Emberi jogok - Szemben a hatalommal

Publikálás dátuma
2017.12.07. 06:09
Fotó: Helsinki Bizottság/Facebook
Adventi kampányt indít a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédő szervezet tíz olyan ügyfelét mutatja be, aki „nem hagyta annyiban, hogy az állam önkéntesen korlátozza jogait”. Heten közülük nők. 

A hatalom már azt is elvitatja, hogy az embereknek joguk van bírósághoz fordulni – hangzott el a szervezet tegnapi tájékoztatóján. Magyarország olyan ország lett, ahol nemcsak a szabadságjogok váltak kérdésessé, hanem a szabadságjogok melletti kiállás is. A Hétköznapok hősei elnevezéssel indított kampány szereplője Karlik Cintia, a Budapest Pride egyik szervezője. Miután évek óta nem tudták elérni, hogy a rendőrség kordonok nélkül biztosítsa a felvonulást, a szervezők idén úgy döntöttek: a rendezvény napján új útvonalat jelentenek be. A rendőrség ezt jóváhagyta, de gyülekezési joggal való visszaélés miatt eljárást indított a bejelentő, Karlik Cintia ellen. A Magyar Helsinki Bizottság másik ügyfele, aki jelen volt a kampányindító tájékoztatón, Zsák Ferenc környezetvédő. Civil szervezetével megtámadta a győri Audi-gyár környezethasználati engedélyét. Végül ő került 112 napig tartó előzetes letartóztatásba, majd két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Ügyében a jogvédő szervezet a strasbourgi bírósághoz fordult. 

Szerző

Miheil Szaakasvili nem adja fel egykönnyen

Publikálás dátuma
2017.12.06. 22:04
Fotó: AFP/Sergei Chuzavkov
Nem adta fel magát és a rendőröknek sem sikerült letartóztatniuk a Majdanon (Függetlenség téren) tábort vert volt grúz elnököt. Miheil Szaakasvilit hívei védelmezik.

Többen megsebesültek szerdán Kijevben a rendfenntartók és Miheil Szaakasvili volt grúz államfő támogatói közötti összecsapásban. A karhatalom emberei a kijevi ikonikus helyszínen, a Majdan (függetlenség téren) letáborozott és magát elbarikádozó grúz politikust próbálták újra letartóztatni, ezúttal is sikertelenül. Miután a keddi letartóztatási kísérlet kudarcba fulladt, támogatói kiszabadították a politikust, a néhány száz fős tömeg a 2014-es rendszerváltást eredményező tüntetések színhelyére, a Majdanra ment, ahol sátrakat húztak fel és elbarikádozták magukat. Jurij Lucenko főügyész kedden 24 órás ultimátumot adott Szaakasvilinek arra, hogy önként feladja magát, de amint azt sejteni lehetett, a grúz rózsás forradalom hőse ezt nem tette meg. Előre jelezte, nem jelenik meg a főügyészségen, mert Lucenkót nem tekinti a vádhatóság törvényes vezetőjének,de a Majdanon, a hívei által védelmezett sátorvárosban hajlandó fogadni a főügyészség nyomozóit. Szerinte Lucenko elárulta az Euromajdant.

Petro Porosenko elnök és a kijevi kormányzat egyik legvehemensebb kritikusává vált grúz politikust a főügyészség azzal vádolja, hogy az elnök ellenes demonstrációit egy Oroszországba menekült, Viktor Janukovics volt ukrán államfő környezetéhez tartozó oligarcha pénzelte. Bizonyítékképpen a főügyész egy lehallgatott telefonbeszélgetés hangfelvételét is bemutatta, amelyen Szaakasvili és az oligarcha megbízottai egyeztetnek. A grúz politikus szerdán a sátortáborban fogadta az újságírókat. A hangfelvételt hamisítványnak nevezte és azt hangsúlyozta, minden alapot nélkülöznek az ellene felhozott vádak. Egyenesen nevetségesnek nevezte azt, hogy együttműködne Moszkvával bármilyen tekintetben, hiszen, mint fogalmazott, közismert, hogy Vlagyimir Putyinnak nincs ádázabb ellenfele, mint ő. Megismételte az ukrán lakossághoz intézett korábbi felhívását, mindenkit arra kért, csatlakozzon a politikai korrupció elleni, szerda estére meghirdetett újabb megmozduláshoz. A grúz forradalmárt az sem zavarja, hogy erőszakos hatalomátvételi kísérlettel, az alkotmányos rend elleni fellépéssel gyanúsítják. Amennyiben elfogják, kiadhatják Grúziának, ahol hatalommal való visszaéléssel vádolják.

