Előfizetés

Intifáda és viaskodások - Vészjósló a jövő a Közel-Keleten

Gál Mária
Publikálás dátuma
2017.12.08. 06:33
Ramallahban is elemi erővel tört felszínre a felháborodás Trump bejelentése miatt Fotó: AFP/Abbas Momani
Palesztin zavargások, általános sztrájk, újabb intifáda, nemzetközi tiltakozás - ezek Donald Trump bejelentésének első következményei.

Zavargások törtek ki a palesztin területeken miután Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának és oda költözteti az amerikai nagykövetséget is Tel-Avivból. Noha az amerikai elnök tulajdonképpen nem említett konkrétumot a költöztés időpontjáról és valójában azt sem mondta ki, hogy az egységes Jeruzsálemre vagy csupán annak nyugati felére gondol, amikor Izrael fővárosának nevezi, amint az várható volt, szavai óriási felháborodást keltettek a palesztinok körében. A Gázát uraló, de azt a Palesztin Hatóságnak éppen fokozatosan átadó Hamász terrorcsoport mától újabb intifádát - vagyis vagyis palesztin felkelést - hirdetett. De tiltakozott minden palesztin szervezet, Mahmúd Abbász elnök és a Palesztin Hatóság is. A ramallahi oktatási minisztérium tegnap már szabadnapot adott minden alkalmazottjának, hogy tanárok, diákok együttesen tudjanak részt venni a tiltakozó megmozdulásokban. A palesztin területeken a mecsetek ablakából hangosbemondók segítségével szólították utcára a híveket. Betlehemben, Jézus szülőhelyén a palesztin helyi hatóság tiltakozásképpen kikapcsoltatta a karácsonyfa díszkivilágítását, a keresztény ünnepen torolva meg a keresztény amerikai elnök lépését.

Az amerikai elnök ugyan nyugalomra szólított, és reményét fejezte ki, hogy döntése után a mérsékelt hangok felülkerekednek a gyűlölet hangjain, de egyelőre az ellenkezője látszik. Kelet-Jeruzsálemben, Gázában és Ciszjordániában a tegnapi nap folyamán egyre erőszakosabbak lettek a tüntetések és gyakoribbak az összecsapások a készenlétbe helyezett izraeli hadsereg helyszínre vezényelt osztagaival.

Fotó: AFP/Ahmad Gharabli

Fotó: AFP/Ahmad Gharabli

Mára nyolc ország kezdeményezésére az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) is összehívták, de mivel e testületben Washington vétóval rendelkezik, minden bizonnyal nem születik döntés Jeruzsálem státusa kérdésében. Jövő héten viszont a Törökország vezette Iszlám Konferencia Szervezete és a Jordánia vezette Arab Liga együttes ülésén várható közös állásfoglalás. Addig pedig nem valószínű, hogy az előzetes ígéretek dacára bármely muszlim ország megszakítaná a diplomáciai kapcsolatot Izraellel.

Putyint akarta lekörözni Trump?
Bár kisebb hűhóval, de Jeruzsálem státusának kérdésében először Vlagyimir Putyin lépett. Az idén április 6-án az orosz külügy minden előzetes bejelentés nélkül adott ki egy azonnali hatályú döntésről szóló szűkszavú közleményt, amelyben csupán annyi állt, hogy „Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosának tekintjük". Az orosz nagykövetség nem költözött el Tel-Avivból és nem is jelezték ennek szándékát. Moszkva áprilisban a Jerusalem Post megkeresésére azt közölte, Oroszország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a város keleti fele a béketárgyalások révén létrejövő palesztin állam fővárosa legyen.

A hogyan tovább még nem látszik. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő arra számít, hogy több ország követi az Egyesült Államok példáját és nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti. Eddig azonban csak két ország jelezte ebbeli szándékát – a Fülöp-szigetek és Csehország. A Times of Israel névtelenséget kérő külügyi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy vélhetően Magyarország is rövidesen követi a cseh példát. Ezt mindenekelőtt arra alapozzák, hogy az Orbán-kormány szerdán, Trump bejelentése előtt megakadályozott egy közös EU-s nyilatkozatot, amely elítélte volna az amerikai elnök lépését. A magyar szaktárca lapzártánkig nem ismertette álláspontját.

