lesz: a Három Holló kávéházban ma délután fél 5 és fél 6 között Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró, Muhi András és Mécs Mónika producerek, valamint Borbély Alexandra és Morcsányi Géza főszereplők várja az érdeklődőket.

A díjakról döntő Hollywoodban élő külföldi újságírók, azaz a HFPA nevű szervezet – melynek Návai Anikó személyében magyar tagja is van – igen céltudatosan alakítja a Golden Globe-nak a sorsát. Elvégre igen nagy szó, hogy sikerült elérniük: az ő gálájuk hivatalosan a tengerentúli díjszezon nyitó eseménye. A 75. Golden Globe gálát 2018. január 7-én tartják majd. Persze, ettől függetlenül még esélye lehet az Oscar jelölésre az Enyedi filmnek: ezt csak 2018. január 23-án jelentik be, így addig még rengeteg minden változhat. Arról nem is beszélve, hogy míg a HFPA alig kilencven tagot számlál, az Oscarról az Amerikai Filmakadémia mintegy hatezer szakmabeli tagja dönt.

Jelöltek a legjobb filmre
A legjobb film kategóriában az alábbi művek indulnak: Dunkirk, A Pentagon titka, A víz érintése, Szólíts a neveden és a Három óriásplakát Ebbing határában. Érdekesség, hogy a Szólíts a neveden, Luca Guadagnino rendezése olasz többségi koprodukció – egyszóval európai filmként jutott a díj közelébe. Mivel a Golden Globe az „általános” filmek mellett musical/komédia mezőnyben versenyeztet, még öt további mű közül is lehet az egyik legjobb: Lady Bird, Én, Tonya, The Disaster Artist, A legnagyobb showman és az év egyik meglepetése, a Tűnj el! Kissé zavarba ejtő, hogy az utóbbi horror – így leHEt, hogy a jelölés ténye meríti ki a komédia fogalmát.

Nagyon jó a kávé, de a társas élet hiányzik

Publikálás dátuma
2017.12.12. 06:45
Fotók: Vajda József
Wilhelm Droste már a hetvenes években az ígéret földjeként tekintett Magyarországra. Most újranyitotta Ady törzshelyét – szerinte nagyon jó kávét lehet kapni Budapesten, de a társas élet hiányzik.  

- Magyarországgal bélyegeken keresztül került kapcsolatba. Hogyan jut el egy nyugat-németországi faluba egy magyar bélyeg?

- A bélyeg csodálatos találmány, mindenhová eljut. A bátyám imádott az állatokkal foglalkozni, én az ellentéte voltam. A családban a második fiú útja a papság volt, készültem is rá, de a gimnáziumban jöttek a lányok és a diáklázadás. Világos volt, hogy pap nem leszek, így ki kellett találnom magamnak valamit. Az első magyar bélyegen egy sífutó volt, ez volt a kedvenc sportágam. Először azt hittem, nem is lehet elolvasni ezt a nyelvet, mert annyira furcsa betűsalátát még nem láttam. A bélyegeken keresztül kezdtem el tanulni és Adyval is bélyegen találkoztam először. Az arca keltette föl a figyelmemet. Amikor először beutaztam az országot, már nagyon imádtam valamiért, az ígéret földjének tűnt. Aztán 1977-ban Ady százéves évfordulóját ünnepelték, és Budapest tele volt Ady jövőbe néző portréjával.

- Mit szóltak a barátai, hogy a Vasfüggöny mögé utazik?

- Nagyon furcsa dolognak tűnt. Azt hitték, bolond vagyok, hogy egy ilyen nyelvvel foglalkozom. A papi karrier miatt latint és ógörögöt tanultam, azaz holt nyelveket, és a magyar is annak tűnt, annyira abszurdnak hatott. De éppen ez az abszurditás lett az életem. Nekem mindig a mellékutak és a kis helyek voltak a legvonzóbbak, most például a legnagyobb vágyam Szabadkára vagy Palicsra menni és ott csinálni valamit.

- Mi volt az, ami megfogta Budapestben?

- Semmit sem tudtam, amikor bejöttem az országba, de pozitív szemmel jártam és szerelmes lettem a kávékultúrába. A 70-es években már nem voltak kávéházak, de rengeteg jó presszó volt.

- A kávézóalapítás is régi szenvedélye, annak idején Hamburgban is nyitott egyet.

