Szíria ügyében maradtak a kérdőjelek

Publikálás dátuma
2017.11.30. 06:31
A romok közül menekülnek Damaszkuszban. Jövőre lesz a polgárháború hetedik évfordulója Fotó: AFP/Sameer Al-Doumy
Esély sem mutatkozik a polgárháború rendezésére a genfi béketárgyaláson. Nem csak Bassár el-Aszad elnök személye az akadály, hanem az ellenzék gyengesége és a kurdok bevonása is.

Nyolcadik alkalommal ültek zöldasztalhoz a szíriai politikai rendezést célul kitűző erők Genfben, de a tényleges tárgyalás esélye ezúttal is kicsi.

Az Iszlám Állam (IS) katonai veresége elméletileg lehetővé tenné a tényleges rendezési tárgyalásokat, csakhogy az álláspontok annyira megmerevedtek már, annyira sokszereplősség vált a szíriai helyzet, hogy rövid távon lehetetlennek tűnik bármiféle előrelépés. Még nem tudni, sikerül-e ezúttal tényleges tárgyalásra bírni a szíriai feleket vagy marad az üzengetés mint tárgyalási mód.

Az ellenzéki csoportok eddig Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja révén üzentek a másik szobában lévő kormány képviselőinek. Mistura azonban bizakodó e téren. Nem változott az sem, hogy a mérsékelt ellenzék nemcsak belső ellentétektől terhes, hanem gyönge is, és valóban kérdéses az is, hol húzódik vagy húzódik-e egyáltalán egyértelmű határ a mérsékelt és az iszlamista erők között.

Genf mellett már egy éve orosz-iráni-török irányítással párhuzamos béketárgyalások folynak, amelyeken más ellenzéki csoportok vettek részt, mint Genfben. Ezúttal, komoly külső ráhatásra, a genfi csoport elfogadott tagjaiként asztanai szereplőket is, akik kompromisszumkészebbnek bizonyultak. Őket moszkvai csoportnak is nevezik, hiszen hajlandók voltak az orosz vezetésű asztanai tárgyalásokon részt venni és nem ragaszkodnak Aszad elnök menesztéséhez. (Az asztanai folyamat eredményeképpen jöttek létre a szíriai, ún. „feszültségmentesítési övezetek,” és születtek meg a lokális fegyverszüneti egyezmények a kormányerők és a lázadó csoportok között.) A Naszr al-Haríri vezette genfi ellenzéki küldöttség, a Tárgyalási Főbizottság (HNC) mögött Szaúd-Arábia áll elsősorban, a jelenlegi 50 fős delegáció összetételéről is Rijádban döntöttek több napos egyeztetés után múlt héten.

A kedden kezdődött 8. genfi tárgyalás akadozva indult. A kormánydelegáció csak tegnap érkezett meg a svájci városba, tárgyalni csak pénteken kezdenek. A kormány azért fontolgatta a távolmaradást, mert az ellenzék alapfeltétele változatlanul az, hogy csakis Aszad elnök nélkül képzelhető el a politikai átmenet. (A júliusi 7-i tárgyaláson épp e feltétel elengedését nevezték az egyetlen előrelépésnek.) Damaszkusz számára "nem alku tárgya" az elnök jövője, arról szabad választásnak kell majd döntenie. Az ellenzék viszont nem hisz a választás szabadságában, a kormányzat pedig abban nem enged, hogy minden fegyveres lázadót egyformán terroristának tekintsen.

Tovább nehezíti a rendezést a szíriai kurd erők kérdése, ami nemcsak a genfi, hanem az asztanai rendezési folyamatot is megakaszthatja, komoly feszültséget szülhet a török és az orosz vezetés között. Évek óta úgy tárgyalnak Szíria jövőjéről mindenféle zöld asztalnál úgy, hogy a lakosság tíz százalékát kitevő, a terrorizmus elleni harcban oroszlánrészt vállaló, pillanatnyilag az ország területének negyedét ellenőrzésük alatt tartó kurdok sehová sem kaptak meghívást. Most azonban Genfben, első alkalommal kurd képviselet is van. A Kurd Nemzeti Tanács küldött képviselőt Svájcba, ami ellen Törökország tiltakozik, Oroszország viszont támogatja.

A 2013 óta tartó szíriai háborúban már több mint 450 ezren vesztették életüket és több millióan menekültek el.