Az újság szerint az izraeli kormányzat attól tart, hogy „felemás” európai lépések várhatók, és amint Csehország is tette, csupán Nyugat-Jeruzsálemet ismerik el a zsidó állam fővárosának, miközben Izrael a várost oszthatatlan, örök fővárosának tekinti.

Netanjahu egy tegnapi konferencián arról beszélt, hogy az Egyesült Államok lépése után csupán idő kérdése, mikor követik azt mások is. Azt állította, kapcsolatban állnak más országokkal is, amelyeknek szándékában áll, hogy Jeruzsálemet ismerjék el Izrael fővárosának. Hozzátette, nincs kétsége afelől, hogy egyes országok, hamarabb átköltöztetik nagykövetségeiket, mint az Egyesült Államok, írta a Times of Israel.

Netanjahu nem hallgat Trump intelmére
Donald Trump bombasztikus bejelentése nyilván ugyanolyan lelkesedést szült a zsidó lakosságban, mint amilyen dühöt a palesztinokban. Ennek ellenére Washington arra kérte az izraeli hivatalosságokat, hogy visszafogottan ünnepeljenek. Benjamin Netanjahu azonban fittyet hányt az intelemre, tegnap nem fogyott ki a Trumpot dicsérő szavakból. Azt mondta, „beírta nevét a zsidó történelembe” és úgy viszonyult az amerikai elnök bejelentéséhez, mintha az jogilag érvényes nemzetközi elismerés lett volna. „Isten hozta Önöket Jeruzsálemben, a zsidó Izrael Állam fővárosában”, így köszöntötte tegnap reggel egy, a külügyminisztérium által Jeruzsálemben szervezett diplomáciai konferencia résztvevőit. „Ha ezt tegnapig nem tudták volna, most már tudomásul vehetik. Mi már 3 ezer éve tisztában vagyunk vele. A zsidó nép 3 ezer éve jelölte ki fővárosának Jeruzsálemet. …. Itt vannak a mi gyökereink. Ez valójában a mi személyi igazolványunk” - fogalmazott az ünneplő Netanjahu.

Zeman keveri a kártyákat

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2017.12.08. 06:31
Fotó: AFP/Michal Cizek
Nehéz lesz kormányoznia kisebbségből Andrej Babis kinevezett cseh kormányfőnek, de az államfő mindenben segíti majd, önös érdekekből.

Csehország rekordernek mondhatja magát, már ami a miniszterelnökök számát illeti. Szerda óta ugyanis az országnak két kormányfője is van. Milos Zeman ugyanis kinevezte az októberi parlamenti választáson győztes Andrej Babist, ám az alkotmány értelmében eközben ügyvezető miniszterelnök maradhat a szociáldemokrata Bohuslav Sobotka.

De nem ez az egyetlen furcsaság. Babisnak a kinevezése után harminc napja van arra, hogy kormányát elfogadtassa a parlamenttel, de ha elbukik a bizalmi szavazáson, akkor sem tűnik el a belpolitika színpadáról. Sőt, már most borítékolható, hogy miniszterelnök marad, Milos Zeman elnök ugyanis megteheti azt, hogy ez esetben is őt bízza meg a kormány alakításával. S nem lehet kétségünk afelől, hogy meg is fogja tenni.

Zeman már 2013-as megválasztása óta különös szerepet játszik a belpolitikában. Feszegeti az alkotmány határait, azt a benyomást keltve, mintha hazája elnöki köztársaság lenne. Alakítja a külpolitikát, s nem egyszer kínos helyzetbe hozva a cseh diplomáciát kirohant a migránsok ellen. Mondhatni ő vált a cseh politika arcává, ami gyaníthatóan nem javítja Prága nemzetközi megítélését.