- A bátyám paraszt volt, engem a papír érdekelt. A falu sörös volt, én kávés. A mamám nagyon jó kávét főzött, a házunkban össze is gyűlt mindig egy kávés társaság. Láttam, hogy Budapesten a kávé társas szerepet játszik, nők és férfiak kávézás közben szenvedélyesen beszéltek, dolgoztak, olvastak és ezt akartam Hamburgba vinni. Számomra ez egy magyar hely volt magyar újsággal, filmvetítéssel.

- A kávéházi és presszókultúra különbözik egymástól.

- A kávéház csúcsa száz éve volt, a presszóé ötven éve. Utóbbi szocialista pótléka volt a kávéházaknak. Az ablak nagyon fontos része ezeknek a helyeknek, innen nézzük a városi életet. Jobban örülök, ha egy gyorsétterem került egy régi kávéházba, mint például egy bank, mert ott még mindig élnek az ablakok. A kávéházban a szem ugyanolyan fontos, mint a száj.

- A Három Holló Ady törzshelye volt, de az ő idejében nem kávéházként, hanem vendéglőként  működött.

- Ez tipikus adys dolog. A nagyváradi kávéházban lett világpolgár, és járt Budapesten is kávéházakba, de dacból nem ezek voltak a törzshelyei. Sötét, zsíros, kicsit félvilági hely volt a Három Holló, közel az Andrássy úti kuplerájokhoz. Hiteles és otthonos volt neki, Érmindszent az Andrássyn. A párizsi kávéházakat is szerette, de az elegáns budapesti helyeket, mint a Japán vagy az Abbázia, hamisnak gondolta és adysan megmutatta, hogy a szellem Budapesten más helyen lakik. Ott, ahol ő van.

- A Három Holló művészeti tér is. Megél egy ilyen hely Budapesten?

- Olyan helyet akarunk létrehozni, amilyen még nincs Budapesten. Ezt az 500 négyzetmétert egyenként kell élettel megtölteni. Budapesten a kávéminőség sok helyen a csúcson van, nagyon jó kávét lehet kapni, de a körülötte lévő társas élet szegényes, nagy barátságok, viták, ellentétek, szerelmek nem alakulnak a kávé körül. Ezt akarjuk visszahozni. A nyitáskor sokakon éreztem a várakozást, erre kell építeni.

- Drei Raben néven folyóirata is van. A magyar kultúrát viszi német nyelvterületre.

- 1999-ben indult, akkor volt Magyarország díszvendég a frankfurti könyvvásáron. 2000-ben már komoly kiadványt csináltunk, a kávé mint kultúra volt a téma. A következő szám Arany Jánosról fog szólni, aki magyar belügy, de mi külügyet akarunk belőle csinálni. Tervezünk számot Pilinszky Jánosról, Paul Celanról (romániai születésű zsidó német költő, műfordító, irodalomkritikus - U. Cs.) és a modern líráról is.

- Van igény arra, hogy a magyar kultúra belügyeiből külügy legyen?

- Esterházy Péter, Nádas Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László nagyon népszerűek német területen, ahogy Konrád György és Dalos György is, mint az élő zsidó szellem képviselői. Utóbbi a legnagyobb német seb, és épp itt a magyar irodalom rengeteget hozhat be a német kultúrába. Meg kell próbálni újakat is bedobni a vérkeringésbe, Térey Jánost fordítok épp, de fontos Kemény István is, és női szerzők is kellenének, hogy Szabó Magda után bekerüljenek újabb magyar írónők a német szellemi világba. Magyarország nagyon jelen van a német kultúrában ahhoz képest, hogy aránylag kis ország.

- A kulturális kapcsolatteremtésnek fontos szerepe van a munkájában. A homogén nemzetállam ideája azonban erősen benne van a közbeszédben és a kultúrpolitikában. Mi a következménye a nemzetállami bezárkózásnak?

- Gazdaságilag és politikailag nagyon nemzetközi az ország. Akármennyire nemzetiek vagyunk, az ország tele van nagy cégekkel, nélkülük nem sok minden maradna. A globalizációt nem lehet megállítani, aki megpróbálja, az öngyilkosságba rohan. A politika félősen védené a sajátot, ami veszélyes. A jövő akkor lesz élhető, ha komolyan vesszük a kis tájakat, a sajátságainkat, de globálisak is vagyunk egyszerre. Ezért is aktuálisak Ady versei és publicisztikái: egyik lábával Párizsban állt, a másikkal Érmindszenten.