Repedezik az orosz-török barátság
Törökországban az ellenzék egy része is támogatja a kurdok kizárását a békefolyamatból. Emellett tört lándzsát szerdán a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP). Devlet Bahceli pártelnök Oroszországot sürgette, hogy a Szocsiba tervezett rendezési konferenciára ne hívják meg a szíriai háborúban sikerrel harcoló YPG képviselőit. „Ha a YPG rész vesz Szocsiban bármilyen minőségben, akkor a területi integritásról, a függetlenségről és a szuverenitásról szóló minden vita értelmét veszti. A YPG a PKK-t jelenti (a törökországi Kurd Munkáspárttal), a PKK pedig az ellenséget, a terrorizmust, a bizonyított árulást…”, fogalmazott a török politikus és egyben sajnálatát fejezte ki, hogy Oroszország kurd részvételt szorgalmaz.
Moszkva iráni, török együttműködéssel tervezi a „Nemzeti Párbeszéd Szíriai Kongresszusát” Szocsiban, de a felmerülő ellentétek egyre erősebbek. Ankara újra felvetette Aszad menesztésének szükségességét is. A napokban a Londonban tárgyaló Binali Yildirim török kormányfő állította, hogy Ankara eltökélt szándéka Aszad elnök távozásának elérése.

Szerző

Ellenszélben - Hajdúdorog csak "kicsit" álmodhat

Publikálás dátuma
2017.11.30. 06:06
FOTÓK: VAJDA JÓZSEF
Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Hajdúdorog.

Virtigli hajdúváros, Bocskai István erdélyi fejedelem örökségével, az 1605-ben nemessé tett, s idetelepített hajdúkkal, akik - a jászokhoz és a kunokhoz hasonlóan - saját önrendelkezési jogokat, s egyfajta többlet-szabadságot kaptak az akkor fennálló rendszerben. Mintha nem repült volna el több, mint négyszáz év, Hajdúdorog ma is egyfajta sziget a körülötte lévő, zömmel fideszes irányítású települések gyűrűjében. A görögkatolikus egyház érseki központja, több ezer, a vallását gyakorló, mélyen hívő görögkatolikussal, akik immáron tizenegyedik éve egy meggyőződéses baloldali polgármesterre, az MSZP Baloldali Önkormányzati Közösség alelnökére, Csige Tamásra bízzák településük irányítását. Ugyanakkor a kormánypártok az elmúlt több, mint egy évtizedben rendre "rákontráztak" a választáson a baloldali polgármesterre, akinek így jobboldali többségű önkormányzattal kellett átlavíroznia a várost minden ciklusban. Előfordult, hogy az ellentétek miatt nem tudtak alpolgármestert sem választani.

Hajdúdorog első embere szocialista, a város költségvetése azonban "full-konzervatív" - fogalmaz Csige Tamás. Elődjétől, a tizenhárom évig regnáló független-konzervatív polgármestertől hétszázmilliós hitelállományt örökölt 2006-ban, ezt tornázta le minden évben 100-100 millió forinttal, amíg eljutottak a nullszaldóig. Mindezt úgy érték el, hogy a városházáról és a közintézményekből nem kellett senkit elbocsátani és adót sem emeltek. Ma nincs egy fillérnyi adósságuk sem, fejlesztésre és működésre sem vesznek fel hitelt, 1,3 milliárd forintos költségvetésüket évről-évre egyensúlyban tartják. - Semmire nem költünk, ami pusztán látványosság, de nem hoz hasznot a városnak. Nálunk nincs "giga" futballcsarnok vagy rendezvényközpont, ehelyett az intézményrendszert fejlesztettük, utakat építettünk és a vízelvezetést oldottuk meg - teszi hozzá.

Hajdúdorog igazi mezőváros: ha valaki ma Magyarországon koktélparadicsomot vagy meggyet vesz, azt legalább hetven százalékos eséllyel itt termesztették. Hajdú-Bihar megye tizedik legnagyobb városának tízezer hektárnyi külterülete van, ahol intenzív mezőgazdasági termelés folyik. Gond azonban, hogy hiányzik a feldolgozóipar, ami az itt megtermelt zöldségféléket és gyümölcsöket magasabb piaci kategóriába emelné.

Nincs ilyen probléma a sertéshússal: a dorogi húsüzem majdnem dobogós helyen áll az országban az egy nap alatt levágott állatok számát tekintve, s közel kétszáz kelet-magyarországi családnak ad munkát. Egy olyan magánvállalkozó a tulajdonosa, aki húsz évvel ezelőtt egy piros biciklivel, néhány jó késsel, s egy húsos ládával járta a könyéket, magánházaknál vállalt disznóvágást, s ma sem gond neki odaállni a hentesek közé. Az olyan patinás és büszke városokban, mint Hajdúdorog, fontos, hogy ismerjék a helyiek azokat, akikre akár alkalmazottként, akár a település polgáraiként rábízzák magukat. Csige Tamás is a város szülötte, s édesanyja révén maga is görögkatolikus. Azt mondja, a vallásgyakorlásért itt a kádári időkben sem hurcoltak meg senkit, nehéz is lett volna egy olyan településen, ahol akkoriban a tanácselnök, a párttitkár és a vb-titkár is ott volt a húsvéti pászka-szenteléseken, templomban tartotta az esküvőjét és a gyerekei keresztelőjét. Hajdan akár ötezren is elmentek egy-egy görögkatolikus szertartásra, s noha ma már kevesebben vannak az ilyen rendezvényeken, a hitélet még mindig erős a kilencezer fős érseki székhelyen.

