Rákkeltő akrilamid a sült krumpliban

Publikálás dátuma
2017.12.11. 06:15

Ma lép hatályba, és áprilisban már kötelezően alkalmazandó az EU Bizottságnak azon rendelete, amely az élelmiszerek akrilamid-tartalmának csökkentésével kapcsolatos intézkedéseket ír elő, mert az élelmiszerekben előforduló akrilamid potenciálisan növeli a rák kialakulásának kockázatát.

Elsősorban a friss burgonyából készült hasábburgonya, egyéb darabolt (olajban sütött) termékek és szeletelt burgonyaszirom; a snack ételek, sós kekszek, a burgonyapépből készült termékek, a kenyér; a reggeli gabonapelyhek (a zabkása kivételével), illetve a finompékáruk (aprósütemény, édes keksz, kétszersült, gabonaszelet, stb.) gyártóinak kell különösen figyelniük. Ugyancsak tartalmazhat akrilamidot a kávé (pörkölt és instant változata egyaránt, valamint a pótkávé is), illetve bizonyos gabonaalapú bébiételek.

De mi is az az akrilamid?

Az akrilamid az élelmiszerek hőkezelésekor keletkezik, és valóban potenciálisan rákkeltő – mondta a laboratotorium.hu-nak Szigeti Tamás János, az élelmiszer-vizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa. Az akrilamid olyan készítmények hőkezelése során jön létre, amelyek szénhidrátokat és fehérjéket egyszerre tartalmaznak. Főzött ételekben nem fordul elő. 140 fok alatti sütésnél sem jellemző az akrilamid keletkezése, magasabb hőmérsékleten azonban számolni kell vele.

A krumplifajták változó kémiai összetételétől függően bizonyos fajták hőkezelésénél nagy mennyiségű akrilamid képződik. Ezeket tehát csak főzni javasolják, sütni nem, hiszen a főzés jóval alacsonyabb hőmérsékletű technológiai eljárás, mint a sütés. Ezért nagyon fontos, hogy a főzésre ajánlott krumplit ne süssük! A csipszek esetében évekkel ezelőtt esetenként ki lehetett mutatni nagy mennyiségű akrilamidot, a gyártók azonban az utóbbi években lépéseket tettek annak érdekében, hogy minimalizálják. Ezt többek között az úgynevezett vákuumfritőz technológiával érték el, így a korábbi 160-170 fokon folytatott sütés helyett már 140 fokon is előállnak e termékek.

Szerző

Egyre többen és hangosabban tüntetnek Romániában

Publikálás dátuma
2017.12.10. 20:31
AFP fotó
A jobbközép ellenzéki pártok vezetői is csatlakoztak a Romániában vasárnap a hetek óta zajló kormányellenes tüntetéssorozathoz, amelyet az igazságszolgáltatatás függetlenségének védelmében hirdettek meg korrupcióellenes jelszavakat hangoztató Facebook-csoportok - informál az MTI.

Az ellenzéki összefogást a demonstrációkat szervező civil szervezetek vezetőivel közös sajtóértekezleten Ludovic Orban, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és Dacian Ciolos volt miniszterelnök jelentette be, majd mindannyian kivonultak a kormánypalota előtti térre, ahol vasárnap este is több ezer tüntető gyűlt össze.

A pártpolitikusok korábban azt mondták: azért nem mutatkoznak a tüntetéseken, hogy ne vádolják őket populizmussal, a demonstráció kisajátításának szándékával. A februári több százezres korrupcióellenes megmozdulások idején maguk a tüntetők is jelezték, hogy szemükben nemcsak a hatalmon lévő PSD-ALDE szociálliberális koalíció, hanem a teljes politikustársadalom eljátszotta hitelét. A büntetőjog korrupcióellenes szigorának enyhítését megakadályozó, év eleji tüntetések után most - hasonlóan korrupcióellenes jelszavakkal - egy nagyságrenddel kisebb létszámú ellenzéki tüntetéssorozat zajlik Romániában, amely kifejezetten a kormánypártokat támadja.

Az ellenzéki összefogás meghirdetett célja az igazságszolgáltatás átszervezésének megakadályozása. A jobbközép ellenzék ugyanis azzal vádolja a PSD-ALDE koalíciót, hogy az átszervezéssel politikai befolyása alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, megakadályozandó korrupt politikusaik felelősségre vonását. Ebben a vonatkozásban a kormánypalota előtt összesereglett tüntetők elsősorban Liviu Dragnea PSD-elnöknek és Calin Popescu Tariceanu ALDE-elnöknek, a kétkamarás bukaresti parlament házelnökeinek lemondását követelték, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a két bíróság elé állított politikus önös érdekből akarja korlátozni az igazságszolgáltatás mozgásterét.

A PSD-ALDE koalíció arra hivatkozva kezdte meg a parlamentben az igazságszolgáltatási kerettörvények módosítását, hogy a jelenlegi szabályok ügyészállammá alakították Romániát, ahol az ártatlanságság vélelme már nem érvényesül. Szerintük Romániában egy "sötét háttérhatalom" - titkosszolgálatokba és vádhatóságokba beépült - képviselői próbálják zsarolással, megfélemlítéssel félreállítani az ország demokratikus választásokon felhatalmazott vezetőit. A kormánykoalíció szerint az ellene szervezett demonstrációkkal a "párhuzamos állam" próbálja megakadályozni, hogy az "ügyészi visszaéléseket" lehető tevő törvényeket módosítsák.