- A rendszerváltáskor költözött ide. Hogyan látta az akkori Magyarországot és ahhoz képest mi a helyzet most?

- Sok mindent elrontottunk. Biztos voltam benne, hogy Budapest stratégiai központ lesz Közép-Kelet-Európában. A mai napig tartó veszekedés helyett felépíthettünk volna egy új Budapestet. Az országban a legtöbb ember boldogtalan, mert azt hiszi, hogy nem része a győzelemnek, de azok, akik hatalmon vannak sem tűnnek igazán boldognak. Nagyon hittem a magyar szellemben, az ügyességben. Itt nagyok voltak az antennák, az országban tudták, mi történik Londonban, New Yorkban, Dél-Afrikában. De aztán annyira csak magunkkal foglalkoztunk, hogy az antenna elromlott és túlságosan belügy lett mindenből. A kávéházi kultúra ezen is segíthetne: ez egy másik világ, pár órára távol kerülünk a saját ügyeinktől, politikai bolondságoktól. Ebben a távolságban ott rejlik a kultúra, ami azt jelenti, hogy rálátásom lesz valamire, szuverenitást nyerek. Másképp megyek ki, mint ahogy bejöttem.

- Szuverén embernek véleménye is van. Ön is ír publicisztikát, de sok értelmiségi nem mond véleményt.

- Nem szigorúan politikai publicisztikát írok, habár mindig van benne politikára vonatkoztatható következtetés. Nem hadüzeneteket, hanem lehetséges békeszerződéseket akarok küldeni a világba. Ne vesztegessünk időt veszekedésre, inkább próbáljuk az erőt egy folyamba becsatornázni. Budapesten minden víz a Dunába folyik, a folyó összefogja az erőt. Magyarországon próbál mindenki egy saját patakot építeni és nem kapcsolatba lépni a vízrendszerrel.

- A vízrendszer Európát jelenti?

- Több mint Európa. A Duna a Fekete-tengerbe ömlik, ami kultúrákat köt össze. Ha ezt az univerzalitást nem engedjük bele a magyar világba, akkor a világunk nem lesz komplett. Minden magyar vércseppben van minimum öt nemzet. A svábok fontos szerepet játszottak az ország életében, a szlovák kőművesek nélkül nem lennének budapesti épületek, most sok jó kínai orvos dolgozik itt. A Monarchia idején rengeteg kávéházat üzemeltettek a zsidók, ez volt az asszimiláció temploma, ahova a kultúrán, újságokon keresztül beengedték a világot. A világ ajándék és nem tűnik el miatta a saját, hanem gazdagabb és erősebb lesz.

Névjegy
Wilhelm Droste irodalomtörténész, író, műfordító, szenvedélyes kávéfogyasztó. 1953-ban Allendorfban született. A Marburgi Egyetemen germanisztikát, történelmet és politológiát tanult. A 70-es évek óta érdekli Magyarország, 1985-től Budapesten tanult, 1989-ben ideköltözött. Az ELTE-n német irodalmat tanított szeptemberig. Megalapította a Dürer kávézót, majd a két Eckermann kávéházat (a második ma Jedermann), nemrég pedig Három Holló néven nyitott kulturális kávézót. Drei Raben címmel német nyelvű magyar kulturális lapot is indított. Felesége Enyedi Ildikó filmrendező.

Lassított karácsony

Publikálás dátuma
2017.12.12. 06:45
Fotók: Népszava
Kézzel készült díszek, házi italok, versfelolvasás és templomtúra – kipróbáltuk, milyen az a „slow”, azaz lassú karácsony. Szerettük.

Mind többeknek van elege abból, hogy a karácsony a rutinszerű rokonlátogatások, mértéktelen evés-ivás és persze a minél drágább ajándékok ünnepe. Ennek a mókuskeréknek az alternatíváját próbálta megteremteni a második adventi hétvégén három budapesti utca a „slow”, vagyis lassú karácsony meghirdetésével.

Amikor először hallottam a közösségi médiában, blogokon mind felkapottabb slow-életvitelről, ezt is a léböjthöz és a bulvármagazinok horoszkóp rovatához hasonló, komolytalan hóbortnak tartottam. Nem beszélve a fogalom magyarázatához gyakran használt, rettentően modoros „énidő” kifejezésről, ami egyfajta elmélyülést, magunkkal való törődést jelent.