A nemzetközi közösség egyelőre hallgat, hiszen mind Porosenko, mind Szaakasvili az Európai Unióban és az Egyesült Államokban egyaránt elfogadott és támogatott politikai szereplő. Az elemzők kevésbé visszafogottak. A Reuters, a Bloomberg, és más nagy nyugati orgánumoknak is nyilatkozó elemzők azt emelték ki, hogy a Szaakasvili elleni hajszával Kijev a nyugat jóindulatát kockáztatja és hogy Porosenko elnök személyes érdekből feláldozta az ország „nyugatosodását”.

Moszkva áll a grúz ex-elnök mögött?
Megszólalt szerdán Petro Porosenko is. Az államfő egyértelművé tette, hogy véleménye szerint korábbi barátja, tanácsadója, az általa Odessza kormányzójává is kinevezett Szaakasvili akciói mögött Moszkva áll. Az elnök úgy vélekedett, hogy miután a Kreml nem érte el célját a kelet-ukrajnai harctéren, ily módon próbálja destabilizálni Ukrajnát. Szavai valóban eléggé hihetetlenek. Szaakasvili bukásának egyik oka épp a 2008-as, Grúzia számára katasztrofális orosz-grúz háború volt. Amint a mára hontalanná vált ex-elnök is hangsúlyozta, valóban ő Putyin egyik legkövetkezetesebb ellenfele.

Szerző

Trump megtette - Bejelentette, Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának

Publikálás dátuma
2017.12.06. 20:21
A dokumentum - AFP fotó
Washington elismeri, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa, és oda költözteti át nagykövetségét Tel-Avivból – közölte az amerikai elnök.

A Fehér Házban tett bejelentés után az amerikai elnök a média jelenlétében aláírta az erről szóló dokumentumot.

Trump hangsúlyozta: ez a döntés, amely szerinte régóta esedékes volt, nem több és nem kevesebb, mint annak a realitásnak az elismerése, hogy Jeruzsálem ténylegesen az ország fővárosaként működik. Ott találhatók a legfontosabb izraeli közintézmények, és amikor amerikai vezetők Izraelben járnak, akkor Jeruzsálemben találkoznak Izrael vezetőivel – érvelt az elnök.

Nyomatékkal szólt arról, hogy Washington továbbra is elkötelezett az izraeli-palesztin konfliktus úgynevezett kétállami megoldása, vagyis Izrael szomszédjaként a palesztin állam létrehozása mellett. Felszólította az érintetteket, hogy fogjanak össze a megbékélés érdekében, és azért, hogy mindhárom világvallás követői háborítatlanul gyakorolhassák hitüket a városban.

Az Egyesült Államok szerint – tette hozzá – az izraeli szuverenitás konkrét határvonala Jeruzsálemben az úgynevezett státustárgyalások végeredményétől függ majd.

Az amerikai elnök bejelentését komoly aggodalmak előzték meg világszerte. A közel-keleti arab országok és Törökország mellett az Európai Unió, Nagy-Britannia és Oroszország is figyelmeztetett, nem szerencsés döntés Jeruzsálem státusához nyúlni. Megszólalt Feren pápa is, arra kérte Washingtont, ragaszkodjon a status quohoz.

Jeruzsálem státusa ugyanis a békésnek így sem mondható Közel-Kelet egyik legkényesebb és leggyúlékonyabb kérdése. A pillanatnyilag konszenzusos nemzetközi álláspont szerint az izraeli-palesztin viszály megoldása a kétállami rendezés, ami egyben Jeruzsálem megosztását is jelenti.

A palesztinok újabb harag napját hirdettek arra az esetre, ha Donald Trump valóban elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Az izraeli biztonsági erők egész nap riadókészültségben állva várták az eseményeket. A palesztin zavargásokon túl a muszlim országok diplomáciai lépései is várhatók a következő napokban. A Törökország által elnökölt Iszlám Együttműködés Szervezete rendkívüli konferenciát tart jövő héten, Jordánia pedig rendkívüli tanácskozásra hívta össze az Arab Liga országait. A két szervezet közösen kíván fellépni az ügyben.

Szerző