Amikor kinevezte Babist miniszterelnöknek, a cseh államfő - a tőle megszokott szarkazmussal - megjegyezte: „Adok önnek egy tanácsot. Ne foglalkozzon velük”. Ez utóbbi szócskával a papíron a pártok felett álló cseh elnök az „ellenséges” médiára utalt, ami azért meghökkentő megjegyzés, mert a milliárdos vállalkozó cége korábban két neves lapot (Mladá fronta Dnes és Lidové Noviny) is felvásárolt. Tény, a többi lapnál, illetve televíziónál a szlovákiai születésű Babis nem örvend kivételes népszerűségnek, de azt azért még ő sem várhatja el a médiától, hogy hallgasson a vele szemben felmerült kétes ügyekről. A kinevezett miniszterelnök a Gólyafészek elnevezésű szabadidő- és kongresszusi központnak nyújtott európai uniós támogatás kapcsán elkövetett csalás gyanúja miatt került a hatóságok célkeresztjébe: állítólag törvénytelenül használta fel az EU által folyósított összeget. A 2 millió eurós uniós támogatás ügyét az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálja, elvileg az év végéig döntést is hoz. Ez az eljárás az oka annak, hogy a parlament további nyolc politikai ereje nem hajlandó koalícióra lépni a Babis által irányított ANO-val, az „elégedetlenek pártjával”. Babis kormánya egyébként jövő héten alakulhat meg. Januárban pedig következik a bizalmi szavazás a parlamentben.

Felmerül a kérdés, hogyan lehet kormányozni 78 képviselővel egy 200 tagú parlamentben? Lehet-e jövője egy kisebbségi kormánynak Csehországban? Volt már erre példa az ország történetében: 1998-ban Zeman is szociáldemokrata kisebbségi kormány élén állt, amelyet a kabineten kívülről támogatott a Polgári Demokrata Párt akkori vezetője, Václav Klaus későbbi köztársasági elnök. A nagy kérdés most is az: melyik párt segítené szavazatokkal Babis kisebbségi kabinetjét? A kommunisták jelezték, hajlandók lennének tolerálni az új kormányt, ám a KSCM csak további 15 mandátumot biztosítana, ami még mindig nem jelentene többséget a parlamentben, hiszen Babis így is mindössze 93 mandátumra támaszkodhatna. A szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű szélsőjobboldali párt jelezte, támogatnák a kabinetet, de csak akkor, ha Babis legalább egy miniszteri tárcát felajánlana számukra. A miniszterelnöknek azonban kínos lenne szövetséget kötni egy nyíltan idegen- és romaellenes tömörüléssel, s annak hírhedt vezetőjével, a japán gyökerekkel rendelkező Tomio Okamurával.

Ha Babis mégis az ördöggel cimborálna, az az ANO belső megosztottságát is előidézhetné, illetve azt is, hogy a pártot kizárják az Európai Parlament liberális frakciójából. Nem véletlen, hogy épp az „elégedetlenek” EP képviselői rettegnek egy ilyen megoldástól. Petr Jezek, és Pavel Telicka a Pravónak adott interjújukban úgy foglaltak állást, egyenesen „borzalmas” lenne, ha az ANO a kommunistákkal és az SPD-vel szövetkezne.

Zeman elnök azonban kitartóan keveri a kártyákat a háttérből, neki éppen az az érdeke, hogy Babis a szélsőségeseket válassza partnernek. A cseh elnökválasztásra (első fordulója január 12-13-án lesz, a második pedig két héttel később) készülő államfőnek nagyon is maga felé hajlik a keze. A voksolásig mindenáron ragaszkodik Babis személyéhez, mert számít az ANO szavazóira. Bár az első fordulót minden bizonnyal Zeman nyeri, a második felvonás teljesen kiszámíthatatlan: komoly esélye lehet ellene a Cseh Tudományos Akadémia volt elnökének, Jirí Drahosnak. A belpolitikai show tehát folytatódik, más kérdés, hogy ez a produkció az országban is csak nagyon keveseknek tetszik.

