Előfizetés

Költségvetési kötélhúzás

Ma éjfélig kellene az amerikai törvényhozásnak és a Fehér Háznak megállapodásra jutnia az év vége közeledtével elapadó költségvetési források pótlásáról, ellenkező esetben fel kell függeszteni a kormányzati hivatalok egy részének tevékenységét. Donald Trump elnök a kongresszus demokrata kisebbségének vezetőivel is egyeztet a megegyezés érdekében. Bár a törvényhozásban republikánus többség van, sok kormánypárti törvényhozó is berzenkedik bizonyos költségvetési kiadások megszavazásától. A képviselőház ugyan kész szavazni a kiadások folyósításának levegővételnyi - december 22-ig történő - meghosszabbításáról, de a tárgyalások ennél tartósabb megoldást céloznak. Ha nem sikerülne elkerülni a részleges „kormányzati redőnylehúzást”, akkor több államban is elfogy az olyan programokra szánt pénz, mint amilyen például az alacsony jövedelmű családokban élő gyermekek egészségügyi ellátásának a támogatása.

Intifáda és viaskodások - Vészjósló a jövő a Közel-Keleten

Gál Mária
Publikálás dátuma
2017.12.08. 06:33
Ramallahban is elemi erővel tört felszínre a felháborodás Trump bejelentése miatt Fotó: AFP/Abbas Momani
Palesztin zavargások, általános sztrájk, újabb intifáda, nemzetközi tiltakozás - ezek Donald Trump bejelentésének első következményei.

Zavargások törtek ki a palesztin területeken miután Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának és oda költözteti az amerikai nagykövetséget is Tel-Avivból. Noha az amerikai elnök tulajdonképpen nem említett konkrétumot a költöztés időpontjáról és valójában azt sem mondta ki, hogy az egységes Jeruzsálemre vagy csupán annak nyugati felére gondol, amikor Izrael fővárosának nevezi, amint az várható volt, szavai óriási felháborodást keltettek a palesztinok körében. A Gázát uraló, de azt a Palesztin Hatóságnak éppen fokozatosan átadó Hamász terrorcsoport mától újabb intifádát - vagyis vagyis palesztin felkelést - hirdetett. De tiltakozott minden palesztin szervezet, Mahmúd Abbász elnök és a Palesztin Hatóság is. A ramallahi oktatási minisztérium tegnap már szabadnapot adott minden alkalmazottjának, hogy tanárok, diákok együttesen tudjanak részt venni a tiltakozó megmozdulásokban. A palesztin területeken a mecsetek ablakából hangosbemondók segítségével szólították utcára a híveket. Betlehemben, Jézus szülőhelyén a palesztin helyi hatóság tiltakozásképpen kikapcsoltatta a karácsonyfa díszkivilágítását, a keresztény ünnepen torolva meg a keresztény amerikai elnök lépését.

Az amerikai elnök ugyan nyugalomra szólított, és reményét fejezte ki, hogy döntése után a mérsékelt hangok felülkerekednek a gyűlölet hangjain, de egyelőre az ellenkezője látszik. Kelet-Jeruzsálemben, Gázában és Ciszjordániában a tegnapi nap folyamán egyre erőszakosabbak lettek a tüntetések és gyakoribbak az összecsapások a készenlétbe helyezett izraeli hadsereg helyszínre vezényelt osztagaival.

Fotó: AFP/Ahmad Gharabli

Fotó: AFP/Ahmad Gharabli

Mára nyolc ország kezdeményezésére az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) is összehívták, de mivel e testületben Washington vétóval rendelkezik, minden bizonnyal nem születik döntés Jeruzsálem státusa kérdésében. Jövő héten viszont a Törökország vezette Iszlám Konferencia Szervezete és a Jordánia vezette Arab Liga együttes ülésén várható közös állásfoglalás. Addig pedig nem valószínű, hogy az előzetes ígéretek dacára bármely muszlim ország megszakítaná a diplomáciai kapcsolatot Izraellel.

Putyint akarta lekörözni Trump?
Bár kisebb hűhóval, de Jeruzsálem státusának kérdésében először Vlagyimir Putyin lépett. Az idén április 6-án az orosz külügy minden előzetes bejelentés nélkül adott ki egy azonnali hatályú döntésről szóló szűkszavú közleményt, amelyben csupán annyi állt, hogy „Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosának tekintjük". Az orosz nagykövetség nem költözött el Tel-Avivból és nem is jelezték ennek szándékát. Moszkva áprilisban a Jerusalem Post megkeresésére azt közölte, Oroszország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a város keleti fele a béketárgyalások révén létrejövő palesztin állam fővárosa legyen.