Nincsenek különleges látványosságaik, de amijük van, azzal jól sáfárkodnak. Fejlesztették a strandfürdőt, ahová Nyíregyházáról is átjárnak a családok, mert egy ottani belépő árából itt egy négyfős família is bejuthat a létesítménybe. Minden évben rendeznek fogathajtó versenyt és motorostalálkozót - ez utóbbit egy vérbeli jobbikos aktivista hozza össze évről-évre, s mivel fellendíti a város idegenforgalmát, a rendezvénynek ingyenesen adnak helyet a strand területén. - Csak annyit kértünk, hogy a politikát ne keverjék össze a szórakoztatással, s nem is keverik: a jobbikos sátrat még a fürdőn kívül sem állítják fel - mondja a polgármester.

Ez a fajta "élni és élni hagyni" szemlélet azonban megbicsaklik, amikor a város különféle pályázatokon indul el mostanság. Tízből ugyan nagyjából négy projektjük nyert az elmúlt pár évben, de arra már-már kínosan ügyeltek a döntéshozók, hogy a győztes pályázatok értéke ne haladja meg a száz-százmillió forintot. - Ha ellenzéki városról van szó, mi legfeljebb "kicsit álmodhatunk" - fogalmaz meglehetős iróniával a polgármester. Így meszelték el a csapadékvíz elvezető-rendszer fejlesztésére beadott háromszázmilliós, és a szociális foglalkoztatást elősegítő innovációs park és tudásközpont építésére beadott négyszázmilliós pályázatukat. Nem kaptak pénzt a "Zöld-város" projektjükre sem, így saját erőből parkosítanak ott, ahol épp tudnak. Ilyen körülmények között - mivel nem esik az ölükbe semmi - minden egyes lépést a saját erejükből kénytelenek megtenni, s a munkahelyteremtés is rájuk marad. A nagyobb teherbírású közmunkásokat eddig is igyekeztek "visszaterelni" az igazi munka világába: a város ennek érdekében szociális szövetkezetet hozott létre, s inkább itt, magasabb bérért foglalkoztatja az embereket. Így működtetnek egy varrodát, egy papírbrikett-gyártó üzemet s egy elektronikai bontót.

Errefelé sokan képtelenek dolgozni
Sokan nem tudják, de ebből a térségből indult el a szociális közfoglalkoztatás ötlete: a hajdúdorogi és a hajdúnánási polgármester 2009-ben közösen kezdeményezte az akkori miniszterelnöknél, Gyurcsány Ferencnél, hogy dolgozzanak ki egy olyan programot, ami megkönnyíti az addig segélyeken élők visszavezetését a munka világába. Ez lett az "Út a munkába" program, ami mára nem kevés vadhajtással közmunkává lényegült át.
A polgármester szerint azonban ezt is lehet jól és rosszul csinálni: náluk a köz-foglalkoztatottak jó része a külterületeken, a mezőgazdaságban dolgozik, értéket termel, s nem a járdát söprögeti napestig. A munkanélküliek aránya a városban nagyjából hét százalékos, zömük azonban mentális állapota vagy egészségének leromlása miatt már könnyebb közmunkára sem alkalmas.

Szociális lakhatási programjuk is van. Hajdúdorogon épül fel hamarosan Kelet-Magyarország legnagyobb naperőmű parkja, öt és fél hektáron. Az erre a célra eladott telek árából két házat megvettek, felújítottak, s olyan, több gyermekes családoknak adták bérbe, amelyek önerőből képtelenek lennének saját otthont teremteni. A családok havi tízezer forintos díjat fizetnek a városnak, s e mellé öt évig kötelezően takarékoskodniuk kell: az így összegyűlt jelentősebb összeg egy lakástakarékkal kombinálva később már elegendő lehet ahhoz, hogy megvásárolják az önkormányzattól otthonukat.

A polgármester szerint a politikusok többsége elszakadt a valóságtól, s nem látja, hogy mára nemcsak a putriban élők csúsznak mind lejjebb, hanem az úgynevezett középréteg is. - Beleszakad a szívem, amikor azt látom, hogyan küzd a mindennapokkal például egy tanár-házaspár. Elég, ha csak egyikük lebetegszik, már léthatárra sodródnak. Ezt egy parlamenti kupolából nehéz észrevenni, ahhoz kerékpárral vagy gyalog kell járni a településeken, megállva, elbeszélgetve az emberekkel - mondja Csige Tamás. Majd hozzáteszi: neki nem kell, hogy bejelentsék, merre kátyús az út vagy hol tömítődött el a vízelvezető árok, mert sohasem egy autó ablakából nézi a város. A közösség vezetőjeként fontosnak tartotta azt is, hogy olyan szakvizsgát tegyen, amellyel önállóan eskethet: szerinte ez is része annak a szolgálatnak, amit polgármesterként az ember magára vállal.

