Előfizetés

Amerikai külügy: nem sietik el a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését

Az Egyesült Államok "valószínűleg" két éven belül nem költözteti át az izraeli nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe - jelentette ki pénteken Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Párizsban.

"Ez nem olyan dolog, amely idén bekövetkezik, és valószínűleg még jövőre sem, de Donald Trump elnök azt akarja, hogy nagyon konkrétan és nagyon határozottan haladjunk előre" - mondta az amerikai diplomácia vezetője francia kollegájával, Jean-Yves Le Driannal folytatott megbeszélését követően. Donald Trump szerdán, a több évtizedes amerikai politikával szakítva bejelentette: az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként, és azt tervezi, hogy oda költözteti nagykövetségét Tel-Avivból. (MTI)

Mit nekünk Brüsszel? - A lengyel alsóház megszavazta a bírósági törvényt

Többórás éles vita után megszavazta pénteken a lengyel alsóház, ahol a Jog és Igazságosság (PiS) párt van többségben, az Andrzej Duda államfő által előterjesztett, Brüsszel és a Velencei Bizottság által előzetesen kifogásolt törvényt a legfelsőbb bíróságról.

A jogszabály egyik előírása alapján 70 évesről 65 évesre - a jelenleg érvényes korhatárra - csökkentenék a bírák nyugdíjkorát. A szolgálati idő meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthetne. A legfelsőbb bírósági tagok nyugdíjazása az egyik fő pontja volt az Európai Bizottság kifogásainak a lengyel igazságügyi reformról.

Az alsóház pénteken a legfelsőbb bíróságról szóló törvény után megszavazta a bírósági reformot előkészítő, Brüsszel által szintúgy vitatott jogszabályt is, mely az országos igazságszolgáltatási tanácsról szól. A törvény szerint a 25 tagú országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) 15 bírótagját az alsóház választaná meg, mégpedig egy olyan listából, amelyet a parlament igazságügyi bizottsága a bírói csoportosulások javaslatai alapján állítja össze, és minden parlamenti frakció legalább egy jelöltje szerepel rajta. A KRS bírótagjait az első fordulóban háromötödös többséggel, eredménytelen szavazás esetén a második fordulóban abszolút többséggel választanák.

A heves parlamenti vitát követő zárószavazáson a jogszabály mellett a 460 fős szejmben a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelenlévő 232 képviselőjén kívül öt független honatya is voksolt, 166 ellenzéki képviselő viszont ellenezte ezt, 22-en - többségükben az ellenzéki jobboldali Kukiz´15 képviselői - tartózkodtak. (MTI)

Ruténiumfelhő - Elégett műhold okozhatta?

Publikálás dátuma
2017.12.08. 15:11
Illusztráció. FOTÓ: NATALIA SELIVERSTOVA / SPUTNIK
A légkörbe visszatérő elégett műhold, nem pedig az Ozjorszk közelében működő Majak nukleáris létesítményben bekövetkezett állítólagos baleset okozhatta a ruténium 106-os radioaktív izotópnak a légkörben szeptemberben és októberben észlelt jelenlétét - közölte a Roszatom orosz állami atomhatóság által megalakított intézményközi vizsgálóbizottság.

A vizsgálatban a Roszatom, az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Biztonsági Intézet és az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség szakemberei vettek részt. A november 29. és december 1. között elvégzett helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy a sugárzás nem az atomerőművekben elhasznált fűtőelemeket feldolgozó Majak Temelési Egyesüléstől, hanem külső forrásból eredt.

"Ilyen forrás egyebek között egy olyan mesterséges műholdnak (vagy egy darabjának) a légkörben való elégése lehetett, amelynek fedélzetén volt található a nagy aktivitású ruténium 106 forrása" - vonta le végkövetkeztetését a bizottság.
A francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) november 9-én arról számolt be, hogy az egészségre és a környezetre káros hatásokkal nem bíró radioaktív felhő vonul végig Európa fölött. Az IRSN szerint a sugárzó anyag Oroszországban vagy Kazahsztánban kerülhetett a levegőbe szeptember utolsó hetében. Ezt a megnevezett országok tagadták.

Az Oroszországi Föderáció Hidrometeorológiai Kutatóközpontja (Roszgidromet) november 21-én erősítette meg, hogy a ruténium 106-os radioaktív izotópja megengedett értékének ezerszeresét mérték a légkörben szeptember végén az Urál déli része fölött, de ez nem jelentett veszélyt a lakosságra. A Roszatom közölte, nem tud róla, hogy baleset történt volna bármelyik nukleáris létesítményben.

Az orosz vizsgálóbizottság most megállapította, hogy ha nagyméretű "véletlenszerű kibocsátás" történt volna a Majaknál, akkor a Ru-106 szennyeződés Ozjorszkban és máshol az üzem közelében jelentősen magasabb lenne, mint Európában, de a november végén elvégzett mérések alapján nem ez a helyzet. A létesítmény automatizált sugárzásellenőrző rendszerei nem észleltek a kontrollszintet meghaladó radioaktivitást, a Majak 250 alkalmazottjának szervezetében a Dél-Uráli Biofizikai Intézet által elvégzett dozimetriai ellenőrzés nem talált ruténium-106 izotópot.

A jelentés utalt a Roszgidromet adataira, amelyek szerint a ruténium-106 aktivitásában nincs észrevehető szintemelkedés a dél-uráli régióban és Kelet-Európában vett levegőminták között, ami elkerülhetetlen lenne, ha a kibocsátás forrása az első helyszínen lenne a talajon vagy a talajfelszín közelében.

A jelentés kitért arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 2017. október 13-tól mért adatai azt mutatják, a térségben legmagasabb 145 mBq/m3 koncentrációt Bukarestben jegyezték fel, jóval magasabbat, mint amilyet Oroszországban bárhol észleltek. "A bizottság aggodalmát fejezi ki az információ hiánya miatt a Ru-106 ilyen rendellenesen magas romániai koncentrációjának lehetséges okairól" - állt a jelentésben.

A dokumentum egyetértően utalt a NAÜ állásfoglalására, amely szerint a Ru-106 kibocsátás nem hozható összefüggésbe az atomerőművek üzemeltetésével, mivel az atomerőművekben az urán hasadása során a Ru-106 mint hasadási termék mellett jelen vannak más izotópok, például a ruténium-103, a cézium-137, a stroncium-90 és egyebek, amelyeket Oroszországban nem észleltek. A bizottság megjegyezte, hogy a Majak létesítmény nem állít elő "tiszta" Ru-106-ot. A ruténium-106 izotóp felezési ideje körülbelül egy év.