A hogyan tovább még nem látszik. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő arra számít, hogy több ország követi az Egyesült Államok példáját és nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti. Eddig azonban csak két ország jelezte ebbeli szándékát – a Fülöp-szigetek és Csehország. A Times of Israel névtelenséget kérő külügyi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy vélhetően Magyarország is rövidesen követi a cseh példát. Ezt mindenekelőtt arra alapozzák, hogy az Orbán-kormány szerdán, Trump bejelentése előtt megakadályozott egy közös EU-s nyilatkozatot, amely elítélte volna az amerikai elnök lépését. A magyar szaktárca lapzártánkig nem ismertette álláspontját.

Az újság szerint az izraeli kormányzat attól tart, hogy „felemás” európai lépések várhatók, és amint Csehország is tette, csupán Nyugat-Jeruzsálemet ismerik el a zsidó állam fővárosának, miközben Izrael a várost oszthatatlan, örök fővárosának tekinti.

Netanjahu egy tegnapi konferencián arról beszélt, hogy az Egyesült Államok lépése után csupán idő kérdése, mikor követik azt mások is. Azt állította, kapcsolatban állnak más országokkal is, amelyeknek szándékában áll, hogy Jeruzsálemet ismerjék el Izrael fővárosának. Hozzátette, nincs kétsége afelől, hogy egyes országok, hamarabb átköltöztetik nagykövetségeiket, mint az Egyesült Államok, írta a Times of Israel.

Netanjahu nem hallgat Trump intelmére
Donald Trump bombasztikus bejelentése nyilván ugyanolyan lelkesedést szült a zsidó lakosságban, mint amilyen dühöt a palesztinokban. Ennek ellenére Washington arra kérte az izraeli hivatalosságokat, hogy visszafogottan ünnepeljenek. Benjamin Netanjahu azonban fittyet hányt az intelemre, tegnap nem fogyott ki a Trumpot dicsérő szavakból. Azt mondta, „beírta nevét a zsidó történelembe” és úgy viszonyult az amerikai elnök bejelentéséhez, mintha az jogilag érvényes nemzetközi elismerés lett volna. „Isten hozta Önöket Jeruzsálemben, a zsidó Izrael Állam fővárosában”, így köszöntötte tegnap reggel egy, a külügyminisztérium által Jeruzsálemben szervezett diplomáciai konferencia résztvevőit. „Ha ezt tegnapig nem tudták volna, most már tudomásul vehetik. Mi már 3 ezer éve tisztában vagyunk vele. A zsidó nép 3 ezer éve jelölte ki fővárosának Jeruzsálemet. …. Itt vannak a mi gyökereink. Ez valójában a mi személyi igazolványunk” - fogalmazott az ünneplő Netanjahu.

Intifáda és viaskodások - Vészjósló a jövő a Közel-Keleten

Gál Mária
Publikálás dátuma
2017.12.08. 06:33
Ramallahban is elemi erővel tört felszínre a felháborodás Trump bejelentése miatt Fotó: AFP/Abbas Momani
Palesztin zavargások, általános sztrájk, újabb intifáda, nemzetközi tiltakozás - ezek Donald Trump bejelentésének első következményei.

Zavargások törtek ki a palesztin területeken miután Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának és oda költözteti az amerikai nagykövetséget is Tel-Avivból. Noha az amerikai elnök tulajdonképpen nem említett konkrétumot a költöztés időpontjáról és valójában azt sem mondta ki, hogy az egységes Jeruzsálemre vagy csupán annak nyugati felére gondol, amikor Izrael fővárosának nevezi, amint az várható volt, szavai óriási felháborodást keltettek a palesztinok körében. A Gázát uraló, de azt a Palesztin Hatóságnak éppen fokozatosan átadó Hamász terrorcsoport mától újabb intifádát - vagyis vagyis palesztin felkelést - hirdetett. De tiltakozott minden palesztin szervezet, Mahmúd Abbász elnök és a Palesztin Hatóság is. A ramallahi oktatási minisztérium tegnap már szabadnapot adott minden alkalmazottjának, hogy tanárok, diákok együttesen tudjanak részt venni a tiltakozó megmozdulásokban. A palesztin területeken a mecsetek ablakából hangosbemondók segítségével szólították utcára a híveket. Betlehemben, Jézus szülőhelyén a palesztin helyi hatóság tiltakozásképpen kikapcsoltatta a karácsonyfa díszkivilágítását, a keresztény ünnepen torolva meg a keresztény amerikai elnök lépését.

