Nem offshore, csak "ilyen"

Miközben az offshore elleni hajtóvadászat láthatóan meghozza az eredményét, a hazai társaságok jövedelmeiket és tevékenységeiket továbbra is szívesen csoportosítják külföldi cégekbe – fogalmaz a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleményében Csővári István vezető adójogász.

A magyar vállalkozók az általuk érzékelt „országkockázat” miatt sokszor nagyobb biztonságban, külföldön szeretnék tudni személyes vagy társasági vagyonuk könnyen mozgatható részét – indokol az offshore-ügyekben jártas iroda. Külföldiek – például amerikaiak – is szívesebben fektetnek be ide egy általuk jobban ismert országon keresztül. Ez más szerződéskötéskor is szempont. Bár az iroda szerint az adózási ok háttérbe szorul – hisz éppenséggel a hazai társasági-, illetve személyijövedelem-adó is mérsékelt -, a célország kiválasztásakor továbbra is kiemelt szempont az ottani társaságiadó-mérték, az eredménykivonás forrásadó-, illetve (holdingnál) a kapott osztalék és a cégeladás-nyereség adómentessége.

Az iroda receptet is közöl annak elkerülésére, hogy az adóhatóság a céget magyar illetőségűvé nyilvánítsa, ily módon a hazai adóterhek hatálya alá vonva. Eszerint ma már nem elég, ha a külföldi cég igazgatósága többségében névleges, helyi vezetőkből áll: nekik ténylegesen és bizonyíthatóan érdemi döntéseket kell hozniuk. (Ez csak azért ütközhet nehézségekbe, mert a névleges igazgatók papíron akár több száz társaságot is „vezethetnek”.)

Az iroda szerint jobb, ha a valós haszonhúzó nem tagja a testületnek, vagy ha mégis, papírjainak aláírása végett időnként fizikailag is kifárad a székhelyre. (Ilyenkor az se árt, ha ott egy tényleges iroda fogadja.) Csővári István „ilyen” társaságok megalapítására – különböző okok miatt - Hollandiát, Luxemburgot, Angliát, Svédországot, Máltát, Lichtensteint, Hongkongot, Szingapúrt és az Egyesült Arab Emírségeket ajánlja. Megjegyzendő: ezek közül az EU minap közzétett adóparadicsomi feketelistájára csak ez utóbbi állam került fel.

Szerző
Témák
offshore

Újabb paksi trükk - Betekintés a semmibe

Publikálás dátuma
2017.12.13. 06:02
BETEKINTÉS UTÁN - Szél Bernadett LMP-társelnököt a sajtó várta az utcán - Forrás: LMP
Hosszas procedúra után egy már nem érvényes, semmilyen szempontból nem releváns szerződés-torzót mutattak meg Szél Bernadettnek a Miniszterelnökség bekamerázott titokszobájában a paksi bővítésről; a "betekintésen" semmilyen új információhoz nem jutott az LMP frakcióvezetője. A politikus lapunknak azt mondta: összesen annyi derült ki számára, hogy az Orbán-kormány orosz érdekeket véd a bohózatba hajló titkolózással.

Mint emlékezetes, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János korábban a magyar állam legátláthatóbb beruházásának nevezte a tervezett paksi bővítést. Szél Bernadett november 14-én kért betekintést a Putyin-Orbán-paktum egyik (a kivitelezéssel foglalkozó) úgynevezett megvalósítási megállapodásának részét képező Project Schedule (ütemterv) dokumentumba, kifejezetten azzal a céllal, hogy megtudja, a bővítésért is felelős tárca nélküli miniszter által is bejelentett 16-22 hónapos késés – amely az engedélyezés elhúzódása miatt gyűlt fel - milyen változtatásokat kényszerített ki az ütemtervben.

Az LMP-s képviselő arra is kíváncsi volt, hogy az egyes konkrét munkafázisokat mikor tervezik elkezdeni, és mi az, amit ténylegesen a szerződés keretében, az orosz Roszatom generálkivitelezésében valósítanak meg (és mennyiből). Jelenleg ugyanis a kormányon és az orosz félen kívül senki nem tudja, pontosan mit fogunk kapni a a pénzünkért, és mi az, amit pótlólagosan, magyar költségvetési forrásból kell felépíteni. Egy releváns iratból a politikus szerint mindenképpen kiolvasható lenne, milyen szerkezetekért, épületekért felelős az orosz fél, és van-e olyan építmény, ami kizárólag a magyarok felelőssége. Ilyen-e például a hűtés, vagy a hűtővízrendszer, ami a kerítésen belül van – azaz közvetlenül az atomerőműhöz tartozik –, ám nagy valószínűséggel mégis magyar pénzből épül. Az egyértelmű elhatárolás hiánya rendkívül aggasztó, mivel azt jelenti, hogy a kormányzati kommunikációban szereplő és a megtérüléshez alapul vett 12,5 milliárd eurós „vételárat” máris jelentős tételekkel kozmetikázzák, ahogy nem lehet tudni azt sem, hogy mikor és mivel tervezik ténylegesen elkezdeni a munkát, mikorra időzítik a befejezést és az energetikai indítást illetve a kereskedelmi üzemet.