Ráadásul ez a "munka" legalább felhőtlenül örömteli.

Szerző

Kancellár nélkül még izzócsere sincs

Publikálás dátuma
2017.11.30. 06:04
Fotó: Népszava
Megnőtt az adminisztráció, a legkisebb eszköz pótlása is hetekbe kerül az egyetemeken a kancellári rendszer, vagyis a kettős vezetés bevezetése óta.

Megtört az egyetemi tanszékeken az ügyintézés gördülékenysége, amióta a humántárca által delegált kancellárok vették át az intézmények gazdálkodásával összefüggő feladatokat. A kormány valóságos gazdasági csodaként értékeli az új rendszert, de arról már kevesebb szó esik, hogy a dolgozók (beleértve az oktatókat is) mindennapi munkája, a tanszéki ügyintézés mennyire lelassult. A Pannon Egyetem egyik professzora, Padisák Judit a SZEF-ÉSZT Akadémia legutóbbi vitaülésén egy hétköznapi, ám rendkívül szemléletes példán mutatta be, miként alakult az egyetemi bürokrácia 2014, vagyis a kancellárok megjelenése óta.

- A tanszék gépkocsijának nemrég kiégett az egyik izzólámpája. Korábban a dolgozó, aki épp használta a kocsit, rögtön elvitte a szervizbe, ahol megjavították, a számlát elvitte a tanszéknek, onnan továbbították a pénzügyi osztályra, majd a bankba, ahonnan utalták a pénzt a szerviznek. A kancellári érában a dolgozó nem mehet rögtön a szerelőhöz, először a tanszékhez kell fordulnia, ahol a titkárnő, a témavezető és a tanszékvezető is foglalkozik a problémával. Majd a titkárnő ír egy kérvénylevelet, amit felküld a dékáni hivatalba. Miután a dékán jóváhagyta, azután megy a kancellári hivatalba, ahol a kancellár elgondolkodik, jogos-e a kérés.

Ha a kancellár is rábólint, a levél a beszerzési irodához kerül, mert csak ők küldhetik tovább a pénzügyi osztályra. Ha ott megerősítik, hogy van elég pénz a javításra, a kérvény visszakerül a beszerzési irodához, ahol ezt nyugtázzák. Az érintett tanszék ezután veheti fel a kapcsolatot a szervizzel. Miután kicserélték az izzót, a számlát vissza kell vinni a tanszékre, ahol kiállítanak egy teljesítésigazolást és egy utalványlapot. Ezeket felküldik a dékáni hivatalba, majd a pénzügyre, és így érünk el a bankhoz, ami utal.

Vagyis míg egy legfeljebb kétezer forintos izzó cseréjét korábban négy lépésben, két-három nap alatt meg lehetett oldani, ma ehhez legalább 12 hivatali forduló és három hét szükségeltetik.

De adminisztratív túlterheltséget okoz az uniós pályázatok kezelése is. - Nemrég kaptam egy 18 oldalas dokumentumot a dékáni hivataltól az EFOP-GINOP projektek eltérő szabályozásairól. Képtelen voltam fél oldalnál tovább olvasni, inkább odaadtam a tanszéki ügyintézőnek - mondta Padisák Judit. Hozzátette: az uniós támogatások egyébként sem eredményeznek minőségi javulást, sokszor burkolt bérfinanszírozásra fordítja őket a gazdasági vezetés.

- Amiről Padisák professzor asszony beszélt, az sajnos minden intézmény sajátjává vált - mondta lapunknak Tőrös Szilárd. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke szerint a kancellári rendszer bevezetésével nemcsak a dolgozók adminisztratív terhei növekedtek indokolatlanul, hanem az egyetemi autonómia is kárát látta. - A jelenlegi jogi helyzetben a kancellárnak nagyobb hatalma van, mint a rektornak. Lényegében kettős vezetés alakult ki, ami nem egészséges, az egyetem életét jelentősen meghatározza a kancellár és a rektor személyes viszonya.

Tőrös Szilárd hangsúlyozta: a kancellári rendszer önmagában nem ördögtől való, számos nemzetközi példája van, és jól működnek. Ám szerinte Magyarországon egyértelműen a felsőoktatási intézmények kézi vezérlését akarták megteremteni a kancellárokkal, amit sikeresen véghez is vittek. Hozzátette: tagadhatatlan, pénzügyileg jobb helyzetbe került néhány intézmény, ám az egyetemek összességében túl nagy árat fizettek ezért.

Szerző