Az amerikai elnök ugyan nyugalomra szólított, és reményét fejezte ki, hogy döntése után a mérsékelt hangok felülkerekednek a gyűlölet hangjain, de egyelőre az ellenkezője látszik. Kelet-Jeruzsálemben, Gázában és Ciszjordániában a tegnapi nap folyamán egyre erőszakosabbak lettek a tüntetések és gyakoribbak az összecsapások a készenlétbe helyezett izraeli hadsereg helyszínre vezényelt osztagaival.

Fotó: AFP/Ahmad Gharabli

Fotó: AFP/Ahmad Gharabli

Mára nyolc ország kezdeményezésére az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) is összehívták, de mivel e testületben Washington vétóval rendelkezik, minden bizonnyal nem születik döntés Jeruzsálem státusa kérdésében. Jövő héten viszont a Törökország vezette Iszlám Konferencia Szervezete és a Jordánia vezette Arab Liga együttes ülésén várható közös állásfoglalás. Addig pedig nem valószínű, hogy az előzetes ígéretek dacára bármely muszlim ország megszakítaná a diplomáciai kapcsolatot Izraellel.

Putyint akarta lekörözni Trump?
Bár kisebb hűhóval, de Jeruzsálem státusának kérdésében először Vlagyimir Putyin lépett. Az idén április 6-án az orosz külügy minden előzetes bejelentés nélkül adott ki egy azonnali hatályú döntésről szóló szűkszavú közleményt, amelyben csupán annyi állt, hogy „Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosának tekintjük". Az orosz nagykövetség nem költözött el Tel-Avivból és nem is jelezték ennek szándékát. Moszkva áprilisban a Jerusalem Post megkeresésére azt közölte, Oroszország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a város keleti fele a béketárgyalások révén létrejövő palesztin állam fővárosa legyen.

A hogyan tovább még nem látszik. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő arra számít, hogy több ország követi az Egyesült Államok példáját és nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti. Eddig azonban csak két ország jelezte ebbeli szándékát – a Fülöp-szigetek és Csehország. A Times of Israel névtelenséget kérő külügyi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy vélhetően Magyarország is rövidesen követi a cseh példát. Ezt mindenekelőtt arra alapozzák, hogy az Orbán-kormány szerdán, Trump bejelentése előtt megakadályozott egy közös EU-s nyilatkozatot, amely elítélte volna az amerikai elnök lépését. A magyar szaktárca lapzártánkig nem ismertette álláspontját.

Az újság szerint az izraeli kormányzat attól tart, hogy „felemás” európai lépések várhatók, és amint Csehország is tette, csupán Nyugat-Jeruzsálemet ismerik el a zsidó állam fővárosának, miközben Izrael a várost oszthatatlan, örök fővárosának tekinti.

Netanjahu egy tegnapi konferencián arról beszélt, hogy az Egyesült Államok lépése után csupán idő kérdése, mikor követik azt mások is. Azt állította, kapcsolatban állnak más országokkal is, amelyeknek szándékában áll, hogy Jeruzsálemet ismerjék el Izrael fővárosának. Hozzátette, nincs kétsége afelől, hogy egyes országok, hamarabb átköltöztetik nagykövetségeiket, mint az Egyesült Államok, írta a Times of Israel.

Netanjahu nem hallgat Trump intelmére
Donald Trump bombasztikus bejelentése nyilván ugyanolyan lelkesedést szült a zsidó lakosságban, mint amilyen dühöt a palesztinokban. Ennek ellenére Washington arra kérte az izraeli hivatalosságokat, hogy visszafogottan ünnepeljenek. Benjamin Netanjahu azonban fittyet hányt az intelemre, tegnap nem fogyott ki a Trumpot dicsérő szavakból. Azt mondta, „beírta nevét a zsidó történelembe” és úgy viszonyult az amerikai elnök bejelentéséhez, mintha az jogilag érvényes nemzetközi elismerés lett volna. „Isten hozta Önöket Jeruzsálemben, a zsidó Izrael Állam fővárosában”, így köszöntötte tegnap reggel egy, a külügyminisztérium által Jeruzsálemben szervezett diplomáciai konferencia résztvevőit. „Ha ezt tegnapig nem tudták volna, most már tudomásul vehetik. Mi már 3 ezer éve tisztában vagyunk vele. A zsidó nép 3 ezer éve jelölte ki fővárosának Jeruzsálemet. …. Itt vannak a mi gyökereink. Ez valójában a mi személyi igazolványunk” - fogalmazott az ünneplő Netanjahu.