Első útja Brüsszelbe vezet
Az 1989-es bársonyos forradalom óta első ízben van példa arra, hogy a miniszterelnöki tisztséget nem a polgári demokraták, vagy a szociáldemokraták politikusa tölti be. Az is újdonság, hogy az egyik legfőbb közjogi méltóságot milliárdos tölti be.
Babis kinevezése után kompromisszumkészségét hangoztatta, azt közölte, hogy kilenc olyan minisztert nevez ki, akik nem az ANO tagjai. A Sobotka kormány tárcavezetőinek jelentős része a helyén maradhat. Csak Ivan Pilny pénzügyminiszter távozik saját kérésére, Martin Stropnicky pedig a védelmi tárcát a külügyire cseréli fel.
Nagy kérdés, mennyire befolyásolja majd Zeman elnök a kormány munkáját. Babis eddig meglepően határozottan kötelezte el magát a további EU-integráció mellett, s szerencsésen is jön ki, hogy első külföldi útja Brüsszelbe vezet, a jövő heti uniós csúcs alkalmából. Egyértelmű a leendő kabinet NATO iránti elkötelezettsége is, amelyet Karla Slechtová, kinevezett védelmi miniszter is megerősített.

Zeman keveri a kártyákat

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2017.12.08. 06:31
Fotó: AFP/Michal Cizek
Nehéz lesz kormányoznia kisebbségből Andrej Babis kinevezett cseh kormányfőnek, de az államfő mindenben segíti majd, önös érdekekből.

Csehország rekordernek mondhatja magát, már ami a miniszterelnökök számát illeti. Szerda óta ugyanis az országnak két kormányfője is van. Milos Zeman ugyanis kinevezte az októberi parlamenti választáson győztes Andrej Babist, ám az alkotmány értelmében eközben ügyvezető miniszterelnök maradhat a szociáldemokrata Bohuslav Sobotka.

De nem ez az egyetlen furcsaság. Babisnak a kinevezése után harminc napja van arra, hogy kormányát elfogadtassa a parlamenttel, de ha elbukik a bizalmi szavazáson, akkor sem tűnik el a belpolitika színpadáról. Sőt, már most borítékolható, hogy miniszterelnök marad, Milos Zeman elnök ugyanis megteheti azt, hogy ez esetben is őt bízza meg a kormány alakításával. S nem lehet kétségünk afelől, hogy meg is fogja tenni.

Zeman már 2013-as megválasztása óta különös szerepet játszik a belpolitikában. Feszegeti az alkotmány határait, azt a benyomást keltve, mintha hazája elnöki köztársaság lenne. Alakítja a külpolitikát, s nem egyszer kínos helyzetbe hozva a cseh diplomáciát kirohant a migránsok ellen. Mondhatni ő vált a cseh politika arcává, ami gyaníthatóan nem javítja Prága nemzetközi megítélését.

Amikor kinevezte Babist miniszterelnöknek, a cseh államfő - a tőle megszokott szarkazmussal - megjegyezte: „Adok önnek egy tanácsot. Ne foglalkozzon velük”. Ez utóbbi szócskával a papíron a pártok felett álló cseh elnök az „ellenséges” médiára utalt, ami azért meghökkentő megjegyzés, mert a milliárdos vállalkozó cége korábban két neves lapot (Mladá fronta Dnes és Lidové Noviny) is felvásárolt. Tény, a többi lapnál, illetve televíziónál a szlovákiai születésű Babis nem örvend kivételes népszerűségnek, de azt azért még ő sem várhatja el a médiától, hogy hallgasson a vele szemben felmerült kétes ügyekről. A kinevezett miniszterelnök a Gólyafészek elnevezésű szabadidő- és kongresszusi központnak nyújtott európai uniós támogatás kapcsán elkövetett csalás gyanúja miatt került a hatóságok célkeresztjébe: állítólag törvénytelenül használta fel az EU által folyósított összeget. A 2 millió eurós uniós támogatás ügyét az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálja, elvileg az év végéig döntést is hoz. Ez az eljárás az oka annak, hogy a parlament további nyolc politikai ereje nem hajlandó koalícióra lépni a Babis által irányított ANO-val, az „elégedetlenek pártjával”. Babis kormánya egyébként jövő héten alakulhat meg. Januárban pedig következik a bizalmi szavazás a parlamentben.