Szerző

Lejtőre került a forint - Búcsút mondhatunk a 300-as árfolyamnak

Publikálás dátuma
2017.12.10. 19:20
Fotó: Tóth Gergő
 A jegybank intézkedéseinek hatására meggyengült forintárfolyam az exportot segíti ugyan, de ez az előny hamar elszáll.

Az elmúlt héten olyan gyenge volt a forint, amire 2017-ben még nem akadt példa, egy euróért már több, mint 315 forintot kellett adni. Különösen ijesztő ez a kurzus, ha figyelembe vesszük, hogy augusztus 24-én még 301 forinton jegyezték az eurót, vagyis azóta 4,4 százalékot vesztett az értékéből a magyar fizetőeszköz. Aligha merészség azt kijelenteni, hogy hosszú időre elbúcsúzhatunk a 300 forintos árfolyamtól.

A kurzus további alakulásáról Varga Zoltán, az Equilor elemzője úgy vélekedett, hogy a közeljövőben 318 forintig minden további nélkül elkúszhat az árfolyam. Ennél a szintnél azonban már számítani lehet arra, hogy az MNB szóbeli intervencióval a hazai deviza erősödését fogja támogatni.

A mostanában tapasztalható forintgyengülést főként a jegybank monetáris lazítást szolgáló intézkedései okozták. Most olyan eszközök vannak az MNB kezében, amelyeket korlátlanul bevethet az árfolyam féken tartása érdekében.

Az elemző véleménye szerint a jegybank eddigi monetáris intézkedései eredményesek voltak, hiszen ezzel az úgynevezett hosszú távú hozamok mérséklését sikerült elérni. Erre jó példa, hogy például a 10 éves állampapír hozamát sikerült a 2,2-2,7 százalékos szintről 2,08 százalékra mérsékelni.

A magyar gazdaság mai irányítói, élükön Matolcsy Györggyel, az MNB elnökével, úgy gondolják, hogy a gyenge forint jót tesz a magyar export versenyképességének. Különösen most, amikor a magasabb jövedelemkiáramlás miatt megnőtt a belső fogyasztás, ennek következtében az elmúlt hónapokban a behozatal növekedési üteme meghaladja a kivitelét, bár még a külkereskedelmi mérlegünk pozitív maradt. A gyenge árfolyamtól a jegybank azt várja, hogy az ösztönzi az exportot, mert a termékek hazai előállításának költségei nemzeti valutában merülnek fel, így ha azok nem változnak, a külpiaci árak viszont devizában jelentkeznek, az átváltás során az exportőr nagyobb jövedelmet kap. A gazdasági világválság óta ezt az álláspontot meglehetősen merevnek tartják. Ahhoz, hogy egy olyan nyersanyagokban szegény ország, mint hazánk, exportálni tudjon, szüksége van termeléshez, a lakosság ellátásának bővítéséhez importra is, amit a gyenge forint megdrágít. Emellett nem hiába hivatkoznak a hazai gazdaságkutatók gyakran az alacsony hozzáadott értékre, jelenleg - a nyersanyagok mellett -, a jelentős energiaimport, az alkatrészek, részegységek tömege miatt, az áruk és szolgáltatások közel háromnegyede kapcsolódik valamilyen módon a behozatalhoz, s csak a fennmaradó hányadon lehet a gyenge forint révén árfolyamnyereséget realizálni.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a külgazdaság szereplői hozzávetőleg egy negyedév alatt képesek alkalmazkodni a gyengébb árfolyamhoz, s újabb szerződéseikben ezt már érvényesítik is. Így az árfolyamelőny viszonylag rövid idő alatt köddé válhat. Az importáraknál éppen fordított a helyzet, a gyenge forint révén kialakult magasabb beszerzési költségek, beleértve a drágább szállítást is, előbb vagy utóbb begyűrűznek a hazai fogyasztási árakba is. Ennek révén a jövedelmek is kevesebbet érnek.

Vagyis a lakosságot, ha csak forintkiadásai vannak, közvetve érinti a forintgyengülés. Ha azonban külföldre utazik, akkor a saját bőrén tapasztalhatja, hogy forintja kevesebbet ér. Magyarország az utóbbi években nagy mértékben csökkentette a devizahiteleit, így a forint árfolyama egyre kisebb mértékben befolyásolja a költségvetést. A jövő azonban már korántsem ennyire biztató. A Paks2 atomerőmű beruházáshoz és a tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséhez szükséges devizakölcsönök törlesztőrészletei - az árfolyamkockázaton túl is - jelentősen megterhelik majd a költségvetést, függetlenül attól, hogy közvetlenül az állam lesz-e a hitelfelvevő, vagy valamelyik állami tulajdonban lévő bankot vagy társaságot iktatják közbe.

Szerző