Pedig a slow-életvitel híveinek vannak jó válaszai a túlfogyasztást hajszoló, a pillanatokat egyre kevésbé megélő tömegek kérdéseire, amelyek alapvetően érzik, hogy a mindennapjaik nem teljesek és szívesen találnának valamit, ami kirántja őket a céltalanságból. Ezért hirdetett három budapesti bevásárlóutca – a Falk Miksa, a Ráday és a Bartók Béla út – lassú karácsonyt, ami az elmélyülést, a mindennapok egyformaságából való kiszállást színes, de legtöbbször végtelenül egyszerű programokkal segítette.

Ilyen volt például a versfelolvasó est, aminek egy Ráday utcai étterem adott helyet. Az egyszerűség itt is megmutatkozott. Elég volt asztalt foglalni, s magunkkal hozni a kedvenc verseskötetüket. Volt, aki kis játékkal is készült és kinyomtatva hozott verseket, amelyekből kitörölt pár szót. Megcsillogtathattuk műveltségünket, de „tudatlanul” még izgalmasabb volt a kihívás: ha valaki nem ismerte a költeményt, megpróbálta kitalálni, milyen szó maradt ki belőle. A játék alapján én Weöres Sándorral kevéssé vagyok egy hullámhosszon, de az esemény hangulatának mit sem ártott néhány sután beillesztett gondolat.

Főleg, mert amikor valóban a versfelolvasásokra került a sor, mindegyik költemény hangulata rátelepedett a társaságra néhány percre, hogy aztán egy újabb vers néhány pillanattal később akár teljesen ellentétes érzéseket keltsen bennünk. A holtidőben pedig mehetett a diskurzus Karinthy Frigyes feleségének tragikus sorsáról vagy éppen Méliusz József börtönéveiről.

„Én végtelenül boldog vagyok, hogy itt vagyunk!” – lelkendezett az egyik ötletgazda és szervező, Orbán György lapunknak. Nem ez az első hasonló kezdeményezése: korábban könyveket is árult a Ráday utcában és az őszi, szintén itt, nagy sikerrel zajló Halloweenben is szerepe volt.

„Gagyi dolog sok van, és nagy konkurenciát jelentenek egymásnak. De minőségit sem feltétlenül nehéz összehozni – jegyezte meg a szervező, akinek bevallottan népművelő célja is van a kezdeményezéssel. Az este egyik legérdekesebb pillanata kétségkívül az volt, amikor az étterem pincére is bekapcsolódott a beszélgetésünkbe, megjegyezve, hogy József Attila szülőházában, a Gát utcában lakik. „Ezekért a pillanatokért érdemes belevágni a szervezésbe. Bárhol belefuthatunk érdekes történetekbe” – mondta Orbán György.

Volt gasztrobeszélgetés, díszkészítő foglalkozás, koncert, gyerekprogram, képkiállítás jótékonysági gyűjtéssel, de a kevésbé aktív kikapcsolódás hívei a Gárdonyi téren álló lakókocsiban kialakított szaunában (!) is elmerülhettek a slow-élményben.

A szombati alternatív városnéző túrán Orbán György a Bakáts téri templomot mutatta be. „A közelben lakunk, de alig tudunk valamit a környező dolgokról. Ezért jöttünk, kíváncsiak vagyunk – indokolta egy fiatal pár, hogy miért nem tántorította el őket a decemberi hideg a programtól. És habár Orbán György hangsúlyozta: ő nem idegenvezető, ne kérjen rajta számon senki pontos évszámokat, oly kimerítően beszélt a templom tervezőjének, Ybl Miklósnak az életéről, a különböző építészeti stílusok jelentőségéről, hogy abban egy finnyásabb művészettörténész sem talált volna hibát. Slow-életérzés ide vagy oda, a templom kántorának mintegy húszperces, az orgonáról tartott rögtönzött előadását azért udvariasan félbeszakította: „most már szóljanak azok a sípok!” És szóltak, fújták a Csendes éj dallamát – megteremtve azt a karácsonyi hangulatot, amire egy pláza villogó égősorai vagy műanyag Mikulásai sem lehetnek képesek.