A betekintésre tegnap a Miniszterelnökség irodaházában a „Kezelőpont biztonsági területén” nyílt lehetőség. Amint azt utána a frakcióvezető lapunknak elmondta, egyetlen érdemi kérdésére sem kapott választ. Egy olyan dokumentumot mutattak meg neki, amelynek a minősítését már sokszor megváltoztatták, és amely nem a jelenleg érvényes ütemezést tartalmazza, mivel a módosításokat Brüsszelben állítólag még nem hagyták jóvá. A papírokból az időzítésen túl az sem derült ki, hogy mit épít az orosz fél, pénzügyi információkat pedig egyáltalán nem tartalmazott az anyag. Szél Bernadett szerint ilyen körülmények között a titkosításnak semmi értelme: az üzleti titokra történő hivatkozás annak elfedésére szolgál, hogy az Orbán-kormány a Roszatom érdekeit védi a magyar adófizetők és a nyilvánosság érdekeivel szemben.

Szerző

Újabb paksi trükk - Betekintés a semmibe

Publikálás dátuma
2017.12.13. 06:02
BETEKINTÉS UTÁN - Szél Bernadett LMP-társelnököt a sajtó várta az utcán - Forrás: LMP
Hosszas procedúra után egy már nem érvényes, semmilyen szempontból nem releváns szerződés-torzót mutattak meg Szél Bernadettnek a Miniszterelnökség bekamerázott titokszobájában a paksi bővítésről; a "betekintésen" semmilyen új információhoz nem jutott az LMP frakcióvezetője. A politikus lapunknak azt mondta: összesen annyi derült ki számára, hogy az Orbán-kormány orosz érdekeket véd a bohózatba hajló titkolózással.

Mint emlékezetes, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János korábban a magyar állam legátláthatóbb beruházásának nevezte a tervezett paksi bővítést. Szél Bernadett november 14-én kért betekintést a Putyin-Orbán-paktum egyik (a kivitelezéssel foglalkozó) úgynevezett megvalósítási megállapodásának részét képező Project Schedule (ütemterv) dokumentumba, kifejezetten azzal a céllal, hogy megtudja, a bővítésért is felelős tárca nélküli miniszter által is bejelentett 16-22 hónapos késés – amely az engedélyezés elhúzódása miatt gyűlt fel - milyen változtatásokat kényszerített ki az ütemtervben.

Az LMP-s képviselő arra is kíváncsi volt, hogy az egyes konkrét munkafázisokat mikor tervezik elkezdeni, és mi az, amit ténylegesen a szerződés keretében, az orosz Roszatom generálkivitelezésében valósítanak meg (és mennyiből). Jelenleg ugyanis a kormányon és az orosz félen kívül senki nem tudja, pontosan mit fogunk kapni a a pénzünkért, és mi az, amit pótlólagosan, magyar költségvetési forrásból kell felépíteni. Egy releváns iratból a politikus szerint mindenképpen kiolvasható lenne, milyen szerkezetekért, épületekért felelős az orosz fél, és van-e olyan építmény, ami kizárólag a magyarok felelőssége. Ilyen-e például a hűtés, vagy a hűtővízrendszer, ami a kerítésen belül van – azaz közvetlenül az atomerőműhöz tartozik –, ám nagy valószínűséggel mégis magyar pénzből épül. Az egyértelmű elhatárolás hiánya rendkívül aggasztó, mivel azt jelenti, hogy a kormányzati kommunikációban szereplő és a megtérüléshez alapul vett 12,5 milliárd eurós „vételárat” máris jelentős tételekkel kozmetikázzák, ahogy nem lehet tudni azt sem, hogy mikor és mivel tervezik ténylegesen elkezdeni a munkát, mikorra időzítik a befejezést és az energetikai indítást illetve a kereskedelmi üzemet.

A betekintésre tegnap a Miniszterelnökség irodaházában a „Kezelőpont biztonsági területén” nyílt lehetőség. Amint azt utána a frakcióvezető lapunknak elmondta, egyetlen érdemi kérdésére sem kapott választ. Egy olyan dokumentumot mutattak meg neki, amelynek a minősítését már sokszor megváltoztatták, és amely nem a jelenleg érvényes ütemezést tartalmazza, mivel a módosításokat Brüsszelben állítólag még nem hagyták jóvá. A papírokból az időzítésen túl az sem derült ki, hogy mit épít az orosz fél, pénzügyi információkat pedig egyáltalán nem tartalmazott az anyag. Szél Bernadett szerint ilyen körülmények között a titkosításnak semmi értelme: az üzleti titokra történő hivatkozás annak elfedésére szolgál, hogy az Orbán-kormány a Roszatom érdekeit védi a magyar adófizetők és a nyilvánosság érdekeivel szemben.

Szerző