Felmerül a kérdés, hogyan lehet kormányozni 78 képviselővel egy 200 tagú parlamentben? Lehet-e jövője egy kisebbségi kormánynak Csehországban? Volt már erre példa az ország történetében: 1998-ban Zeman is szociáldemokrata kisebbségi kormány élén állt, amelyet a kabineten kívülről támogatott a Polgári Demokrata Párt akkori vezetője, Václav Klaus későbbi köztársasági elnök. A nagy kérdés most is az: melyik párt segítené szavazatokkal Babis kisebbségi kabinetjét? A kommunisták jelezték, hajlandók lennének tolerálni az új kormányt, ám a KSCM csak további 15 mandátumot biztosítana, ami még mindig nem jelentene többséget a parlamentben, hiszen Babis így is mindössze 93 mandátumra támaszkodhatna. A szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű szélsőjobboldali párt jelezte, támogatnák a kabinetet, de csak akkor, ha Babis legalább egy miniszteri tárcát felajánlana számukra. A miniszterelnöknek azonban kínos lenne szövetséget kötni egy nyíltan idegen- és romaellenes tömörüléssel, s annak hírhedt vezetőjével, a japán gyökerekkel rendelkező Tomio Okamurával.

Ha Babis mégis az ördöggel cimborálna, az az ANO belső megosztottságát is előidézhetné, illetve azt is, hogy a pártot kizárják az Európai Parlament liberális frakciójából. Nem véletlen, hogy épp az „elégedetlenek” EP képviselői rettegnek egy ilyen megoldástól. Petr Jezek, és Pavel Telicka a Pravónak adott interjújukban úgy foglaltak állást, egyenesen „borzalmas” lenne, ha az ANO a kommunistákkal és az SPD-vel szövetkezne.

Zeman elnök azonban kitartóan keveri a kártyákat a háttérből, neki éppen az az érdeke, hogy Babis a szélsőségeseket válassza partnernek. A cseh elnökválasztásra (első fordulója január 12-13-án lesz, a második pedig két héttel később) készülő államfőnek nagyon is maga felé hajlik a keze. A voksolásig mindenáron ragaszkodik Babis személyéhez, mert számít az ANO szavazóira. Bár az első fordulót minden bizonnyal Zeman nyeri, a második felvonás teljesen kiszámíthatatlan: komoly esélye lehet ellene a Cseh Tudományos Akadémia volt elnökének, Jirí Drahosnak. A belpolitikai show tehát folytatódik, más kérdés, hogy ez a produkció az országban is csak nagyon keveseknek tetszik.

Első útja Brüsszelbe vezet
Az 1989-es bársonyos forradalom óta első ízben van példa arra, hogy a miniszterelnöki tisztséget nem a polgári demokraták, vagy a szociáldemokraták politikusa tölti be. Az is újdonság, hogy az egyik legfőbb közjogi méltóságot milliárdos tölti be.
Babis kinevezése után kompromisszumkészségét hangoztatta, azt közölte, hogy kilenc olyan minisztert nevez ki, akik nem az ANO tagjai. A Sobotka kormány tárcavezetőinek jelentős része a helyén maradhat. Csak Ivan Pilny pénzügyminiszter távozik saját kérésére, Martin Stropnicky pedig a védelmi tárcát a külügyire cseréli fel.
Nagy kérdés, mennyire befolyásolja majd Zeman elnök a kormány munkáját. Babis eddig meglepően határozottan kötelezte el magát a további EU-integráció mellett, s szerencsésen is jön ki, hogy első külföldi útja Brüsszelbe vezet, a jövő heti uniós csúcs alkalmából. Egyértelmű a leendő kabinet NATO iránti elkötelezettsége is, amelyet Karla Slechtová, kinevezett védelmi miniszter is megerősített.