Előfizetés

Kazah kenőpénzek - Házkutatás az Airbusnál

Házkutatást tartott a francia rendőrség kedden az Airbusnak a Párizshoz közeli Suresnes-ben található központjában a Kazahsztánnak 2010-ben, Nicolas Sarkozy elnöksége idején eladott helikopterek ügyében - közölte a repülőgépgyártó nagyvállalat.

A kétmilliárd eurós értékű szerződés az egykori Eurocopter, jelenlegi Airbus Helicopters által gyártott 45 helikopter eladásáról szólt. A gyanú szerint az eladást követően törvénytelen módon utaltak vissza közvetítői pénzeket Franciaországba. Az ügyben 2013-ban indult nyomozás bűnszövetkezetben elkövetett pénzmosás, valamint külföldi köztisztviselők korrumpálásának gyanúja miatt.

"Megerősítjük, hogy az Airbus irodáiban házkutatás volt a Kazahsztánnal kapcsolatos nyomozás keretében. Miután az eljárás folyamatban van, nem kívánjuk kommentálni. Az Airbus teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal" - közölte a vállalat. A rendőrség októberben kihallgatta Tom Enderst, az Airbus csoport elnökét, valamint két másik vezetőjét és a vállalat ügyvédjét, Noelle Lenoirt, aki Jacques Chirac államfősége idején miniszter volt.

A nyomozás a Le Monde című napilap szerint azt követően indult meg, hogy a francia pénzügyminisztérium pénzmosás elleni részlege 2012. áprilisban gyanús, több mint 300 ezer eurós átutalást észlelt Nicolas Sarkozy tanácsadójának, Jean-Francois Etienne des Rosaies-nek a számláján, amely feltételezhetően egy kazah származású belga üzletembertől, Pathok Chodievtől származik, aki Nurszultan Nazarbajev kazah elnök köréhez tartozik.

Új szabályok kártyás fizetésre

Publikálás dátuma
2017.11.28. 06:28
FOTÓ: AFP/LLUIS GENE

Az Európai Bizottság új szabályokat fogadott el a bankkártyával és az online végrehajtott elektronikus fizetések biztonságosabbá tételére. Az új szabályok szerint az elektronikus fizetést megelőző hitelesítést legalább két, egymástól független elem használatával kell végezni, például egy fizikai tárgy - kártya vagy mobiltelefon - és egy jelszó vagy biometrikus azonosító (például ujjlenyomat) kombinációjával. Pusztán egy jelszó vagy a hitelkártyán feltüntetett adatok megadása ezentúl az esetek zömében már nem lesz elegendő a fizetés végrehajtásához. A szabályok szintén rögzítik a bankok, valamint az innovatív fizetési megoldásokat és számlainformációs eszközöket kínáló szolgáltatók (fintech cégek) kötelezettségeit is. Az ez utóbbiakra vonatkozó magyar szabályok január közepén lépnek hatályba. 

Kéntartalmú füsttől fuldoklik a fél ország

A hazai települések 78 százaléka esetében az ott élők többségének gond a fűtésszámla kifizetése – derül ki a WWF Magyarország A Föld órája című nemzetközi kezdeményezés keretében készült, 701 hazai helyhatóság válaszaiból összeállított, tegnap közzétett felméréséből. Az energiaszegénységben leginkább az alacsony jövedelmű nagycsaládosok és az időskorúak, illetve Kelet- és Dél-Magyarország érintett. A rászorulóknak csak a helyhatóságok 60 százaléka segít, ami szociálistűzifa-pályázatban és a lakhatá­si támogatásban merül ki. Sok település fát is ültet, illetve dolgoz fel e cél jegyében.

A fűtés okozta légszennyezés a válaszadó települések 95 százalékánál gond. Több mint felüknél a helyzet közepes vagy súlyos – hangsúlyozta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozási- és energiaprogram-vezetője. Ehhez képest csak a helyhatóságok negyede érzi úgy, hogy rendelkezik az ez elleni küzdelemhez kellő eszközökkel. Ezek közé tartozhat a tűzgyújtá­si rendelet, a zöldhulladék begyűjtése, a tájékoztatás, a fűtőanyag-támogatás, a faültetés vagy a pályázat. A légszennyező fűtőanyagok közül a WWF leginkább a lignitet kárhoztatja, ami nagy nedvességtartalma és alacsony fűtőértéke miatt a legrosszabb hatásfokú, ráadásul kéntartalma miatt füstje erősen marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat. Ehhez képest a helyhatóságok tizede az egyszerűség kedvéért a rászorulóknak fa helyett szenet vagy lignitet oszt.

A vizsgált középületek harmadán egyáltalán nincs szigetelés és 70 százalékuk állaga rosszabb a közepesnél. A fűtési rendszer tizede nagyon rossz állapotú. A korszerűsítések kétharmadát pályázati forrásokból állják, bár a hivatalok hatvan százaléka hiába próbálkozott. Az önkormányzati épületek 95 százalékát gázzal fűtik, de egyre többen váltanak fára. Csaknem száz önkormányzat pályázna távhőrendszer-kiépítésre.